Kötet, fezejet

 1     I,  I    |     megjöttél?~– Ha nem keerdezte tőlem senki – felelt a legény
 2     I,  I    |             Ha senki se keerdezte tőlem.~– Hát akkor azt mondom,
 3     I,  IV   |           Fogadom Jupiterre, hogy tőlem csak az életemmel együtt
 4     I,  V    |          olyan; egészen rá ütött: tőlem semmit sem örökölt. Aki
 5     I,  VI   |          Amit ez órában hallottál tőlem – dörmögé halkan Csajághy –,
 6     I,  VII  |           Két föltételt hallottál tőlem. Az egyik az volt, hogy
 7     I,  IX   |   feleségemet! – Mert ha elveszed tőlem, azt ami az enyim: én esküszöm
 8     I,  XIII |              Izenetet kell vinned tőlem a feleségemhez.~– Már akkor
 9     I,  XVIII|         ami titkot ez a Bramarbas tőlem nehéz tortúrákkal akar kicsikarni,
10     I,  XIX  |          pedig házas. Ki veszi el tőlem azt a jogot, hogy összetépjem,
11     I,  XX   |      haragudtak.~– Isten ne vegye tőlem bűnömül – monda Ocskay –,
12     I,  XXI  |         észrevette.~– De megijedt tőlem, kedves komámasszony!~(Ilonka
13     I,  XXIV |    emlegetett.~– Az igazat akarja tőlem megtudni kegyelmed? – mondá
14     I,  XXIV |   tetszett csak az elébb kérdezni tőlem?”~– Úgy? – Azt kérdeztem:
15     I,  XXIV |       hozzá magyar kísérői közül. Tőlem szorgosan követelték az
16     I,  XXV  |        értelmében ápolni. Fogadja tőlem szívesen ezt az ajánlatot.”~
17    II,  IV   |        hogy semmi se válasszon el tőlem többé. Óh, milyen nagy lelke
18    II,  VI   |           lesz. Mindjárt megtudsz tőlem mindent, csak hadd vackalódjék
19    II,  XVII | elveszettnél.~– Szívesen veszed-e tőlem?~Válaszul megcsókolta a
20    II,  XVII |         is a tied. Mit akarsz még tőlem elvenni?~– Azt a jegygyűrűdet.~
21    II,  XVII |          szerelmedet visszavetted tőlem, más asszonynak adtad. –
22    II,  XVIII|    meghagyott mégis, az Istent. – Tőlem még azt is elvette. Nekem