Kötet, fezejet
1 I, I | leány csak bámult, csak nézett, mintha néma volna; mikor
2 I, III | felment a toronyba, s onnan nézett az álomkép után.~Igazán
3 I, IV | képű legény volt. A napba nézett, s nem pislogott tőle a
4 I, VI | Csajághy elé, s a szeme közé nézett annak bátran, őszintén,
5 I, VI | öltönydarabot.~Csajághy megrettenve nézett rá, ha ez most átkot talál
6 I, IX | Ocskay kezét, s a szemébe nézett élesen.~– Azt akarod mondani
7 I, IX | elpusztított kastély ablakából nézett utána, s látta, amint a
8 I, XVIII| azt keble fölött, s úgy nézett föl Ocskay arcára.~Ocskay
9 I, XVIII| összehúzva. Ozmonda a szemébe nézett, aztán felkacagott hangosan –
10 I, XIX | Csajághy pedig figyelemmel nézett hol az egyikre, hol a másikra,
11 I, XXII | Ocskay László Ilonka szemébe nézett. Olvasta-e tán e merev tekintetben
12 I, XXII | egy kincstár; s mikor erre nézett, gazdagabbnak érezte magát
13 I, XXII | fejedelemnő nagyon rá is nézett érte.~– Hogyan? Ezt is a
14 I, XXII | Ha e szavaknál az arcába nézett volna Eleonóra Rákóczinak,
15 I, XXII | állhatatosan a fejedelemnő arcára nézett, sőt néha kitekintett a
16 I, XXIV | ember hányta magaslatból nézett az eltávozó egyetlenegye
17 I, XXV | Ocskaynak.~A beteg sokáig nézett a levélbe, míg rájött, hogy
18 I, XXV | térden állt s az imakönyvébe nézett, amikor Soror Arminiának
19 II, I | nap, kuruc és labanc, s nézett farkasszemet egymással,
20 II, IV | akaró asszonyt, s arcába nézett, oly közelről, hogy szemeikben
21 II, VII | átúsztatott rajta, s hátra sem nézett többet.~Az üldöző császári
22 II, IX | tábornok vagyok.~A vámos nagyot nézett mérgesen.~– Ah! Das könnt
23 II, X | másé.~A ketyegő faliórára nézett: késő reggel volt már; sietni
24 II, XII | felmászva, egyenlő magasságból nézett farkasszemet a kocsmárossal.~–
25 II, XII | állt az ablakban, s onnan nézett ki az utcára. Két pisztolya
26 II, XIV | szólni: Heister egyenesen őrá nézett e szavak alatt; – ő volt
27 II, XIV | szánalommal és keserűséggel nézett a szeme közé.~– Pedig hát
28 II, XV | elrohant, hogy vissza se nézett.~Mit is látott volna? Egy
29 II, XVII | asszony, amint egymásra nézett, ki volt fejezve mindkettőnek
30 II, XVIII| odahajolt az úrnőhöz, s mereven nézett annak az arcába, amit megvilágított
31 II, XXI | kezeit ajkaihoz emelve, úgy nézett fel a fővezérre, mintha
|