Kötet, fezejet
1 I, III | ki az ellenség, ki a jó barát, mivelhogy már a viseletük
2 I, III | nagyasszony.~– Azért, mert ő barát. Úgy szökött meg a klastromból,
3 I, IV | rendén, egész odáig, amíg a barát a maga breviáriumából olvasva
4 I, IV | Egyszerre mind a hárman: a barát is, a keresztanya is meg
5 I, IV | az asztalfüggöny alul, a barát fején volt Furóné asszonyom
6 I, IV | te baptiset! – kiálta a barát, hozzávágva a neofitához
7 I, VII | hogy az valamikor maga is barát volt.~A mai kor gyermekei
8 I, XIII | Kordéval kápsáló, facipős barát legyen belőlem, ha el nem
9 I, XX | Ocskay megszorítá a jó barát kezét.~– Mennyivel vagyok
10 I, XXIII| mint prédikáló, facipős barát, aztán megint mint muzsikus
11 I, XXIV | társaság vezére, a kápzsáló barát: piszoktól ragadó kámzsa
12 I, XXIV | téved a közelükbe, akkor a barát előáll prédikálni, és beszél
13 I, XXIV | lehetett válogatni. Az a barát, aki ott a többinek prédikál:
14 I, XXV | akar lenni, s mindenik jó barát tud valami csalhatatlan
15 I, XXV | minden cseppje éget. Jó barát vére volt. Édes rokonomé.
16 II, II | II. A fehér barát~A fővezér egyik levelében
17 II, II | kétszáz embere volt) egy fehér barát, a praemonstratensisek rendéből,
18 II, II | akkor azt mondá neki a fehér barát:~– Mármost én gyónok meg
19 II, II | Hallgasd tovább – mondá a fehér barát. – Confiteor. Én, amidőn
20 II, II | absolutiót – szólt a fehér barát, ájtatosan letérdelve Ocskay
21 II, II | credo”!~ ~A fehér barát továbbment. De otthagyta
22 II, II | valóját.~Nincs már ott a jó barát közelében, aki kemény tekintetével
23 II, III | kegyelmednél megint a fehér barát? – kérdé Ozmonda.~– Micsoda
24 II, III | Ozmonda.~– Micsoda fehér barát?~– Az, akinek kegyelmed
25 II, VII | izeneteket Blaskovichtól a fehér barát által. Az ezredét küldik
26 II, IX | IX. A feltalált régi jó barát~Ocskay utazott fel Bécsbe.
27 II, X | tizenkettőre. A közös jó barát már talán éhes is lesz:
28 II, X | politzeiregistratura főnöke. Jó barát reggel óta.~– Herr von Ocskay;
29 II, XIII | barát-e, vagy sem. Mind jó barát volt.~Ocskaynak a szemére
30 II, XIII | Hagyd el – biztatá a jó barát. – Az rád nézve a legnagyobb
31 II, XX | bezáratom; azt mondom neki: „barát voltál, légy megint barát;
32 II, XX | barát voltál, légy megint barát; szabadítsd meg a láncaidtól
|