Kötet, fezejet

 1     I,  II   |          fölfelé.~– Esőt kapunk! – dörmögé a fiatal lengyel Wisnovieczky.~–
 2     I,  VI   |           órában hallottál tőlem – dörmögé halkan Csajághy –, az el
 3     I,  VI   |          kezét vas markával, s azt dörmögé fülébe.~– Ha te ezt a jelenetet
 4     I,  VII  |              Fél esztendő alatt! – dörmögé a nagyasszony, mikor ezt
 5     I,  IX   |     maradsz hát mind a kettőhöz! – dörmögé magában a vas ember.~
 6     I,  XIV  |      ezredeikhez visszasietve, azt dörmögé Tormássy László, a nyárádi
 7     I,  XV   | pernahájder ugyan hol késik még? – dörmögé haragosan a tábornok.~Az
 8     I,  XV   |        dolga.~– Céda zsebrákhad! – dörmögé fogcsikorgatva, s egyet
 9     I,  XV   |      Csajághy.~– Hátha nem jókor – dörmögé Ocskay László.~– Siessünk
10     I,  XVIII|      odafordult a nőalakhoz, s azt dörmögé hozzá:~– Itt van, madame,
11     I,  XVIII|            a szőke haja befestve – dörmögé Csajághy.~Az a hölgy volt
12     I,  XVIII|           csendes, lassú hangjával dörmögé:~– Vezér! Itt semmi hamis
13     I,  XVIII|               Mi volna még több? – dörmögé Ocskay. – Ki van még feljebb?
14     I,  XVIII|            csendes, szilárd hangon dörmögé e szókat:~– Kicserélem őt
15     I,  XX   |            A többi semmiség volt – dörmögé Csajághy. – Hanem ezt az
16     I,  XXII |          az egész nép láttára, azt dörmögé a fejedelem szerelmetes
17     I,  XXIII|       Csupa aranyból van a szíve – dörmögé Ocskay.~– De még ott van
18     I,  XXVI |   elhagyták a vezért, Csajághy ezt dörmögé:~– Én valamit gondoltam.~–
19    II,  VI   |            Nem jöhettem hamarább – dörmögé Ocskay.~– Én pedig negyednapja
20    II,  X    |           ne tessék ezen nevetni – dörmögé halkan a főnök –, mert különben
21    II,  XVII |          Csakhogy ti megvagytok! – dörmögé Ocskay, s aztán parancsot
22    II,  XVIII|           helyette!~– Vessz meg! – dörmögé Ocskay bosszúsan (hat szekér
23    II,  XXI  |       László érdekében.~– Igenis – dörmögé a vezér. – Én nem vagyok