Kötet, fezejet

 1     I,  IV   |           elhüledezés!~Utoljára egy mély basszushang a keresztelőasztalka
 2     I,  VI   |            nyak miatt. Az arcán két mély ránc vonult végig, a feszes
 3     I,  XXI  |       énekelt (szép, hullámcsengésű mély hangja volt) – elfelejtette
 4     I,  XXIV |        Átugrattak a kerítésen, le a mély kertekbe; egy sem törte
 5     I,  XXVI |              a tér rossz volt, tele mély árkokkal. Egy ilyen árokba
 6     I,  XXVI |              de nem álomlátatlanul.~Mély, lázforró álmai voltak.~
 7     I,  XXVI |           volt, mikor Ocskay László mély mámorálmából életre tért
 8    II,  I    |        rendbe szedésére rohant, két mély vízmosáson kellett átugratnia
 9    II,  III  |             Vág, aminek a medre itt mély, sziklás, szakadékos, vize
10    II,  III  |            erdőn keresztül csak egy mély völgyút vezet a várig, mely
11    II,  III  |      elbámult a végtelen semmibe.~A mély, feneketlen sötétségből
12    II,  IV   | összerándult. E szónál Ilonka arcán mély pirulás terjedt el. Odafekteté
13    II,  V    |            letekintve, a szédületes mély völgy fenekén a ködös árnyékot,
14    II,  VII  |          kertek alatt, szőlőgarádok mély útjain félretért az útból,
15    II,  XI   |         hely jó a gyilkolásra: ez a mély út, ezek a düledező palánkok,
16    II,  XII  |         csak egyszerre megszólal ám mély, gordonkahangon. (Pedig
17    II,  XIV  |         kész, hanem ahelyett valami mély szánalommal és keserűséggel
18    II,  XV   |           nem kiáltott) ezt a szíve mély keserűségében fogamzott
19    II,  XVI  |             maga előtt a tótságot a mély hegyvágásokban havat lapátolni,
20    II,  XVI  |             a kegyetlen erős tél. A mély utakat úgy betemette a hó,
21    II,  XVI  |         feleségét vitték.~A stureci mély völgyben érte utol Beleznayékat.~
22    II,  XVII |    eltorzult vonások! Hogy támadnak mély ónkarikák a szemei körül;
23    II,  XVIII|     hallgatózott. Semmi nesz, semmi mély lélegzetvétel hangja.~Nem
24    II,  XVIII|         Mikor magához tért Ozmonda, mély csend volt körülötte; a
25    II,  XIX  |         halálos, nem is volt nagyon mély, a páncél láncszemei nem
26    II,  XX   |         akart hinni a hírnek.~Ilyen mély süllyedést nem bírt elképzelni.~