Kötet, fezejet
1 I, I | végig egy ilyen traktát, hat doktor nem támasztana fel, úgy
2 I, I | ágynak esnétek tőle – akkor doktor se volt kéznél: akinek megártott
3 I, I | doktort.~– Soha az én házamba doktor be nem tette a lábát az
4 I, VIII | orvos is volt már. A tudós doktor Wolffius. Az különösen lelkére
5 I, VIII | tudományával.~Akkor is ott volt a doktor, amikor a sérült lovag a
6 I, VIII | csapat fogollyal.~A bámuló doktor Wolffiust ott találta éppen
7 I, VIII | sátora előtt.~– No hát, doktor, én megtartottam híven a
8 I, XXIII| vitték a szobájába, ahova doktor Wolffius az egész orvosi
9 I, XXIII| nyomban követte. A tudós doktor Bercsényitől a fejedelemhez
10 I, XXIII| s aztán az egész világ.~Doktor Wolffius lépcsőn fel és
11 I, XXIII| tartana konzíliumot.~– Nos, doktor! – kérdi Ocskay. – Nincs
12 I, XXIII| Dehogy nincs – szól a doktor, kihúzgálva egy csoport
13 I, XXIII| feledhette el ezt a szót!~Doktor Wolffius aztán elkezdte
14 I, XXIII| ugyan szép dolog volna, ha doktor Wolffius is elkezdene rugdalni,
15 I, XXIII| váratlanul meglepetve. – „A doktor! Rúgkapálózva! A megsértett
16 I, XXIII| Rúgkapálózva! A megsértett doktor! Nagyon jó volt!”~S attól
17 I, XXIII| rakja ide mellém sorba a doktor medicinás üvegeit, hogy
18 I, XXIV | akkor híres gyógyfürdő volt. Doktor Wolffius tanácsolta az odautazást
19 I, XXV | csak ez idő tájon tudta meg doktor Wolffiustól, akit nejével
20 II, IV | hozott neki egy csomagot doktor Wolffiustól. Ezt valódi
21 II, IV | Mit akar ez jelenteni? Doktor Wolffius nemcsak hogy igen
22 II, X | nem úgy látszott, mintha doktor volna. Vissza kellett térnie.
|