Kötet, fezejet
1 I, I | török ellen; mind azt várták haza; a menyasszony nagyon óhajtotta;
2 I, IV | elenyésztek; a hősökből, akik a haza sorsán búsulnak és lelkesülnek,
3 I, IV | este az emséje után fut haza a legelőről. Úgy cifrázta,
4 I, VII | a pallossal, kegyelmed a haza ügyétől soha el ne térjen.
5 I, VIII | feleséged viganója mögött! Eredj haza, fiam! Anyádasszony tejes
6 I, IX | véletlen, az szökik vele haza. A pápisták civakodnak a
7 I, IX | Mintha hallanám: „Eresszük haza a gyereket szopni”. Mintha
8 I, XIV | drága igazságot elmondott a haza szenvedéseiről, az ősök
9 I, XVI | kapitány uramat magát hozták haza – keresztüllőve.~S vele
10 I, XVI | csak oszoljanak a házaikba haza: nem lesz semmi bántódásuk.~–
11 I, XIX | türelmetlenül várja már haza a feleségét: az is örülne
12 I, XXIII| helyettesíté, a „két” magyar haza főrendei voltak összegyűlve;
13 I, XXIV | mondta neki, hogy menjen haza az anyjához meg a kisfiához, „
14 I, XXV | szeretnék egy levelet írni – haza a drágámnak. Nem bírok.~–
15 I, XXV | ha meg a feleségéhez megy haza, azt mondják, „Anda Pál
16 I, XXVI | Amint felgyógyult, sietett haza az édes, boldog, családi
17 I, XXVI | csalóka, rossz álom.~A haza, a jobb jövendő nem a hadakozó
18 I, XXVI | tenmagadat küldted volna nekem haza, bárcsak egy pillanatra.”~
19 II, III | négy társzekéren küldtem haza: hat ló volt mindenikbe
20 II, IV | sürgetősen kérte, hogy menne haza.~A szemei tagadták, amit
21 II, V | törököt, németet, s vágtatott haza lóhalálában. Andaházy Pető
22 II, V | másikat levágja, az viszi haza a menyasszonyt. Hát bizony
23 II, V | háta mögé a nyeregbe, s haza hagyta magát vitetni Oroszlánkő
24 II, VI | megittasulnak.~– Mikor jön haza az öreg? – kérdezé Ocskay.~
25 II, X | No, mármost siessünk haza! Tedd magadat gálába, hogy
26 II, X | harangozást hallod, gyere haza; mert akkor minden ember
27 II, XI | egymást támogatva jöttek haza a korcsmából, s magyarázták
28 II, XIII | a császár vágtatva jött haza Laxenburgból a zendülés
29 II, XIV | magát előtte.~Hogy talált haza a szállására Ocskay, azt
30 II, XV | hős! A nemzet bálványa! A haza oszlopa! A hír kegyence!
31 II, XVIII| hínának; ha menyasszonyom hína haza a lakodalmára, nem mozdulnék
|