Kötet, fezejet

 1     I,  I    |      palóc flegmával.~– Hát csak magad jöttél, mi?~– Csak egy szál
 2     I,  I    |      megrántom a hajadat. Viseld magad csendesen, mikor én beszélek. –
 3     I,  I    |          hajadnak befonhatod már magad is. Itt van, nesze, mindjárt
 4     I,  II   |        paripa nyerít!~– Ne hagyd magad! – rivall Ocskay László
 5     I,  VI   |         légy, mindenütt ott láss magad mellett kettőnket: öcsédet
 6     I,  VI   |       van temetve a sírban, csak magad fel ne dúld: ott marad örökre. –
 7     I,  IX   |          volt.~– Ne ragadtasd el magad ilyen indulatra, vezérem;
 8     I,  X    |   rendeld a társzekereket előre: magad a legbiztosabb lovasezredünkkel
 9     I,  XVI  |          ezért, hanem büntetést. Magad degradációt, a csapatod
10     I,  XIX  |        te azt nem tudtad? Hiszen magad írtad Léváról nekem, hogy
11     I,  XIX  |       anya!~– De már a többieket magad vedd le a hintóból – mondá
12     I,  XX   |          arca.~– Bohó te! Hiszen magad küldted oda hozzám izenettel
13     I,  XXII |   mundért adsz; meg is becsülsz, magad mellett járatsz? Ott leszek,
14     I,  XXII |         tudod, hogy mihez tartsd magad! – De ki ne fecsegd az egészet
15     I,  XXIII|      Ocskaynak a mai parolát.~– „Magad uram, ha szolgád nincs.”~
16     I,  XXIV |       maradhatsz, és őrizheted a magad szerelmesét a balsors minden
17     I,  XXV  |          azok a Pálffy grófok? A magad bajáért jöttél őket háborgatni?
18     I,  XXV  |         viseli gondomat, mint te magad tennéd, egy Istennek szentelt,
19     I,  XXV  |          angyali szív, miként te magad vagy…”~Az apáca az asztalra
20     I,  XXV  |          angyali szív, miként te magad vagy.”~– No igen.~Az apáca
21    II,  III  | asztalnál ülni a vendéggel. S te magad mondtad, hogy van.~– Van
22    II,  V    |         az uradat valaha, hacsak magad is vele nem mégy; de még
23    II,  VI   |          lajtorjája előtted áll. Magad teremtheted meg az új Ocskayt. –
24    II,  VI   |       fejem, te! Hogy töröd most magad azzal a gondolattal, hogy „
25    II,  VII  |       aranyat a sorból.~– Hát te magad? Mióta vagy itt?~– Öt napja.~
26    II,  IX   |           Erre a névre – vesd el magad! – megfordítá a lovát a
27    II,  XII  |         nem igaz, amit mondok.~– Magad vagy a nem becsületes ember,
28    II,  XII  |        Addig hátra se nézz, amíg magad nem maradsz! A próba csütörtököt
29    II,  XVII |       még egyszer, ha ki hagytad magad belőle dobatni, mikor benne
30    II,  XVII |        pénzt. Abból levonhatod a magad költségét.~Gáspár úr kétfelé
31    II,  XX   |       méltó, s aztán imádkozd le magad s bűneidet, ne lopd meg