Kötet, fezejet

 1     I,  V    |           kegyelmed tud franciául?~– Sokáig laktam kinn Franciaországban.~–
 2     I,  VI   |            teremtő. – Te nem maradsz sokáig magadhoz hasonló. Egy indulat,
 3     I,  VIII |            lovasságának a dübörgését sokáig a csendességben; azután
 4     I,  XVI  |             azonban nem vártak olyan sokáig; hanem délre haladván az
 5     I,  XVIII|        arckifejezését.~Ocskay László sokáig hallgatott, kereste a kezdetét
 6     I,  XXII |         hintó ablakán, s utánanézett sokáig az eltávozónak. – Olyan
 7     I,  XXIII| kancsérolókra nem lehet őt bízni. Én sokáig voltam Bécsben az apácáknál,
 8     I,  XXIII|             kérdezé ez hörögve.~– Én sokáig voltam egy apácakolostorban,
 9     I,  XXIV |               hát senkinek se fájjon sokáig. – Akarod-e, hogy még egyszer
10     I,  XXV  |         odanyújtá Ocskaynak.~A beteg sokáig nézett a levélbe, míg rájött,
11     I,  XXV  |      malleusunk. De lehetetlen, hogy sokáig az maradjon. A többi hadvezérek,
12     I,  XXV  |        bosszantásait nem állhatja ki sokáig. Mindenütt derogálnak neki.
13     I,  XXV  |         feleségére csipkelőznek, aki sokáig volt fogságban Bécsben,
14     I,  XXVI |               De soká jön vissza. De sokáig mosdik! „Hét bőre van a
15     I,  XXVI |      tetszhalál. Felébredte után még sokáig ott révedeztek előtte a
16    II,  II   |       megjelenni, és a brigadérossal sokáig beszélgetni; ahonnan megint
17    II,  III  |          szempárban! Bele kell esni…~Sokáig hallgattak mind a ketten.~
18    II,  V    |            ceremóniáztak ott helyben sokáig; hanem Forgách uram felkapta
19    II,  X    |           régi kedves szeretőjét még sokáig álmában, mikor az már régen
20    II,  XIII |          azokban az időkben – és még sokáig azután.~Ocskayt egészen
21    II,  XIV  |             összetörve minden lánca!~Sokáig beszélgetett azzal a vasszájú
22    II,  XVIII|            kanyarodóhoz ért.~Jávorka sokáig utánanézett.~– Ni, hogy