Kötet, fezejet

 1     I,  VI   |              aki Tisza Gábor segéde voltam. – Büntetést szenvedtél
 2     I,  XIV  |       révészmester volt.) Jóltevője voltam az egész országnak, volt
 3     I,  XVI  | kényszerítve szolgáltam, annyira el voltam telve excellenciád iránti
 4     I,  XIX  |        lehet látni. Csaknem gyermek voltam még. Ki tanított meg arra
 5     I,  XX   |           uram, hogy én mindig vele voltam, s vigyáztam a kegyelmed
 6     I,  XXIII|            a confusiót, éppen azért voltam a fejedelemnél, hogy engedje
 7     I,  XXIII|           lehet őt bízni. Én sokáig voltam Bécsben az apácáknál, akik
 8     I,  XXIII|        Megengedj, ha nagyon szigorú voltam hozzád. Tudod jól, hogy
 9     I,  XXIII|             ez hörögve.~– Én sokáig voltam egy apácakolostorban, ahol
10     I,  XXV  |             én azt. Lám, én már meg voltam halva; s ez nekem olyan
11     I,  XXVI |       turnai ütközetet, aki ott sem voltam? Engem öklelt fel a német,
12    II,  II   |             és azt is, hogy tenálad voltam, és veled beszéltem. – Ezek
13    II,  VII  |            De én huszonkilenc napig voltam oda, s a te tíz embered
14    II,  IX   |             férfibüszkeséget. Ahhoz voltam szokva teljes életemben,
15    II,  XII  |            tudjátok, hogy én katona voltam, száz csatában pofozkodtam
16    II,  XVII |            minden szép asszonya! Én voltam a cigányleány is! Én voltam
17    II,  XVII |         voltam a cigányleány is! Én voltam minden és mindenütt!~S e
18    II,  XVII |        hazáját elhagyta miattam. Én voltam a vezérlő angyala, égbe
19    II,  XVII |         mondtam magamban: elég soká voltam veled boldog; meg kell azt
20    II,  XX   |      Gyűlölöm az embert, aki tegnap voltam. – Nem kérek egyebet, csak