Kötet, fezejet

 1     I,  I    |        könnyeivel. – A leány mind azt hitte, hogy őt siratják, s nevetett
 2     I,  III  |              kín állta el szívét: azt hitte, hogy rögtön sírnia kell.~
 3     I,  VIII |              kapott, a labanc meg azt hitte, hogy a halottak támadnak
 4     I,  XIII |              a puritán alvezér, s azt hitte, hogy így már jobban fog
 5     I,  XV   |          Ocskay László még mindig azt hitte, hogy meg lehetne azt a
 6     I,  XV   |             leffentyűs csákókkal. Azt hitte, hogy valamelyik kuruc ezred
 7     I,  XVIII|            jutottak eszébe.~Pedig azt hitte már, hogy ez a halottja
 8     I,  XXII |              kegyelmedről!~Ocskay azt hitte ennél a szónál, hogy most
 9     I,  XXII |              a nap elé, de Ocskay azt hitte, hogy az ő arcának az elborulása
10     I,  XXII |              sohasem volt szokva. Azt hitte, hogy az a legyező arra
11     I,  XXII | elpusztítanunk! – suttogá Ocskay; azt hitte, hogy nem hallotta senki.~–
12     I,  XXII |              magát.~A fejedelemnő azt hitte, hogy ennek így kell lenni.
13     I,  XXIII|      csillagok az égből; az ember azt hitte, hogy csak a kezét kell
14     I,  XXIII|              bohó fiú expectoratióin. Hitte, hogy lehet bennük valami
15     I,  XXIII|              Vida tánca.~Mindenki azt hitte, hogy itt valami megrendítő
16     I,  XXIII|      elhárítva az útból. Mindenki azt hitte, hogy ha az ő törhetlen,
17     I,  XXV  |               volt Ocskayra nézve. De hitte, hogy elfoglalhatja a várat
18     I,  XXVI |         terrent – monda Pongrácz, azt hitte tán, hogy most mindenkire
19    II,  V    |         elénekelt regét Ilonka, s azt hitte, hogy azok költött dolgok.
20    II,  XI   |              látott nem messzire. Azt hitte, hogy azok útjelzők, s odament,
21    II,  XIII |              pisztolyához kapott. Azt hitte, akasztani viszik.~Pedig
22    II,  XIII |              kincsekért kapott, s azt hitte, hogy azokat még – más úton –
23    II,  XIV  |             Bécs városából. Senki sem hitte volna azt.~– Hja! Ha én
24    II,  XIV  |              a haditanács.~Ocskay azt hitte, hogy az annyit jelent,
25    II,  XV   |            mozdult meg a házából; nem hitte el, ami abban a két levélben
26    II,  XV   |    tornácajtóba.~Ocskay László bizton hitte, hogy üresen fogja már találni
27    II,  XVII |             van az a nő, akiről ő azt hitte mindig, hogy neki kebelbarátnéja,
28    II,  XVII |               nyerendő sebekre. – Azt hitte, kiállja. S végül mégiscsak