Kötet, fezejet

 1     I,  XI  |         Ferenc hitvese, Eleonóra hercegnő, az a két fiúcska az ő két
 2     I,  XI  |    gyermekeim – sóhajtá Eleonóra hercegnő. A fiúcskák az ágyba vándoroltak,
 3     I,  XI  |          öltönyt visel, miként a hercegnő. A fekete fátyol, mely arcát
 4     I,  XI  |     elfogadóterembe mennek át.~A hercegnő igen szépen játszik az orgonán,
 5     I,  XI  | eltávozott, azt kérdezé Eleonóra hercegnő Ozmondától:~– Te, csakugyan
 6     I,  XI  |         tebenned magadban?~– Óh, hercegnő! – rebegé Ozmonda elpirulva (
 7     I,  XI  |         azzal megragadá Eleonóra hercegnő kezét, és csókjaival halmozá
 8     I,  XI  | térdeihez borulni törekvőn. De a hercegnő odaölelte őt a keblére,
 9     I,  XI  |    árváimat.~– Esküszöm az égre, hercegnő, hogy úgy lesz! Ez a férfi –
10     I,  XI  |         Ferenc hitvese, Eleonóra hercegnő, az a két fiúcska az ő két
11     I,  XI  |    gyermekeim – sóhajtá Eleonóra hercegnő. A fiúcskák az ágyba vándoroltak,
12     I,  XI  |          öltönyt visel, miként a hercegnő. A fekete fátyol, mely arcát
13     I,  XI  |     elfogadóterembe mennek át.~A hercegnő igen szépen játszik az orgonán,
14     I,  XI  | eltávozott, azt kérdezé Eleonóra hercegnő Ozmondától:~– Te, csakugyan
15     I,  XI  |         tebenned magadban?~– Óh, hercegnő! – rebegé Ozmonda elpirulva (
16     I,  XI  |         azzal megragadá Eleonóra hercegnő kezét, és csókjaival halmozá
17     I,  XI  | térdeihez borulni törekvőn. De a hercegnő odaölelte őt a keblére,
18     I,  XI  |    árváimat.~– Esküszöm az égre, hercegnő, hogy úgy lesz! Ez a férfi –
19     I,  XVII|             Egy korona.~Eleonóra hercegnő ijedten szisszent fel, Ozmonda
20     I,  XVII|        mentegeté lelkét Eleonóra hercegnő a gyóntatóatya előtt. –
21     I,  XVII|     napján már megtudta Eleonóra hercegnő, hogy mit jövendölt a török
22     I,  XXV |    útjában állót, lett légyen az hercegnő, démon vagy cigányleány.