Kötet, fezejet

 1     I,  III  |             A nép az út két oldalán futott mellette, hangoztatva a
 2     I,  IV   |           Ilonka vígan szökdécselve futott be a belső palotába, anyját
 3     I,  VI   |        halál volt; az öcséd, Sándor futott érted könyörögni a hatalmasokhoz,
 4     I,  VII  |             aztán nagy szégyenkedve futott be a szobájába, otthagyva
 5     I,  VIII |     halottak támadnak fel ellene, s futott, amerre tágasabbnak látta
 6     I,  X    |           mindenfelé; s vele együtt futott a nép is, amerre látott.
 7     I,  X    |           ledobálta a fegyvereit, s futott keresztben a mezőkön, káposztáskerteken
 8     I,  XIV  |           talpra ugrott mindenki, s futott nagy zsivajjal; mintha csak
 9     I,  XXVI |        fejedelem elestét látta; így futott meg. Magától futott, nem
10     I,  XXVI |             így futott meg. Magától futott, nem a bán kergette: csak
11    II,  I    |          ökröt, kemence kenyeret, s futott szerteszéjjel, szaporítva
12    II,  IV   |          Kiugrott az ágyából, s úgy futott mezítláb, egy ingecskében
13    II,  XI   |             az ellen megoltalmazza.~Futott! A saját árnyékától megijedve,
14    II,  XI   |             vetődött!~Lélekszakadva futott végig a hosszú, emberlaktalan
15    II,  XV   |            rendelik. Az nagy garral futott Ocskayt bevádolni a haditanácsnál,
16    II,  XVI  |              Mert Ilonka iszonyodva futott el onnan.~Rohant le a lépcsőkön,
17    II,  XVI  |         lépcsőkön, mint akit űznek; futott az istállókba.~– Fogjatok
18    II,  XVI  |         része leugrált a lováról, s futott a sűrű erdőnek: magam elvágtattam,
19    II,  XVIII|         rémeitől, mikor Ocskay elől futott? Neki csak az az egy félelme
20    II,  XIX  | csikóshordával van ezúttal dolga, s futott visszafelé.~Nagy hamar azonban