Kötet, fezejet

 1     I,  I    |           Ülj le elém, hadd teszem föl a pártádat.~– Óh, kedves,
 2     I,  IV   |           Mindenki bámulva tekinte föl a függő lámpásra. Legfurcsább
 3     I,  V    |          tréfás adomáikkal deríték föl a többi hazafiakat.~Még
 4     I,  XVIII|        templomot pedig kirabolták, föl is égették.~Maga Scharodi;
 5     I,  XVIII|       hunnusairól is azt jegyezték föl a történetírók, hogy ha
 6     I,  XVIII|         keble fölött, s úgy nézett föl Ocskay arcára.~Ocskay lihegett,
 7     I,  XVIII|           egy fúria lárváját vette föl – és akkor még igézőbb volt.~
 8     I,  XIX  | szenvedélyt.~– Igen. Ritschán ment föl érte a múlt napokban – mondá
 9     I,  XIX  |   Szunyoghy Ozmonda grófnő szólítá föl levélben, hogy menjen fel,
10     I,  XXI  |         tréfás adomákról.~Az ember föl sem tenné a vas emberről,
11     I,  XXV  |           s azzal huss, a kéménybe föl valamennyi.~Az arc nélküli
12     I,  XXV  |             Csak este későn ébredt föl belőle.~Ki tudja, hány világot
13     I,  XXV  |              Sztropkóról! – kiálta föl a sebesült, hirtelen könyökére
14     I,  XXV  |             Az anyósom írja. Törje föl kegyelmed!~Az apáca fölnyitá
15     I,  XXV  |        szóra.~– Miért emlegeti ezt föl most előttem?~– Fáj talán?~–
16     I,  XXVI |         legjobb hadvezérét kereste föl, Viardot. Ott meg a megnyert
17     I,  XXVI |         most?~Ocskay elbámulva kel föl helyéről, s rémedezve hebegi:~–
18     I,  XXVI |           és a fővezér arcára írja föl a nevét! Szégyen, gyalázat
19    II,  VII  |         alól a császár sem menthet föl senkit. Ezt a kinevezést
20    II,  VII  |            kerítette: azonnal siet föl Bécsbe. Ott, mondhatom,
21    II,  VII  |           Tehát Ocskay László megy föl Bécsbe… egyedül, magában…
22    II,  VIII |            Nézzétek, éppen ott jön föl most a hegyek mögül. Ez
23    II,  IX   |           biztatták, csak nem kelt föl többet.~A keserves szakkermentírozás
24    II,  XI   |     Borongásából lódobogás riasztá föl. Az őrjárat jött, mely a
25    II,  XII  |            a geográfiából – kiálta föl a kakastollas –, hanem rukkolj
26    II,  XIV  |            Léva városánál, s aztán föl egész Sárospatakig…~…Hajh!
27    II,  XV   |      gomolyó füstoszlop tolakodott föl az égre, azt megkapta a
28    II,  XVI  |         saját lelke aligha mentené föl. Ozmonda szép szemei tartották
29    II,  XVII |      földön; ő van letiporva. Ez a föl sem vevés; ez a hideg közöny
30    II,  XXI  |           udvaronc készséggel tárt föl előtte.~Erre elhagyta Ilonkát
31    II,  XXI  |            Azon sánchatáron meredt föl egy magas árbocfa. S ennek