Kötet, fezejet

 1     I,  I    |            s szegény Kovách István uramat összevagdalták a kegyetlenek;
 2     I,  IV   |         halandó, aki Ocskay László uramat diadalútjában feltartóztatja
 3     I,  XIV  |           tréfán. Mivelhogy Balahó uramat szerte úgy ismerték, mint
 4     I,  XVI  |             hogy Dúló Pál kapitány uramat magát hozták haza – keresztüllőve.~
 5     I,  XXI  |     hozzánk jön, hogy már viszi az uramat a háborúba.~– No, ezúttal
 6     I,  XXI  |            egyenesen Ocskay László uramat akarja megbízni ezzel a
 7     I,  XXI  |            hogy nem akarja-e az én uramat háborúba vinni.~– No, hát
 8     I,  XXII |            vagy. Megölted az én jó uramat. – Elvetted az édes húgát?
 9     I,  XXIII|           nem tették meg Bercsényi uramat főhadvezérnek. Erre aztán „
10     I,  XXIII| kötöztessem le az ágyhoz Bercsényi uramat; mert különben rá nem tudom
11     I,  XXIII|         Azt hírlik, hogy Bercsényi uramat valami nehéz kór bántja:
12     I,  XXIII|      kegyelmedtől. Üdvözlöm Ocskay uramat. Igazán üdvözlöm.~A másik
13     I,  XXVI |          becsület.~Nem szeretem az uramat, hajahaj!~Csak a kisebbik
14     I,  XXVI |           hajahaj!~Csak a kisebbik uramat, hajahaj!~Arra is, ha megharagszom,~
15    II,  II   |      fognak vétetni. Ocskay László uramat jó lesz értesíteni, hogy
16    II,  VII  |      mellett elszaladni Eszterházy uramat egész csapatostól. Azután
17    II,  XV   |        szóval ne bosszantsa Tököli uramat, hogy „No, hát: kaptál piros
18    II,  XVI  |       Magam sem tudom azt. Ahol az uramat megtalálom.~– Ebben a rettenetes