Kötet, fezejet

 1     I,  I    |  keerdezte tőlem.~– Hát akkor azt mondom, hogy egy teremtett léleknek
 2     I,  IV   | haditörvényszék írott ítéletét.~– Mondom! Egy nap sem múlik el anélkül.
 3     I,  VI   |          haladsz. … Addig: igazán mondom, addig… Hanem ha te egyszer
 4     I,  VI   |           valeek ottan.~– Hát azt mondom neked, fickó, hogy kapicányon
 5     I,  VI   |        szaladni a nyelved, bizony mondom, hogy utánafut az a te nagy
 6     I,  VII  |         Ne keressetek!~– S én azt mondom nektek, hogy nem vagyok!
 7     I,  VIII |         mert ha azt teszi, bizony mondom, akármilyen nagy ember kegyelmed,
 8     I,  XX   |            monda Ocskay –, ha azt mondom, hogy nem kívánom a mai
 9     I,  XXI  |        hiszen nem is kegyelmednek mondom én a szerencsét; hanem ennek
10     I,  XXI  |      elhallgatja előlem.~– Igazán mondom, nem viszem semmi háborúba
11     I,  XXII |         zseniális gyermek! Igazán mondom! Csókolni való! Hahaha.~
12     I,  XXII |        nemzete nyugodalmáért. Nem mondom azt. Bevallom neked hímezetlen:
13     I,  XXII |           is növelte azt: „Bizony mondom: ha valakit szerencsétlenné
14     I,  XXIII|     Bercsényi ezt mondá:~– Bizony mondom neked, én fejedelmem, hogy
15     I,  XXIII|        egy kis neheztelésért, nem mondom, hogy el nem hagyhatnálak.~      ~
16     I,  XXIII|          dolgot, én pedig meg nem mondom neki. Mert ha megtudja,
17     I,  XXVI |     vássék a fogunk. – Ezt nem én mondom, hanem Turkoly.~– Azért
18     I,  XXVI |           dőzsölő kuruchoz, s azt mondom neki, hogy „Lóra, koma,
19    II,  I    |          volna itt kegyelmed, nem mondom, hogy szívesen nem látnám.
20    II,  II   |     Igazak-e ezek?~– Papi hitemre mondom. Confiteor továbbá, hogy
21    II,  III  |           házam nem fürdőház; azt mondom.~– No jól van. Hanem mármost
22    II,  IV   |           most is az vagy. Bizony mondom, hogy soha el nem hagylak
23    II,  IV   |         folytatá Ocskay. – Bizony mondom neked, hogy nem szándékozom
24    II,  VI   |           De miért?~– Hahaha! Nem mondom meg.~– Nem mondod meg? –
25    II,  VII  |         kegyelmes bán uram?~– Azt mondom, hogy hatalmas egy stratagéma,
26    II,  XII  |  ijesztené. Ide hallgassatok, azt mondom! Mikor Beckó várában a kurucok
27    II,  XII  |    vettetlek magammal együtt. Azt mondom, bécsiek, próbára ne tegyétek
28    II,  XII  |           csalfaság, becsületemre mondom. Az én házamból minden férfinemen
29    II,  XIV  |    ezáltal. Ezt katonai parolámra mondom. Tettemről csak Istennek
30    II,  XV   |        kísértet?~– Azt én meg nem mondom, ha kettőbe vágnak is.~–
31    II,  XX   |      mondá Deliancsa.~– Azt akkor mondom meg, ha őméltósága aranyos
32    II,  XX   |    kolostorba, oda bezáratom; azt mondom neki: „barát voltál, légy
33    II,  XX   |          Amit láttam, soha el nem mondom. – De most már halálra adom
34    II,  XX   |           miatta; de én bizonnyal mondom kegyelmednek, hogy Ocskay