bold = Main text
    Kötet, fezejet                                          grey = Comment text

501    II,  IV     |                akarsz.~– Mikor történt ez? – kérdezé Ocskay.~– Múlt
502    II,  IV     |          Ocskay félrefordítá az arcát. Ez a szó arculverés volt neki.
503    II,  IV     |               nemesebb részét lelkének ez asszony közelében! Most
504    II,  IV     |              írást sem hozzá.~Mit akar ez jelenteni? Doktor Wolffius
505    II,  IV     |           elrémít tőle.~Mit jelent hát ez a kávé?~Rájött. Kitalálta. „
506    II,  IV     |         példája nem volt-e elég?~Minek ez a tétovázás?~Sokkal több
507    II,  IV     |               tenni?~Ocskayval tudatta ez a hang, ez a tekintet, hogy
508    II,  IV     |           Ocskayval tudatta ez a hang, ez a tekintet, hogy a lelkébe
509    II,  IV     |            zsibbadni. Nem bírt elfutni ez előtte térdeplő csoport
510    II,  IV     |         csendesítsd le az apróságokat. Ez nem gyermekeknek való scéna.
511    II,  IV     |               maga ingerült ellenem.~– Ez nem ok arra, hogy őt elhagyd.
512    II,  IV     |          senkim, akivel közöljem, mint ez a kis ártatlan csecsemő
513    II,  IV     |                 csak az asszonyomé.”~S ez a bíró már meg is hozta
514    II,  IV     |              mondás!~– Nem az, Ocskay. Ez természetes kívánság. Mert
515    II,  V      |              elmondá felőle: hogy íme, ez az egy ember a kivétel annyi
516    II,  V      |             füstöljön rajta.~Ilonkának ez a sok magasztalás sem esett
517    II,  V      |           Ilonkát egészen megnyugtatta ez a szó. Ha Ocskay pénzt akar
518    II,  V      |               az ezrede számára, akkor ez nem annak a jele, hogy el
519    II,  V      |                ha férfi, ha asszony.~– Ez egy apáca.~– Ne higgy neki!
520    II,  V      |               én leánykoromban történt ez az eset; az egész világ
521    II,  V      |              jobban tetszett. – No hát ez volt az az úr, akinek Gáspár
522    II,  V      |               Kotty belé! Szilvalé! Ha ez lett volna a vége! De nem
523    II,  V      |               az ő szíve választottja (ez is Szunyoghy leány volt).
524    II,  VI     |             forró sirokkó, úgy fuvallt ez a szó a sötét alkonyatban „
525    II,  VI     |        mindenikben. Hallatlan fényűzés ez Budetin várában. Látszik,
526    II,  VI     |              hadd vackalódjék el innen ez a sok cselédség!~Amint elhordták
527    II,  VI     |            hozzá a török késével, mint ez a bársonykebel. – Miért
528    II,  VI     |               hozzád. A kuruc fővezért ez egészen el fogja áltatni
529    II,  VI     |              az ő birtokába? Ejh, hisz ez szégyen, gyalázat volna!”
530    II,  VI     |           volna fel úgy Ozmondát, mint ez a váratlan kacaj.~– Megőrültél?
531    II,  VI     |      Medúza-fővé torzulna el egyszerre ez a tündérlárva!~Ez volt igazán
532    II,  VI     |            egyszerre ez a tündérlárva!~Ez volt igazán a nevetni való!
533    II,  VI     |                ördöggel a dáridó árát: ez a bölcsesség quintessentiája.~            ~–
534    II,  VII    |            Csak egyet füttyents nekik, ez a sok nemes úr a tót impériumból
535    II,  VII    |                 ahová viszed. – De hát ez a te dolgod. – Én nem megyek
536    II,  VII    |           mesterségre. Te bolond! Hisz ez a vén varázslónő azt is
537    II,  VII    |    abrakadabrán, hogy kirúgtál! De hát ez a te bajod. – Hanem az ezüstödet
538    II,  VII    |          kénytelen lerakni a fegyvert, ez sem elég nyereség. Rábiztatni
539    II,  VII    |               átállni az ellentáborba: ez a tudomány, ez a nehéz feladat!
540    II,  VII    |           ellentáborba: ez a tudomány, ez a nehéz feladat! Sikerült.~
541    II,  VII    |                is levágják!~Marci volt ez, a palóc legény, Tisza Gábor
542    II,  VII    |            éppen Jávorka százada volt.~Ez a fiatal diák patvarkodott
543    II,  VII    |          ezredének egy része elhagyta. Ez a balvégzet!~A bán is fel
544    II,  VII    |              labancok azt hitték, hogy ez az üldözött csapat, amelyiket
545    II,  VII    |              volt a nevük előtte!)~Biz ez egy kicsit fatális félreértés
546    II,  VII    |       exequatur végett leküldeni; amíg ez meg nem történik, addig
547    II,  VII    |          felséges képmása van verve; s ez aranylánccal együtt jár
548    II,  VIII   |               föl most a hegyek mögül. Ez a szövetségesünk; az éjszaka
549    II,  IX     |                tűzte ki a zászlót. Hát ez a szép kastély itt Petronellán!
550    II,  IX     |          egészen otthon érzik magukat. Ez a derék, élelmes polgár
551    II,  IX     |           Egyszerre ráismert e pofára.~Ez senki sem más, mint Scharodi
552    II,  IX     |           Nagyszombat alatt, hogy ahol ez a kezébe akad, ott széttépje,
553    II,  IX     |           árulóra, a Bécsbe jövetelig. Ez nagyobb, mint egy Sirius-távol. – „
554    II,  IX     |              megnövelt hasra üthet rá: ez az én saját szerzeményem.
555    II,  IX     |            Édes kamerádom. Mit használ ez a hetvenkedés? Bécsben nem
556    II,  IX     |      Scandáliának?~– Mi a patvar az?~– Ez egy újság, amit nem nyomtatnak,
557    II,  IX     |    barátságosan bekocogtatót. – De hát ez alatt az egy nap alatt ki
558    II,  IX     |              is égni kezdett.~– Pompás ez a bükkfatapló! – De még
559    II,  IX     |                a bükkfatapló! – De még ez a véki muskotály se kutya. –
560    II,  IX     |               szobákban! Amaz csábító, ez bosszantó.~Aztán éppen most
561    II,  IX     |               itten idillt játszani. – Ez a gaukler még csak az étlapját
562    II,  IX     |                viselt. Abban az időben ez volt az özvegyasszonyok
563    II,  X      |                atyafiságának rovására.~Ez így rendben lévén, megkapta
564    II,  X      |   hivatalszobán kívül igen nyájas volt ez a derék úr. Megkínálta Ocskayt
565    II,  X      |            kétnapi áristomra.~– Nono! (Ez jól kezdődik!) Mi oknál
566    II,  X      |           talitarka, utoljára a sárga. Ez már az asztal alatt hevert,
567    II,  X      |     mindegyikre ráütött a tenyerével). Ez a sárga meg a zsidóké. (
568    II,  X      |              nála?~– Honnan való lehet ez az úr? (A kapus a háta mögé
569    II,  X      |         Délután? Audienciázni? Hahaha! Ez az úr most jön Törökországból.~
570    II,  X      |              csapva Ocskay tenyerébe – ez a legkreuzfidélebb kocsma
571    II,  X      |               gyönge oldala. „Már csak ez az egy is megérdemli, hogy
572    II,  X      |                a Fehér Angyalban. Mert ez a legkedvesebb korcsmája.
573    II,  X      |            vallása?”, s a többi.~Mikor ez mind megvolt, akkor azt
574    II,  X      |         leányok zárdájába csukatik be. Ez a szigorú rend nálunk. Annálfogva
575    II,  X      |              tallért. No, majd holnap.~Ez így ment napról napra egész
576    II,  X      |                t követelte a közönség. Ez maradt fenn örök időkig
577    II,  X      |              megvallotta magában, hogy ez a föld alatti aknafelrobbantás
578    II,  X      |        Augustin,~Alles ist weg!~De már ez nem volt tréfa.~– Oda a
579    II,  XI     |                      XI. A két kereszt~Ez volt az utolsó hőstette
580    II,  XI     |              szerette volna Ocskay, ha ez az egész vitézi színjáték
581    II,  XI     |            Ráismert a ritmusáról, hogy ez magyar népdal. Hallgatott,
582    II,  XI     |               Isten állhatatlanságát!…~Ez az ő embere.~A düh felforralta
583    II,  XI     |           ilyen hely jó a gyilkolásra: ez a mély út, ezek a düledező
584    II,  XI     |            kettőre felvésve, és alatta ez az epitaphium:~„Itt nyugosznak
585    II,  XI     |              őrvezetőt.~– Micsoda hely ez itt?~– A Währinger Spitz.~–
586    II,  XII    |                  Ezzel vágta ki magát.~Ez is az utolsó prédikációit
587    II,  XII    |            gyönyörűség volt hallgatni.~Ez alkalommal a kiviaszkolt
588    II,  XII    |           lajda!” (leider, leider!). S ez így ment az „in aeternum
589    II,  XII    |                együtt iszik Ocskayval; ez meg mindennap meglátogatja
590    II,  XII    | kéményseprőlegényeknek vannak öltözve, ez a legjobb álca: a kéményseprőnek
591    II,  XII    |              istentelen cimboraságát. (Ez Jávorka.)~Az Oppenheim palota
592    II,  XII    |          egyenes célja a zsidóüldözés. Ez csak egy népszerű nyitány
593    II,  XII    |                 hanem a Mikulás?~– Óh, ez a drága szép fő! Ez az én
594    II,  XII    |                Óh, ez a drága szép fő! Ez az én kedves, imádott fejem! –
595    II,  XII    |        megválasztatás előnye fölött, s ez nagyon jó időhaladékot szerzett.~–
596    II,  XII    |             itt a varga, itt a hentes, ez az elébbvaló, hanem mind
597    II,  XII    |              Flórián segítsége nélkül.~Ez veszedelmes szónoklat volt.
598    II,  XII    |          leszek a közeledben. Kezemben ez a két pisztoly. Ha rád talál
599    II,  XIII   |                villáma a császár előtt~Ez az éj nem volt nyugalomra
600    II,  XIII   |                 Köszönöm! Alászolgája.~Ez is elment.~Alig verte el
601    II,  XIII   |           Obizzi gróf lett bejelentve.~Ez már valami!~Hisz ez régi
602    II,  XIII   |        bejelentve.~Ez már valami!~Hisz ez régi ismerős is. Sokszor
603    II,  XIII   |                hanem ormány. Rád nézve ez megbecsülhetetlen nagy szerencse,
604    II,  XIII   |             szájra terjedő suttogást: „Ez az Ocskay!” Alig jut egy
605    II,  XIII   |          divatnak. – Pedig a magyarnak ez a legnagyobb áldozat.~Jól
606    II,  XIII   |              császár és Ocskay között. Ez volt a közvetítő idióma
607    II,  XIII   |               soha egyet sem tett fel. Ez már pénzen vásárolt ékszer
608    II,  XIII   |          Annyira a szívébe marta magát ez a méreg Ocskaynak, hogy
609    II,  XIII   |           hozzákötötte a múlthoz: most ez szakadt le róla! Gyűlölte
610    II,  XIV    |                pedig Tököli uram volt.~Ez a Tököli uram nem valami
611    II,  XIV    |              nem fér a lánc a nyakába.~Ez volt az első üdvözlet, amivel
612    II,  XIV    |             szét hagyta a népét verni. Ez már Szenicnél történt. Vajda
613    II,  XIV    |       füstfaragóké.~Ocskayt megakasztá ez a szó: feketére mázolt ábrázatú
614    II,  XIV    |             lógatott. Ocskay ráismert.~Ez volt az a bizonyos „Marci”.~
615    II,  XIV    |           elnevette magát kegyetlenül. Ez a nevetés oly vérig bosszantó,
616    II,  XIV    |       lelkiismeretfurdalást sem érzett ez emberölés miatt. Olybá vette
617    II,  XIV    |              akkor Pálffy bánnak, hogy ez volt az a fickó, aki közénk
618    II,  XIV    |               arcképe után, a többivel ez ideig csak a csatamezőn
619    II,  XIV    |              maguk alul a székeiket. – Ez infámia!~Első fogadásnak
620    II,  XIV    |               infámia!~Első fogadásnak ez elég visszariasztó!~Ocskay
621    II,  XIV    |       meglepett, de Ocskayt legjobban, ez a nem várt pártul fogás
622    II,  XIV    |             Ocskay László tábornok úr?~Ez annyi volt, mint a kevélység
623    II,  XIV    |               diadalmas elégültséggel. Ez az igazi katona! Nem kérdi
624    II,  XIV    |              Nem mondogatja azt: „Hja, ez nekem nagyon meleg, ez nekem
625    II,  XIV    |                 ez nekem nagyon meleg, ez nekem nagyon hideg!”, hanem,
626    II,  XIV    |               jégbe küldik, közé megy!~Ez mind Ritschánnak látszott
627    II,  XIV    |               válogatós katona, akinek ez a példálózás szólt. Le is
628    II,  XIV    |            egyszer elmondom a hadjárat ez idő szerinti körülményeit.
629    II,  XIV    |          vonták össze. Károlyi Sándor, ez operációval egyetértésben,
630    II,  XIV    |            környékén tíz mérföldnyire!~Ez volt az a feladat, amit
631    II,  XIV    |      valamennyi hadvezető fölé emelte! Ez a küldetés volt neki szánva!~
632    II,  XIV    |         hahotája fog rá felhangzani, s ez a hahota lesz halálítélete,
633    II,  XIV    |              hahota lesz halálítélete, ez lesz a temetése! Felállt
634    II,  XIV    |                itthon, Magyarországon: ez a kis különbség!~Azért csak
635    II,  XIV    |              Azért csak ugyanegy munka ez.~Jó katona az ilyen munka
636    II,  XIV    |              azt újra kellett tölteni; ez volt az a végzetes cső,
637    II,  XV     |              tetemhalmok. – Hadviselés ez! – Egynehány város tető
638    II,  XV     |         kurucokkal jó barátságban van, ez neki legmagasabb fokú árulással
639    II,  XV     |                ők nem jutnak egymáshoz ez életben többet, hogy szavaikkal
640    II,  XV     |               neki az a rác harámbasa. Ez egyébért sincs itt a gallérjához
641    II,  XV     |            szedje és gyanúval kísérje. Ez az ő felügyelője: hogyha
642    II,  XV     |            vezér parancsolatjára! Álom ez, nem valóság!~– Nem álom
643    II,  XV     |                valóság!~– Nem álom biz ez, édes asszonyhúgom. Nézzen
644    II,  XV     |              meg tudod ezt tenni? Igaz ez?~– Meg fogom ezt tenni.
645    II,  XV     |         zokogását.~– Miért átkozta meg ez az asszony a gyermekeit? –
646    II,  XV     |              volt öltözve teste-lelke: ez az egy sebhető része volt:
647    II,  XV     |                hőst is meg tudja ölni. Ez ellen nincsen harc.~Cselédjei
648    II,  XV     |                 arcát lefelé fordítva. Ez a rémlátás megölte. Megszakadt
649    II,  XV     |            lángol szerteszéjjel.~– No, ez a munka derekasan lett bevégezve! –
650    II,  XV     |              tekinte.~– Az utolsó egy! Ez volt az. Még éppen állt.~
651    II,  XV     |             hogy őt megrettentse, mint ez a tünemény ott!~Ez ő saját
652    II,  XV     |                mint ez a tünemény ott!~Ez ő saját maga! Ocskay László,
653    II,  XV     |               oszlopa! A hír kegyence! Ez a ragyogó arc; e daliatermet,
654    II,  XV     |          másikban a „libertas” zászló: ez jön most ellene. Ocskay
655    II,  XV     |               által anyósa számára, de ez a festett rém, ez élettelen
656    II,  XV     |          számára, de ez a festett rém, ez élettelen kísértet mégis
657    II,  XVI    |                kincs közül az egyiket!~Ez a kísértetes jelenet a Tisza-kastélyban
658    II,  XVI    |           megyei városokat égesse fel. Ez azonban csak próba volt
659    II,  XVI    |     legderekabb német és tót gyalogok. Ez ellen küldte Heister Pálffy
660    II,  XVI    |              ily kegyetlen télre, mint ez az utolsó tele volt a Rákóczi
661    II,  XVI    |         hajtotta végre a hadműveletet. Ez az emberek harca volt az
662    II,  XVI    |            kitalálta, hogy mi történt. Ez volt az ő rettegéseinek
663    II,  XVI    |              rakni, míg izzóvá lett.~– Ez az ember tudott bennünket
664    II,  XVI    |            onnan aztán fel Budetinnak. Ez bizony háromnapi expedíció
665    II,  XVI    |                a császári zászlók alá, ez sem volt egyéb, mint „titulus
666    II,  XVI    |             gyönge gyermekével együtt! Ez rossz gondolat volt! (Aztán
667    II,  XVI    |           magát Ocskayt is elfoghatni.~Ez nem úgy történt. Ocskay
668    II,  XVII   |               alatt, amíg ő távol jár.~Ez nagyobb homlokizzadásba
669    II,  XVII   |             lesz közöttük: bizonyos; s ez a harc életre-halálra megy:
670    II,  XVII   |            szemközt, mint egy kerub!~S ez érezte, az első szembetűzésnél,
671    II,  XVII   |              alakban vallott szerelmet ez a férfi; de ilyen alakban,
672    II,  XVII   |             mint feleségének, sohasem. Ez az egy igazi: ez az egy
673    II,  XVII   |              sohasem. Ez az egy igazi: ez az egy imádatra méltó! Mikor
674    II,  XVII   |              emésztő irigységet érzett ez asszony ellen!~S Ilonka
675    II,  XVII   |            benne, hogy sápad el előtte ez a bűbájos tündérarc! Hogy
676    II,  XVII   |               úr konyított hozzá, hogy ez a dicsekedés rosszul eshetik
677    II,  XVII   |      kincseiteket hat társzekérszámra!~Ez hűtött.~– Eh, mit! – mondá
678    II,  XVII   |               ne húzzák le az ujjáról.~Ez a kellemetlen visszaemlékezés
679    II,  XVII   |               ma vigadnak itt utószor. Ez búcsúlakoma. Holnap indul
680    II,  XVII   |                Ha magadat meg nem sért ez a szó, engem nem sért meg.~–
681    II,  XVII   |         Magdolna nénémasszonytól, hogy ez közös sorsa minden asszonynak.
682    II,  XVII   |               földön; ő van letiporva. Ez a föl sem vevés; ez a hideg
683    II,  XVII   |         letiporva. Ez a föl sem vevés; ez a hideg közöny még jobban
684    II,  XVII   |           Ilonka elé. „Olvasd el ezt!”~Ez volt Ocskaynak az a schwechati
685    II,  XVII   |           Hidegvérrel mondá:~– No, hát ez is a tied. Mit akarsz még
686    II,  XVII   |        házasság semmis és haszontalan. Ez a ház már az osztrák császár
687    II,  XVII   |                László felesége vagyok.~Ez aztán buzogánycsapás volt!~
688    II,  XVII   |         feleségem!” Ezt kacagta.~– Hm! Ez bolond állapot. De hát így
689    II,  XVII   |              mi mégis nem maradhatunk. Ez a helyzet megöl engem is,
690    II,  XVII   |              mikor elfojt a keserűség, ez megvigasztal. Ajánlom neked
691    II,  XVII   |          gondolni, hogy holdkórosság-e ez vagy esztelenség, vagy a
692    II,  XVII   |            Arcáról eltűnt minden élet. Ez az orgyilok jól odatalált
693    II,  XVIII  |        megmondá neki, hogy itt voltak. Ez volt a tanyájuk.~Akkor aztán
694    II,  XVIII  |           kérdik, hogy mi hozta oda. S ez az egy hely az a világon,
695    II,  XVIII  |                   Jézus! Szent Máriám! Ez Ocskay maga!~Ő legjobban
696    II,  XVIII  |                 Megmondtam előre! Hogy ez a szent asszony kiimádkozza
697    II,  XVIII  |             odább mentek.~– Mikor volt ez?~– Hja bizony, még akkor
698    II,  XVIII  |                 Dugd el a tarsolyodba. Ez szerencsetallér.~Jó volt,
699    II,  XIX    |                se hadi tudományát.~Még ez az „egy” nemesebb érzés
700    II,  XIX    |                ahogy vezetőkhöz illik.~Ez időben mind a két félen,
701    II,  XIX    |             bátyjára. Azt gondolta: ki ez a német, bajusztalan?~Csak
702    II,  XIX    |              esik el testvére kezétől.~Ez a rémjelenet az utolsó erőt
703    II,  XX     |               virtusa volt a lábaiban. Ez versenyt tudott gyalogolni
704    II,  XX     |             jól ismerte azt a vidéket. Ez a Vág és Dodvág közötti
705    II,  XX     |                maradt seprűjét kiinni.~Ez már undorító!~Nem bírta
706    II,  XX     |             vágtatni.~Megrettent tőle. Ez az ő egykori kedvence: Jávorka.~
707    II,  XX     |             elfusson előle.~Érzé, hogy ez a nemezis lovagja.~Hanem
708    II,  XX     |               szentnek az imádságait!” Ez volt a szándékom. Van Isten:
709    II,  XX     |        szívemben. – De van ördög is, s ez meg azt súgta Ocskay László
710    II,  XXI    |                lépegetve, mint a páva.~Ez is ugyan siethetett, hogy
711    II,  XXI    |             kitalálta, hogy miért jött ez.~Angyali jó szíve közel
712    II,  XXI    |                 hogy mit vétett ellene ez az asszony, csak az jutott
713    II,  XXI    |            csak az jutott eszébe, hogy ez most megmenthetné Ocskay
714    II,  XXI    |             sokszor találkozott velük. Ez a három bizony, bizony ér
715    II,  XXI    |              szegény letiprott magyar, ez meg a vérében gázló hitszegő –
716    II,  XXI    |            akik kezeink között vannak! Ez a mi válaszunk!”~Ezzel bocsátá
717    II,  XXI    |             most olvasd el.~A levélben ez állt:~„Te szeretted Ilonkát,
718    II,  XXI    |          sápadásában oly rémletes volt ez az égre meredő sötét jel.~–
719    II,  XXI    |           meredő sötét jel.~– Mi lehet ez a sötét jel? – kérdezé magában
720    II,  XXII   |          Sándor a törzse.~            ~Ez volt a története azoknak,