Kötet, fezejet
1 I, V | emiatt ne legyen aggodalma kegyelmednek; a mi fejedelmünk nemcsak
2 I, V | kiválasztott hívei számára, s amit kegyelmednek küld általam Ocskay, a szíves
3 I, VII | pedig ellenben azt írom kegyelmednek, hogy ha mindjárt az én
4 I, VII | magáról a spirituszt. Ajánlom kegyelmednek anyai gráciájába szegény,
5 I, XIV | mindjárt lepingálom én kegyelmednek az egész Heistert, ahogy
6 I, XXI | magadnak.~– Hát hiszen nem is kegyelmednek mondom én a szerencsét;
7 I, XXI | kis keresztfiam.~– Hamis kegyelmednek a zúzája! Csak nem akar
8 I, XXII | Ozmonda kacag.~– Haha! Kegyelmednek ugyan melege lett egyszerre!~–
9 I, XXIII| koplalt. – Erről persze kegyelmednek még csak sajdítása sincsen;
10 I, XXIII| sajdítása sincsen; mert kegyelmednek ha elfogy a költsége, átugrik
11 I, XXIII| Ocskaynénak. – Majd hozok én kegyelmednek receptet is, orvosságot
12 I, XXV | Sürgetős leveleket hoztam kegyelmednek.~– Ha megérem a reggelt,
13 I, XXV | által instruálva: felajánlom kegyelmednek a saját orvosomat és pharmacopoeámat,
14 I, XXV | Ocskay többé. S ki tanította kegyelmednek a gyógyítás mesterségét?~–
15 I, XXV | fölöttébb, hogy én írok kegyelmednek és nem a felesége; mert
16 I, XXV | soror Arminia. Nem tudok kegyelmednek most többet mondani. Majd
17 I, XXV | a világon. – Elolvassam kegyelmednek még egyszer, amit nekem
18 I, XXV | szándék. Én írt akartam kegyelmednek hozni, nem mérget.~– Ez
19 I, XXV | itthagyom ezt a levelet kegyelmednek. Tartsa meg. Egyszer valamikor
20 I, XXVI | Esküszöm az élő Istenre kegyelmednek, fővezér úr, hogy ebből
21 II, I | az, brigadéros uram. Van kegyelmednek Isztricen legfeljebb kétszáz
22 II, I | odahaza a kedves famíliája kegyelmednek? – szólt a bán.~– Köszönöm
23 II, III | Én vérségi rokona vagyok kegyelmednek: a nagyanyáink Nyáry-leányok
24 II, III | itten. Szívesen szolgálok kegyelmednek; egy évig, kettőig, amíg
25 II, III | általeresszék. Megíratom kegyelmednek a levelet az íródeákommal.~
26 II, III | kegyelmed meggyónt. Ő meg kegyelmednek vissza.~– Nem volt. Különben
27 II, III | halálítéleteket végigolvasá.~– Kegyelmednek adom. Elteheti. Hasznát
28 II, VII | generálisnak kellene lenni kegyelmednek.~Ocskay László önérzetes
29 II, VII | küldtem azt a grófnő által kegyelmednek, hanem hát kegyelmed viszont
30 II, IX | Azzal. Amint megtudtam, hogy kegyelmednek Bécsbe kell feljönni, rögtön
31 II, IX | ami idehozott, az, hogy kegyelmednek sehol a világon nincs olyan
32 II, XIV | De szép aranylánca is van kegyelmednek!~– Van annak, aki meg nem
33 II, XV | meggyújtva.~– Én megparancsoltam kegyelmednek, hogy gyújtassa fel a rácaival.~–
34 II, XX | de én bizonnyal mondom kegyelmednek, hogy Ocskay László meg
|