Kötet, fezejet
1 I, IV | nevetett ezen.~– Hagyjátok abba! – szólt parancshangon. –
2 I, IV | ezzel a szóval: „Hagyjátok abba az allotriákat, urak! Te
3 I, VII | becsukta felbontatlanul abba a ládikóba, s a kulcsát
4 I, XIII | volt annak a fésűnek, aki abba rendet csinálni beletévedt,
5 I, XV | volna is, mégis neki kell abba belefáradnia.~E keserves
6 I, XV | Igaz volt. Az éj alászállt. Abba kellett itt már hagyni minden
7 I, XVII | tiszta vizet töltöttek, s abba Ozmonda egy kis fiolából
8 I, XVIII| könyörögsz még, hogy hagyjam abba! Nem sikoltasz fel: „Irgalom,
9 I, XIX | semmit.~Hosszú idő is telik abba, amíg a kuruc főhadiszállásról
10 I, XIX | amikor minden hadakozó félnek abba kellett hagyni a verekedést.
11 I, XXI | fölséges szép asszony. Te abba a városba bemégy nagy diadallal.
12 I, XXII | Neked az urad újra belerohan abba az ádáz küzdelembe, amelyből
13 I, XXII | változtatta nótáját, de nem hagyta abba.~Ilonka bizony ráismert
14 I, XXII | kastélyból.~– No, te fickó, hadd abba egy kicsit a füttyszót;
15 I, XXII | szerelme olyan tenger, hogy abba még a testvér koporsója
16 I, XXIV | hátra a fegyverszünetből; abba még beleesett a János napi
17 I, XXV | akkor azt mondják: „Hagyd abba!” Kímélni kell a bánt. Te
18 II, I | visszarántotta a paripáját.~– Hagynók abba, brigadéros uram – szólítá
19 II, III | semmiféle egyéb titulus révén abba bele nem ülhetett, mert
20 II, III | Ocskay lelke belejutott abba az örvénybe, amely sodorja
21 II, VI | én befalaztatom magamat abba a fülkébe, amibe az öreg
22 II, VI | bezárta az ajtókat, s aztán abba a legbelső szobájába vezette
23 II, VII | volt forrázva.~– De hisz abba hetek, havak telhetnek,
24 II, IX | csak úgy bámult maga elé, abba a nagy dohányfüstbe, amit
25 II, IX | röptében elkapva. – És éppen abba a szobába, amely a szép
26 II, X | könyv közül a kék színűt, abba írta be Ocskay László nevét,
27 II, XII | kókányozóit, hogy Hagyják abba, nem az az Ocskay: ő ismeri
|