1-500 | 501-688
Kötet, fezejet
501 II, VII | Egyebed nem volt?~Ocskay már erre a kérdésre nagyon nevetett.
502 II, VII | a kuruc is. Bele voltak már fáradva a háborúba. Ki mit
503 II, VII | hagytátok futni az árulókat.~(Már „áruló” volt a nevük előtte!)~
504 II, VIII | és hóhérnak adja!~Most már csak hárman léptek ki a
505 II, IX | Hányszor megjárta ő azt az utat már! Ismerős volt előtte minden
506 II, IX | reszketnek-e még?~Mikor már olyan közel volt Bécshez,
507 II, IX | azoknak.~A németnek pedig már akkor megvolt az a rossz
508 II, IX | Sok gauklert láttam én már, aki azt mondta, hogy ő
509 II, IX | excellenciádnak továbbhaladni. Itt van már valaki, aki kezeskedik excellenciád
510 II, IX | Sirius-távol. – „Hiszen most már egy gyékényen árulunk!”~
511 II, IX | Hiszen kollégák voltak már! Egyiknek sem volt mit respektálni
512 II, IX | kidomborodó pocakra is tett már szert, s önelégülten ütögetett
513 II, IX | A lelkem is elkárhozott már bele. – Megbántam, hogy
514 II, IX | éjjel osztatik szét) az már nekem most a zsebemben van.
515 II, IX | volna. Az is benne volt már, hogy őneki Bécsbe kell
516 II, IX | Nagytapolcsány várát; de már az nem sikerült neki. Már
517 II, IX | már az nem sikerült neki. Már annak az ablakán beüvöltötték
518 II, IX | hazáját Ocskay László!”, s ott már puskalövésekkel fogadták
519 II, IX | jól, hogy el is akartak már fogni, s akkor bizony megkurtítanak
520 II, IX | ketten, a többit ütheti már a mennykő.~Ocskay majd megpukkadt
521 II, IX | Ocskay majd megpukkadt már a mérgében; egész pulykavörös
522 II, IX | Kegyelmed itt a legelső lépésnél már el fog tévedni. Az udvarnál
523 II, X | megrázza erős ember. Nincsenek már!~Ott jön egy sánc, megrakva
524 II, X | azt hiszi, hogy övé az már.~Rajta, rajta!~Ágyú lobban,
525 II, X | egyre közelebb hallatszik már, az ismeretes ütenydallamra: „
526 II, X | elszállásolva.~Hajh, most már majd csak álmaiban fogja
527 II, X | sokáig álmában, mikor az már régen a másé.~A ketyegő
528 II, X | nézett: késő reggel volt már; sietni kellett az öltözködéssel,
529 II, X | gyermeket sem.~Scharodi már odakinn várt reá, s személyesen
530 II, X | hivatalszoba ajtajáig, ahol már el nem tévedhetett. Az volt
531 II, X | kerek hasú, hogy „volt-e már valami gonosztettért megbüntetve
532 II, X | Ocskay –, egy hét múlva én már ott viszem a dandáromat
533 II, X | szalagot megkapjam.~– Az már más – mondá a koszperdes. –
534 II, X | talitarka, utoljára a sárga. Ez már az asztal alatt hevert,
535 II, X | a sárga meg a zsidóké. (Már arra csak a sarkával mutatott.)~–
536 II, X | tizenkettőre. A közös jó barát már talán éhes is lesz: ne várakoztassuk!
537 II, X | Fehér Angyalba.~Scharodi már nyugtalanul várta.~– Már
538 II, X | már nyugtalanul várta.~– Már itt a mi kedves barátunk.
539 II, X | grófnőnek is kacagni: hisz ő már özvegyasszony.~Ocskay, hogy
540 II, X | úrnak a gyönge oldala. „Már csak ez az egy is megérdemli,
541 II, X | Hogyan is volt csak?~De már másodszor nem volt kedve
542 II, X | Másnap korán reggel azonban már kiráncigálta Ocskayt az
543 II, X | registraturára. Ott találta már Federreiter urat, a rácsos
544 II, X | Angyalban.~A hírhedett népénekes már akkor vén sas volt. Csak
545 II, X | nótáit.~Úgy kellett biz azt már talyigán felhozni, s két
546 II, X | gliederpuppe). Megszokta azt már nála a közönség. Így megy
547 II, X | tagja, beszélni sem tud már, sem a lábán állni; hanem
548 II, X | poharat (más italt be nem vesz már), s amint annak a tartalmát
549 II, X | a szájába dugják, akkor már egészen otthon van. Minden
550 II, X | kedély visszatér, nem reszket már a művésznek semmi tagja,
551 II, X | más kacag, ott a bécsinek már a mellényéről szakadnak
552 II, X | asztalnál foglalta el a helyét már kora délután, tüntette ki
553 II, X | mit védelmezni rajt.”~De már ezt a verset az egész társaság
554 II, X | egymás után. Fogják ezt már énekelni minden utcán, évtizedekig
555 II, X | Augustin,~Alles ist weg!~De már ez nem volt tréfa.~– Oda
556 II, XI | nekem kárt. O kontrer: most már egészen felcsaptad a kocsmámnak
557 II, XI | meghallhassák ott fenn.~Labanc már Ocskay; sok vitéz hadnagyi~
558 II, XI | grádicsokon.~Mire az utcára leért, már nem talált ott mást, mint
559 II, XI | Rohant oda.~A tilinkós már akkor nem volt a Verestorony-kapunál.~
560 II, XI | megszólalt az az éjszakában; de már a hídon túl, a Wien folyam
561 II, XI | ne álljanak előtte. Néha már egy-egy egész rihacsoport
562 II, XI | hangzott a tilinkó.~Utoljára már annál az ároknál találta
563 II, XII | zsidók rovására írták. – Ezt már nem tűrhették tovább a hű
564 II, XII | kardfényesítőt.~Elfelejtette ezt mind már régen a bécsi nép. Azóta
565 II, XII | Azóta hét esztendő múlt már.~Hanem a zsidóváros még
566 II, XII | utolsó prédikációit tartotta már, éppen mint ahogy Augustin
567 II, XII | az első padban középen.~Már mikor a textust felolvasta
568 II, XII | hogy a ponyvasátor alatt már ott árulják a fából kifaragott
569 II, XII | hírt vesz a veszedelemről, már döngetik az Oppenheim-palota
570 II, XII | döngetést kiállottak.~Ocskay már aludt, a tegnapi nagy csatangolás
571 II, XII | éktelen rivalgás. Az utcán már akkor tökéletes sötétség
572 II, XII | gúnyhahotájára.~A vasajtón döngött már a pörölyök ütése: „Ide Ocskayval!”~
573 II, XII | dercekaláccsá.~– No, most már nem robbanthatja fel a puskaport –
574 II, XII | ezermesterkedő Scharodinak.~Az már kezdett kifogyni a mesterségeiből,
575 II, XII | van a zsákban!~– Hát amit már megmondtam. Az én házamban
576 II, XII | testvéreknek nézhette őket.~– Most már jöhetnek!~Ocskay mindamellett
577 II, XII | vasasok!” Hallatszott is már a trombita recsegése.~Egyszerre
578 II, XII | legjobban futással. Ismerte már jól ezt a tempót. Addig
579 II, XIII | erélyt fejtett ki – mikor már elmúlt minden lázadás. A „
580 II, XIII | Köszönöm. (Elmehettek már! – gondolá magában Ocskay. –
581 II, XIII | Ki az megint?~Ezúttal már a Bécs városi főhadparancsnok,
582 II, XIII | gróf lett bejelentve.~Ez már valami!~Hisz ez régi ismerős
583 II, XIII | újra rátörtek. Pedig most már igazán elszunnyadt, s rémálmából
584 II, XIII | Hagyd el, az ördögbe! Tudom már könyv nélkül. A lázadók
585 II, XIII | többet. Háromszor hallottam már.~– Az ám. Tudom – mondá
586 II, XIII | kaphatott őfelségétől; az már nem is orr lesz, hanem ormány.
587 II, XIII | látogatásával. Őkegyelmessége már öt órakor felkel, s hétkor
588 II, XIII | Ott künn tágasabb!”~– Most már el sem bocsátom kegyelmedet:
589 II, XIII | be lesz végezve, holnap már utazhatik vissza az ezredeihez. (
590 II, XIII | meg az audiencián.~Pedig már akkor sokan voltak a teremben.
591 II, XIII | ezt az álmot: fel akarok már ébredni: más akarok lenni.
592 II, XIII | mellette elhalad. – Nincs már velük semmi dolga; nevén
593 II, XIII | diadalt szerezzen.~Meg volt már láncolva: odaláncolta a
594 II, XIII | Mikor elhagyta a tróntermet, már el volt mosva az emlékéből
595 II, XIII | vele! Mert Ocskay, most már dicsősége teljes tudatában,
596 II, XIII | soha egyet sem tett fel. Ez már pénzen vásárolt ékszer volt:
597 II, XIII | Wratislaw-palotához, a kancellárt már otthon találta.~A főúr ismét
598 II, XIII | jubent! Így rendeli a végzet! Már kikerülhetetlen! Hisz a
599 II, XIII | el nem maradhat!)~Nincs már itt megállapodás. Aki elkezdett
600 II, XIII | megjegyzett alakot, akik már ama bizonyos merényletnél
601 II, XIII | az elhagyott zsidóvárost. Már akkor tervezték, hogy elfogják.
602 II, XIII | indulatainak méregerjesztője, most már a gyűlölet és harag is társul
603 II, XIV | nem került a lánc, mert az már megitta volna. Szét hagyta
604 II, XIV | hagyta a népét verni. Ez már Szenicnél történt. Vajda
605 II, XIV | legényt, akinek az egyenruhája már messziről elárulta, hogy
606 II, XIV | ő szíve nagyon meg volt már keményedve: még akkor sem
607 II, XIV | hűségéről én felelek!~Ennél már tovább nem lehetett menni.~–
608 II, XIV | beszélt.~– Az urak előtt már elmondtam, a most érkezett
609 II, XIV | ezt a feladatot, amit most már őrá fogok ruházni, pontosan
610 II, XV | levelet vinni Ocskaytól; mert már egy másik levél is volt
611 II, XV | veretett rá.~– Mert hallott-e már ilyen istentelenséget ember
612 II, XV | volt a megölő gyilkosa! Már hogy tudott ilyen istentelenséget
613 II, XV | elévelődött a két öreg. Nem volt már a nagyasszonynak más pártfogója
614 II, XV | levélben volt írva. – Azt már tudta, hogy Ocskay labanccá
615 II, XV | vette, mint bizonyost, hogy már csak a köztük támadt harag
616 II, XV | sebeket verjenek.~Útközben már kezdte azt észrevenni Ocskay,
617 II, XV | várőrség kapitányostól meg van már véve, a vár kapitulált:
618 II, XV | tőbül kiforgatja. Ott jönnek már az országúton a portyázói.~–
619 II, XV | hitte, hogy üresen fogja már találni a Tisza-kastélyt,
620 II, XV | úri házakból is elfutott már mindenki. Ő maga akart oda
621 II, XV | pontossággal. A nap lement már, de az ég világolt: boltozata
622 II, XV | maradt katonáknak. – Nincs már kísértet a házban. Végezzétek
623 II, XV | kellett neki állni, mikor már senki sem volt körülötte,
624 II, XVI | lángja vereslik, reggel már csak a füstje látszik. Aztán
625 II, XVI | magyarázták, s Tököli uram most már úgy beszélt hozzá, mint
626 II, XVI | gyenerálisom! Láttál te már ilyen fájerverket többször
627 II, XVI | hét óta a zsebében volt már a rendelet a kuruc táborbul,
628 II, XVI | Rákóczi fejedelem németjei?~Már ezt a küldetést gyönyörűség
629 II, XVI | dragonyoslovasság.~Eleget szabódott most már Tököli uram Ocskaynak, hogy
630 II, XVI | a hegye izzó veres volt már.~Ilonka hátrakapta a kezeit,
631 II, XVI | talán hosszabb idő óta is már.~Ha vádolni találna valaki,
632 II, XVI | látták egymást!? Nem támad már Ocskay hőstetteinek hallatára
633 II, XVI | szeme látszott ki. Azonban már messziről kiabált: – Ocskay!
634 II, XVII | visszacafolhatott Biccsére, már akkor hírül hozták neki
635 II, XVII | kincshalmaz elveszett: arra már keresztet lehet vetni.~–
636 II, XVII | Csallóközbe, Heisterhez; már nála a parancs. Holnap,
637 II, XVII | fegyveres kíséret eleje már elérte Budetint. A várkapuban
638 II, XVII | előrevágtató huszárokat már messziről megszólongatá:~– „
639 II, XVII | gyügyögtetve.~A kisebbik aludt már, azt az anyjának az ölébe
640 II, XVII | Azt biz átvitték a Vágon, már azt nem érhettem utol.~–
641 II, XVII | Ocskay, hogy Ilonka tudja már, hogy anyja meghalt: talán
642 II, XVII | lásd, a négy sor igazgyöngy már meg is került: itt van a
643 II, XVII | Egyéb bajod nincs? – Már ezt az egyet pedig nem fogod
644 II, XVII | és haszontalan. Ez a ház már az osztrák császár birodalmában
645 II, XVII | essél kétségbe, hogy én már fél éve, hogy katolikussá
646 II, XVII | másvilágon.~Ilonka most már szánni kezdte ellenfelét.~
647 II, XVII | szakadt meg. Ezt is tudod-e már?~– Tudom. Nagyon fájt. De
648 II, XVII | Tudom. Nagyon fájt. De már elsirattam.~– Tudod, hogy
649 II, XVIII| kedveskéim! Mind alusztok-e már?~Semmi válasz sem jött a
650 II, XVIII| az asszony térdeit, most már nem cigányos hangon, hanem
651 II, XVIII| életemnek semmi más célja már, mint megfogni Ocskay Lászlót.~–
652 II, XVIII| Visszatér? Miért?~– Megmondtam már. Esküvésem tartja, hogy
653 II, XVIII| lassacskan döcögött előre. A hold már feljött a Fehér-hegyek mögül;
654 II, XVIII| a fogai közül is, amikor már viszi a pokolba! Előre tudtam
655 II, XIX | tivornya.~Azok se váltak már be nála, a dáridóban fejébe
656 II, XIX | erkölcs. Verekedni sem tudtak már. A császári fővezérek kezdték
657 II, XIX | többi téli álmát aludta már, mint a lárvabáb.~A hír,
658 II, XIX | harmadik napon. – Pedig már akkor tudta azt, hogy négy
659 II, XIX | kitörte a lábát.~– No, fogod-e már Ocskay Lászlót? Rácz Miska! –
660 II, XIX | tekinteni, olyan messze volt már a csatatértől, hogy se kurucot,
661 II, XX | testvérétől kapott, s mikor már egészen begyógyult is, akkor
662 II, XX | parancsnokává.~Ocskay László most már kerülte a harcot. Olyan
663 II, XX | kerülte a harcot. Olyan volt már a lelke, mint a gyűrű, amiből
664 II, XX | elaltatni. Nem is portyázott már, csak kóborolt. Nem kereste
665 II, XX | utazhatik ilyen időben. Most már a torony iránya sem vezette
666 II, XX | itt közbül az erdő. Itt már csak a compass volt az útirányzó,
667 II, XX | hírrel, hogy Ocskay nincs már Ocskón: mind csapatostól
668 II, XX | azt is elveszté.~Nem ment már a misére: még az Istenét
669 II, XX | maradt seprűjét kiinni.~Ez már undorító!~Nem bírta elhinni,
670 II, XX | a kastélyba.~Reggel volt már, újesztendő napja. Ocskayéknál
671 II, XX | s ráfogta azt Jávorkára. Már elfeledte, hogy nincs az
672 II, XX | csak csettent.~Jávorka már ott volt mellette, s a kardjával
673 II, XX | el nem mondom. – De most már halálra adom Ocskayt! –
674 II, XX | futottak, hogy másnap délben már ott voltak Érsekújváron.~
675 II, XX | visszavágni rájuk.~– Késő már, Ocskay László! Nem hisz
676 II, XX | Ocskay László! Nem hisz már senki annak, amit te mondasz.
677 II, XXI | megmondják, mit cselekedjem? Már megtettem, amit kellett.
678 II, XXI | órával ezelőtt elküldtem már a gyorsfutárt peremptorius
679 II, XXI | suttogá a fülébe:~„Özvegy vagy már…”~Ilonka kitántorgott a
680 II, XXI | tartóztatta.~Aznap korán reggel már a haditörvényszék előtt
681 II, XXI | kivégezni.~Hasztalan volt most már Ocskay Lászlónak a fölébredése,
682 II, XXI | lerója hűségével! Késő volt már. Kimondták rá a halált,
683 II, XXI | tartóztatták fel.~Odakünn már verték a dobokon a gyászchamade-ot.
684 II, XXI | gyászchamade-ot. A vérpad fel volt már állítva a piac közepén.~
685 II, XXI | a hóhértól is, mikor az már a pallosát emeli föléje.~
686 II, XXI | epekedő arccal, ha nem jön-e már Érsekújvár?~Végre feltűnt
687 II, XXII | van kerítve sánccal, s ma már sűrű erdő, bozót nőtte azt
688 II, XXII | azt az okmányt.~I. József már azt nem érte meg: ifjan
1-500 | 501-688 |