Kötet, fezejet

 1     I,  I    |      végig egy ilyen traktát, hat doktor nem támasztana fel, úgy
 2     I,  I    |       ágynak esnétek tőle – akkor doktor se volt kéznél: akinek megártott
 3     I,  I    |     doktort.~– Soha az én házamba doktor be nem tette a lábát az
 4     I,  VIII |        orvos is volt már. A tudós doktor Wolffius. Az különösen lelkére
 5     I,  VIII | tudományával.~Akkor is ott volt a doktor, amikor a sérült lovag a
 6     I,  VIII |        csapat fogollyal.~A bámuló doktor Wolffiust ott találta éppen
 7     I,  VIII |           sátora előtt.~– No hát, doktor, én megtartottam híven a
 8     I,  XXIII|         vitték a szobájába, ahova doktor Wolffius az egész orvosi
 9     I,  XXIII|          nyomban követte. A tudós doktor Bercsényitől a fejedelemhez
10     I,  XXIII|           s aztán az egész világ.~Doktor Wolffius lépcsőn fel és
11     I,  XXIII|       tartana konzíliumot.~– Nos, doktor! – kérdi Ocskay. – Nincs
12     I,  XXIII|             Dehogy nincs – szól a doktor, kihúzgálva egy csoport
13     I,  XXIII|         feledhette el ezt a szót!~Doktor Wolffius aztán elkezdte
14     I,  XXIII|        ugyan szép dolog volna, ha doktor Wolffius is elkezdene rugdalni,
15     I,  XXIII|       váratlanul meglepetve. – „A doktor! Rúgkapálózva! A megsértett
16     I,  XXIII|        Rúgkapálózva! A megsértett doktor! Nagyon jó volt!”~S attól
17     I,  XXIII|          rakja ide mellém sorba a doktor medicinás üvegeit, hogy
18     I,  XXIV |      akkor híres gyógyfürdő volt. Doktor Wolffius tanácsolta az odautazást
19     I,  XXV  |       csak ez idő tájon tudta meg doktor Wolffiustól, akit nejével
20    II,  IV   |          hozott neki egy csomagot doktor Wolffiustól. Ezt valódi
21    II,  IV   |            Mit akar ez jelenteni? Doktor Wolffius nemcsak hogy igen
22    II,  X    |          nem úgy látszott, mintha doktor volna. Vissza kellett térnie.