Kötet, fezejet

 1     I,  III  |         elnevette magát.~– Hamarabb hiszem, hogy arra a szegfűbokrétára
 2     I,  XIII |          helyőrséggel; hanem azt is hiszem, hogy amire mi a Favorita-vonalt
 3     I,  XVI  |             az ütközetben.~– De úgy hiszem, hogy ezt helyrepótoltam
 4     I,  XVII |            zászlóit.~– És én mégsem hiszem, hogy mindennek vége – suttogá
 5     I,  XVIII|             ebben a hajcécúban: azt hiszem, hogy ez elég becsület.~–
 6     I,  XVIII| megsemmisítik a kuruc tábort.~– Nem hiszem.~– No, hát képzeld, hogy
 7     I,  XIX  |            küzdeni egyszerre.~– Úgy hiszem, belenyugodhatnak kegyelmetek
 8     I,  XXI  |       Tiszáné nagyasszony. – Nem is hiszem, hogy nem te hoztad magaddal
 9     I,  XXII |            férfinak.~– Magam is azt hiszem.~– Még Ocskaynál is szebb
10     I,  XXV  |   napvilágból?~– Az ellen is.~– Nem hiszem én azt. Lám, én már meg
11     I,  XXV  |     paradicsom minden. – Én már nem hiszem, hogy az életért imádkozni
12     I,  XXV  |              megöl.~– Nem igaz! Nem hiszem. Nem teszi azt a fejedelem.~–
13     I,  XXVI |        Ocskay Sándor. – Mert én nem hiszem!…~– De hát mégis kitaláltad,
14     I,  XXVI |           gondolok? Jól van. Én sem hiszem. De lehetetlen volt ki nem
15     I,  XXVI |     kiérzett a keserű irónia.~– Úgy hiszem; semmi baj. Csak „minket”
16    II,  VIII |           elszörnyedve.~– Leginkább hiszem, hogy oda fog menni. Oda
17    II,  IX   |    felajánlva jött fel Bécsbe. S én hiszem, hogy ott, ahol a férfiértéket
18    II,  XV   |             az út.~– Nem lehet! Nem hiszem! – szólt az erős lelkű asszony. –
19    II,  XV   |      evangélista állítja is, mégsem hiszem el! Hogy Ocskay László,
20    II,  XV   |       halott fekszik kiterítve; úgy hiszem, a ház asszonya – s az én
21    II,  XVII |               Nem törődöm vele. Azt hiszem, minden férfi úgy tesz.