Kötet, fezejet

 1     I,  III |          egy mesebeli hősről, úgy beszélt mindennap Ocskay Lászlóról
 2     I,  III | odahallgatott, amit a nagyasszony beszélt, de a szemei azon a bokrétán
 3     I,  IV  |    akcentussal ugyan, de magyarul beszélt a kapitány. Régóta itt fekhetett
 4     I,  XXI | Közbe-közbe Ocskay a gazdaságáról beszélt: eldicsekedett a teheneivel,
 5     I,  XXII| tolmácsolása mellett; a fejedelem beszélt magyarul a nejéhez, a fejedelemnő
 6     I,  XXII|       magát, mikor a gyermekeiről beszélt előtte a fejedelemasszony –
 7     I,  XXV |        Már ekkor az álomországban beszélt.~Azokat a képeket látta
 8     I,  XXVI|        azonnal, amint előtted így beszélt.~– Nem előttem mondta ezeket.~
 9     I,  XXVI|       Amit eddig csak a kósza hír beszélt, most már köztudomássá lett.
10    II,  IV  |          úgy az ablakon keresztül beszélt.~– Hát anyád hol van? –
11    II,  IV  |          hangon:~– Neked az anyád beszélt valamit felőlem?~– Igen.~–
12    II,  V   |           az eset; az egész világ beszélt róla: a szép Katinkáról.
13    II,  V   |        megtudja, hogy még egyszer beszélt vele: ott van a tornácában
14    II,  VI  |     előtte.~– Pálffy, a bán, maga beszélt a császárral irántad – szólt
15    II,  X   |          úr? (A kapus a háta mögé beszélt a feleségéhez.) Nem tudja
16    II,  XI  |          fú. A szél süvöltése úgy beszélt hozzá, mint valami emberi
17    II,  XIV | arcvonásait azalatt, amíg Heister beszélt.~– Az urak előtt már elmondtam,
18    II,  XVI |          Tököli uram most már úgy beszélt hozzá, mint aki megszomorodott
19    II,  XVII|           az elfogott nő. S miről beszélt Ilonka? Arról, hogy mint