Kötet, fezejet
1 I, I | Tisza Istvánné asszonyomnak magának is van régi, nagy tapasztalatú
2 I, I | paradicsomul se kívánhatott magának.~A nagyasszony ráfordította
3 I, I | boszorkányokkal jósoltatott magának. Álom azt jelenti, hogy
4 I, III | erősen Ocskay, mert nem őneki magának kellett az a friss víz; –
5 I, V | bízom, hogy szemelje ki magának szíve szerint, akihez legjobban
6 I, VI | egy rövid misét tartatott magának a tábori pappal.~Mikor a
7 I, IX | követeli az oroszlánrészt magának. Először a vezérek, azután
8 I, XIV | begyűrte a kalapját, fogott magának, hol, hol nem, egy olyan
9 I, XIV | Sárody oda vitetett ki magának egy hordót, tele borral
10 I, XVII| ajándékait. – Tartsa meg magának az angyalka a drága kincseit,
11 I, XIX | magával a temesvári táborba: magának és másoknak vesztére, akkor
12 I, XIX | Bolondócon maradhat már magának, az senkinek sem árt.~Addig
13 I, XXII| nehézkes főúr szorított magának helyet, a franciát félretolva,
14 I, XXII| Egykedvűen, szomorúan hagyta magának mutogatni a boglárokat,
15 I, XXIV| egyetlenegye után.~Tudott magának parancsolni, hogy büszkén,
16 I, XXIV| mintha nem volna Bécsnek magának is elég koldus és azzal
17 I, XXV | olvadnak össze: megszűnik magának élni, elköltözik egy új
18 I, XXV | cigányleánnyal muzsikáltat magának a sátorában: azt mondják,
19 I, XXVI| haderejével nekifordult annak magának, ki őt legcsábítóbb ígéretekkel
20 II, III | ábrándvilágában alkotott magának egy bálványképet, akit azután
21 II, III | Még szerény is! Nem akarja magának tartani a dicséretet. De
22 II, V | valamennyinek a koszorúját elveszi magának. – A neve Ozmonda…~ ~
23 II, VI | nevetett többé; hagyott magának hízelkedni, kedveskedni,
24 II, X | az utcán, oda adatta ki magának a „schoppen”-jét, s az ablakon
25 II, X | gumpoldskirchenit rendelt magának; tüntetve vele, hogy nincs
26 II, XII | aki privilégiumokat kívánt magának biztosíttatni; s egynek
27 II, XII | fényes palotát is építtetett magának a Szent Péter téren, ő volt
28 II, XIII| fel, hanem jegyezze meg magának, hogy a saját volt hívei
29 II, XVI | itt-amott új medret ásott magának, s oda rakta a partot, ahová
30 II, XVII| máshová nem viheti. Őneki magának menni kell, amint az út
|