1-500 | 501-542
bold = Main text
Kötet, fezejet grey = Comment text
1 I, I | előállításához ember, több mint elég.~Nemzetes Tisza Istvánné
2 I, I | tud, és amit jobban tud, mint a másik. Méghozzá az egyik
3 I, I | fekete a képe a napsütéstől, mint a miskolci cipó: a kajla,
4 I, I | tenyerébe támasztva az állát, mint a megtestesült makk tíz,
5 I, I | mosolygós volt az arca, mint a piros alma.~A menyasszony
6 I, I | bámulás volt kifejezve, mint aki nem is sejti még, hogy
7 I, I | még eddig azt a hajat más, mint az édesanya keze. Még csak
8 I, I | inkább te lőj meg engem, mint én téged.~A nagyasszony
9 I, I | ember olyan engedelmes, mint a te bátyád. A vicispán
10 I, I | a húgámmal úgy bánj ám, mint az oltáriszentséggel, bajtárs,
11 I, I | ki a fejedből! Tudhatod, mint igaz keresztyén kálvinista
12 I, I | tőle.~De már ez több volt, mint amit szív elviselhet. A
13 I, I | csak úgy támolygott előre, mint az alvajáró: a két karját
14 I, I | omlik két szeméből a könny, mint a sebes zápor. „Anyám! Édesanyám!
15 I, I | hírrel, ki erre, ki arra, mint bolygó tüzek a temetőben;
16 I, I | a két szeme úgy égett, mint a csillag, orcái csupa tűzláng
17 I, II | fordulva. A kanyarulat maga, mint egy vársánc, képezi a hídfőt.
18 I, II | vihar. – Nem hoz ez egyebet, mint homokot. S még jó volna,
19 I, II | szennyes voltán; fekete haja, mint a gereben, úgy áll szét
20 I, II | Nem tartott meg egyebet, mint a pucér kardot. A nádas
21 I, II | volt fordulva.~Egyszerre, mint a tengeri oroszlánok falkája,
22 I, II | Tetőtől talpig meztelenek, mint az ősember; rémségesebbek,
23 I, II | volnának. Rohannak üvöltve, mint a vadállatok, kacagva, mint
24 I, II | mint a vadállatok, kacagva, mint az ördögök, s mielőtt az
25 I, II | felfrissülve, gyorsan szökellve, mint az indiánusok, míg az ellenfél
26 I, II | az ellenfélt. Maga Ocskay mint a kentaurok mintaképe vágtatott
27 I, II | meztelen hősök csapásai alatt, mint a fürjek a pusztában.~Ocskay
28 I, II | ködfátyolképben látni lehetett, mint árnyképeket, a lovon nyargalászó
29 I, II | csepp eső. Az is fehér volt, mint a tej. Ki tudja, mitől jön?
30 I, III | mind a száz ilyen legyen, mint ez az egy ni!” – Annak a
31 I, III | az ezüstlibertas ritka, mint a fehér holló. Százával
32 I, III | régit. Úgy jár az országban, mint az égi villám; ma itt csap
33 I, III | falait döngeti. Dandárja, mint az áradat, úgy nő, mentől
34 I, III | hallani! Senkitől sem annyit, mint az édesanyjától; az nem
35 I, III | úgy űzi azt maga előtt, mint egy nyáj birkát. Nincs az
36 I, III | felékesítette azt Tiszáné asszonyom. Mint egy mesebeli hősről, úgy
37 I, III | kapun hordó bort követelve, mint szokták. Csak azon voltak,
38 I, III | Szállhatna-e be máshová, mint ehhez a házhoz?~Nem az ő
39 I, III | táborkarától.~Egészen más jelenés, mint mikor a fejedelem elé került
40 I, III | bizony sokkal szebb viselet, mint aminőt boldogult édes uram
41 I, III | homlokukra csüggött le, mint a macska farka. – De nem
42 I, III | azon a tárogatón.~Ilonka, mint egy álmodó, nézte végig
43 I, III | fényből ő nem lát mást, mint azt a hódítóan mosolygó
44 I, III | simogassák, olyan szelíd az, mint a bárány. Azzal odajárult
45 I, III | Ilonka pedig úgy volt, mint álmában szokott lenni az
46 I, III | se kard, se golyó; éppen, mint a Vak Bottyánét.~– Az ám,
47 I, III | voltak olyan kegyetlenek, mint a mostaniak, akik ahová
48 I, III | anya, sem a testvér imája, mint valami bűbáj, azért esett
49 I, III | a puskatűz a bástyákról, mint a kerepelő, olyan sűrűn.
50 I, III | a labanc, addig vágjuk, mint a paréjt – szólt Ocskay
51 I, III | amikor az iszik. A bor olyan, mint a mikroszkópium: százszoros
52 I, III | képezik, a jót éppen úgy, mint a rosszat. Sokszor megesett
53 I, III | nem olyan pokolégés az, mint aki ezt a szót szomjazza: „
54 I, III | olyan boldoggá a fejedelem, mint ezzel az egy szóval.~Ocskay
55 I, IV | áttérni, hát annak elébb, mint a töröknek, ki kell keresztelkednie,
56 I, IV | szolgálj a mi zászlónk alatt, mint az elhagyott alatt! – veté
57 I, IV | szolgálni az új zászlómat, mint a régit… – mondá a kapitány,
58 I, IV | kegyelmed nagyobb szerencsével, mint én őriztem.”~– Fogadom Jupiterre,
59 I, IV | kacagott e tréfák mellé, mint egy gyermek. Az egész társaság
60 I, IV | inkább visítani kezdett, mint a malac szokott, ha este
61 I, V | tettei; nemessége olyan régi, mint a Tiszáéké. Hogy a bor nem
62 I, V | volna meg jobban kegyelmed, mint ezzel az emlékpénzzel, amit
63 I, V | megszeressem ezt a derék ifjút, mint ahogy eddig megszerettem.
64 I, V | élvezet. Mennyivel más ez, mint a vad poéták darabjai! Mily
65 I, V | sem akart Ilonka beszélni, mint erről a darabról. Hol termett
66 I, V | Fegyverrel szolgáltam, mint tiszt, a francia királyt.~–
67 I, V | ide; aki egyebet is tud, mint inni, kártyázni, lovagolni
68 I, V | szót.~Ilonka arca lángolt, mint az „égő szerelem”, szelíd
69 I, VI | Csajághy Mártonnak, aki, mint a nagyasszony mondá, a szegény
70 I, VI | szomorú lakodalom volt ám ez, mint a négy év előtti! A táborban
71 I, VI | olyan bolondul egymásnak, mint most; hanem ha valaki az
72 I, VI | bajusza hegyesre kifenve, mint két orsó. A szemei mélyen
73 I, VI | a titkot nem tudja más, mint az öcséd, aki a párbajnál
74 I, VI | ismertél, úgy rohantál feléjük, mint egy őrjöngő Herkules, s
75 I, VI | megkötve, megalázva, megverve, mint egy gyermek! Egyetlen ember
76 I, VI | epedezett, de senki se jobban, mint saját édes öcséd, Sándor…~–
77 I, VI | van az emberi akaratnak, mint a vak predestinációnak.
78 I, VI | predestinációnak. Láthatatlan az is, mint emez. – Te éppen az öcséd
79 I, VI | úgy festett le előtted, mint a női tökéletesség ideálját.
80 I, VI | játékot, amiben a leány mint diadalmas hőst lásson maga
81 I, VI | többet: úgy mutogassanak rád, mint követendő példaképre a kortársak
82 I, VI | nagyasszony egyébről beszélni, mint a megholt fiáról; bárhogy
83 I, VI | fejére! – Ocskay olyan volt, mint a halál.~De a fájdalom torzította
84 I, VII | Sokkal szebbet annál, mint amit az álmok tündérei hoznak
85 I, VII | olyan annak az illata, mint az élet! Együtt szoktak
86 I, VII | halálesetnél. Úgy beszéltek arról, mint az öngyilkosról. II. Ferenc (
87 I, VII | szomorúbb tudósítást küldeni, mint hogy ővele Ocskay azt a
88 I, VII | mosolygásra hajlandóbb, mint máskor.~– Adon Isten jó
89 I, VII | volna meg?~– Oly kevéssé, mint ahogy nem jön vissza semmi
90 I, VII | boldogságát nem adhatja más meg, mint magam; a zászló diadalához
91 I, VII | vagytok elegen.~– De olyan, mint te, nincs senki közöttünk.
92 I, VII | nem nyugszom olyan édesen, mint az én asszonyom keblén.~–
93 I, VII | a kardom markolatjától, mint a veszett ember a tükörtől,
94 I, VII | elkövetett bűneimért vezekeljek, mint oda a táborba, új bűnöket
95 I, VII | úgy nem fogom felbontani, mint ahogy a többieket nem bontottam
96 I, VII | és tegyen nemkülönben, mint ahogy tettenek őseink, és
97 I, VII | írjon kegyelmed másunnan, mint Léva várából. – Maradok
98 I, VIII | nevezte Ocskayt, ami annyi, mint a német szimándli, asszonyhős,
99 I, VIII | mert az olyan jó katona, mint más; az asszonyát pedig
100 I, VIII | is, vagyok olyan legény, mint kend!~– Vagy bizony legény
101 I, IX | vesztették el az ütközetet. (Mint például a romhányit.)~A
102 I, IX | nekem pedig az én hibám. Ha mint megvert labancvezér jönnék
103 I, IX | Ha kívánja a fejedelem, mint közlegény szolgálok a seregében.~–
104 I, IX | Ocskay csak leroskadt, mint a szélhűdött, arra a romladékára
105 I, IX | ellen!~Ocskay úgy volt, mint akit a villám szele ütött
106 I, IX | pokolkínnal; s akkor egyszerre, mint egy vízió látnokának nyíltak
107 I, X | földet befutott. A rémület, mint a futótűz, terjedt mindenfelé;
108 I, X | fasorok között, észrevétlenül, mint a kísértettábor, keresztül
109 I, X | a török sánc oldaláról, mint egy sátánlégió, a rongyos
110 I, X | készen volt a védelemre, mint valamennyi nagyhírű vár,
111 I, X | s azzal rohantak neki, mint a kőfaltörő kossal, a kolostor
112 I, X | vadaserdőben, nem hihettek egyebet, mint hogy az egész tábor szállta
113 I, XI | fehérebbé tette e szellemarcot, mint a bezárt szobalég – és talán
114 I, XI | ágyban két gyermek. Szépek, mint két kis kerubin; az egyik
115 I, XI | körülfogja, olyanná teszi, mint egy szentkép.~Pater Renatus,
116 I, XI | metropolist. Számuk annyi volt, mint a prücsköké a mezőn. A szent
117 I, XI | agyarakkal, fülei hegyesek, mint a vadkané; hangja hasonlít
118 I, XI | benne bízni?~– Olyan jól, mint az angyalokban.~– Olyan
119 I, XI | angyalokban.~– Olyan jól, mint tebenned magadban?~– Óh,
120 I, XI | őbenne is úgy lehet bízni, mint tebenned, úgy ti meg fogjátok
121 I, XI | fehérebbé tette e szellemarcot, mint a bezárt szobalég – és talán
122 I, XI | ágyban két gyermek. Szépek, mint két kis kerubin; az egyik
123 I, XI | körülfogja, olyanná teszi, mint egy szentkép.~Pater Renatus,
124 I, XI | metropolist. Számuk annyi volt, mint a prücsköké a mezőn. A szent
125 I, XI | agyarakkal, fülei hegyesek, mint a vadkané; hangja hasonlít
126 I, XI | benne bízni?~– Olyan jól, mint az angyalokban.~– Olyan
127 I, XI | angyalokban.~– Olyan jól, mint tebenned magadban?~– Óh,
128 I, XI | őbenne is úgy lehet bízni, mint tebenned, úgy ti meg fogjátok
129 I, XIII | a rongy olyan a gúnyán, mint az ablak a házon: hogy szabadon
130 I, XIII | cigányleány jobban értette, mint valamennyi. – Emlegette
131 I, XIII | magát megfogni; olyan volt, mint a vadmadár. Erdő, szabad
132 I, XIII | lesz.~– Nem olyan könnyű, mint gondolnád. Tudnál-e nyavalyatörős
133 I, XIII | Jobban otthon vagyok, mint a pusztán. A vén herceg
134 I, XIII | öltözetet most sem viselt, mint révész korában: parasztgúnyában
135 I, XIII | szemei kicsinyre összehúzva, mint azoké szoktak lenni, akik
136 I, XIII | hogy nagyobb lesz a füstje, mint a lángja, de hűbelebalázs
137 I, XIII | szerekkel) befested olyanra, mint a magadé.~– Hogy még szebb
138 I, XIII | viseld ám a hegedűmnek, mint én a te asszonyodnak!~–
139 I, XIII | egyébre sem ittak áldomást, mint ennek a tervnek a sikerültére.~
140 I, XIV | had.) Nem maradt egyebem, mint ez az ősi kardom. (E szónál
141 I, XIV | morajává csillapult alá, mint mikor a Balaton szélvész
142 I, XIV | hat ágyú is úgy megteszi, mint huszonnégy. Majd csinál
143 I, XIV | tudott oly pontossággal, mint az övé. Amellett szigorú
144 I, XIV | egyébre is jó volt Sárody. Mint régi osztrák seregbeli főtiszt,
145 I, XIV | uramat szerte úgy ismerték, mint egy szörnyű nagyszájú embert,
146 I, XIV | mikor legjobban hazudik, mint Sárody uramnak, mikor legjobban
147 I, XIV | távolban. A magyar tábor mint egy nagy E betű látszott
148 I, XV | zsákmányát nyerge mögé akasztva, mint aki dolgát legjobban végezé,
149 I, XV | már a császári hadaknak. Mint a kévék keresztjei gazdag
150 I, XV | hagyva, kurucé, labancé, mint valami bitang jószág. Olyan
151 I, XV | nem bízott ezekhez úgy, mint Feirville a maga labancból
152 I, XV | kurucnak nézhette a labancot, mint ahogy ő elnézte.~Csak egyre
153 I, XV | ugyan olyan szép férfi, mint a bátyja, a mindennapi életben;
154 I, XVI | ittak még karácsony ünnepén, mint ezen a napón Nagyszombat
155 I, XVI | készítettetek. Éhes vagyok, mint a farkas! Aztán küldjetek
156 I, XVI | veszteségeket okozott neki. – Mint tapasztalt hadvezér, magában
157 I, XVI | női szolgálat elébbvaló, mint az istentisztelet.”~– De
158 I, XVI | istentisztelet.”~– De nem elébbvaló, mint a katonai szolgálat! No
159 I, XVI | kétfelé repült a fején, mint két sasszárny, behemóti
160 I, XVI | meg nem ment; le nem lövi, mint a tököt. Ennek köszönhetem,
161 I, XVI | Nem olyan bőségesen, mint képzeled. Múlt éjszaka a
162 I, XVI | ottan, egy helyben állva, mint egy olajbálvány. Mikor aztán
163 I, XVII | kikerget az udvarból. Azután mint éneklő „baccalár” bejárhatom
164 I, XVIII| a foga Ocskay Lászlónak, mint őrá. „No, majd az én késem
165 I, XVIII| felkelnek, úgy ott szorítják, mint az egérfogóban.~Ocskay el
166 I, XVIII| felelgetének a hajdúk, mint akik valami nagyon bölcs
167 I, XVIII| jobban el van foglalva, mint a terem közepén álló leplezetlen
168 I, XVIII| arcára.~Ocskay lihegett, mint a vízbe fúló. Közelebb tántorgott
169 I, XVIII| hosszasan bámult maga elé, mint az álmodó.~Évek előtt… mennyit
170 I, XVIII| álmok!~Talán több is volt, mint álom? Talán rettenetes valóság
171 I, XVIII| amikből a delej úgy sugárzik, mint a holdtányérból az igézet,
172 I, XVIII| Vannak erősebb hatalmak is, mint a durva erőszak.~– Meglehet,
173 I, XVIII| aztán felkacagott hangosan – mint egy pajkos gyermek, aki
174 I, XVIII| meghallani való más füleknek, mint a tieidnek. (Azazhogy csak
175 I, XVIII| ereklyeszekrénybe zárva, mint egy szent relikviáját.)~
176 I, XVIII| azokat másnak is meghallani, mint neked magadnak, s ha te
177 I, XVIII| szétverik azok a kuruc tábort, mint a császári hadvezérek. (
178 I, XVIII| fognak állni.~Minden szó, mint a méreg, úgy ette be magát
179 I, XVIII| bosszúja kitöltésére. Önt, mint kémet, a haditörvényszék
180 I, XVIII| adore! (Ah, én bálványom, mint imádlak!)~De Csajághy e
181 I, XVIII| itten?~Ocskay erre gyorsan, mint a gondolat, megragadta baljával
182 I, XIX | kegyelmeddel bánni itten, mint ahogy bánnak a kegyelmetek
183 I, XIX | ismét olyan szőke lesz, mint valósággal szokott lenni.~
184 I, XIX | fognak bánni énvelem itten, mint ahogy az ön hitvesével bánnak
185 I, XIX | meg előtte, úgy áll ott, mint egy jéghegy, mint a magas
186 I, XIX | áll ott, mint egy jéghegy, mint a magas Kriván. – Azt mondták
187 I, XIX | feleségemért!” Cserébe dob engem, mint egy darab arany-, ezüstmarhát,
188 I, XIX | darab arany-, ezüstmarhát, mint egy ékszert, egy kösöntyűt,
189 I, XIX | volna be inkább a szobába.~Mint a fölmentő érkezése, olyan
190 I, XIX | jobb szerette a tubákot, mint a puskaport. Ozmondának
191 I, XIX | ruhához, úgy reszketett, mint a kocsonya, a jámbor. Nem
192 I, XIX | tetszenék a lengyel királyság, mint saját hazájának felemelkedése. –
193 I, XIX | szívéből; de olyan volt az, mint a gyepűbodza, benne szakad
194 I, XIX | őt úgy kísérte mindenüvé, mint az árnyék. – Én a kegyelmed
195 I, XIX | pedig fegyverszünet van; mint a régi időkben a „treuga
196 I, XIX | Uram, én itt ülök, elfogva mint túsz, és szeretnék hazajutni;
197 I, XIX | nő mégsem olyan gonosz, mint amilyennek ő eddig ismerte.~
198 I, XX | ott aludnod a sátorban, mint a cigánynak.”~– Mint a Cinka
199 I, XX | sátorban, mint a cigánynak.”~– Mint a Cinka Pannának! – mondá
200 I, XX | A vas ember is ott állt, mint csendes tanúja örömeiknek,
201 I, XX | pestis-lazarétumot bíztál volna rám, mint ezt a némbert.~– Vége van.
202 I, XX | László úgy olvas ez arcban, mint a nyitott könyvben.~– Te
203 I, XX | szerettük?~– Az anyád inkább, mint te. De ő még jobban szeret
204 I, XX | szeret mind a hármunkat, mint mi őt együtt mind a hárman.
205 I, XX | ismét megtalálta a kedvét, mint elzajlott zivatar után az
206 I, XX | nincsen egyéb hivatalom, mint – a bölcsőt ringatni. Áldassék
207 I, XX(1)| példabeszédül Ausztriában úgy, mint Magyarországon: egyértelmű
208 I, XXI | Ilonka jól ismerte már, mint férje izenethozóját, s Ocskay
209 I, XXI | nótán Tiszáné nagyasszony, mint a záporeső.~– Hagyjad el
210 I, XXI | most szedett szamócától, mint a többié. Hanem aztán arra
211 I, XXI | olyanforma rándulást tett, mint mikor valaki visszatartóztatja
212 I, XXII | diadalmenet várt reá; nem olyan, mint az eddigi bevonulások voltak,
213 I, XXII | bámulatára nem tart olyan nagyot, mint a feleségére. Ilonka ott
214 I, XXII | ősz főpap, aki őt egykor mint szerzetest fölszentelte,
215 I, XXII | szerzetest fölszentelte, s aztán mint szökevényt exkommunikálta,
216 I, XXII | ezrednek tulajdonosa, melyben ő mint altiszt szolgált, mely szégyenleges
217 I, XXII | volna meg előtte Ilonkát, mint ez az asszony.~Annyira fel
218 I, XXII | engedett nagyobbat csinálni, mint amilyen már van.~Szegényke,
219 I, XXII | Pedig ez nagyobb virtus, mint jó gazdasszonynak lenni.~
220 I, XXII | pirosabb ennél a szónál, mint volt eddig: a szemei, az
221 I, XXII | tud még őfelőle többet, mint azt, hogy ők egymásért lettek
222 I, XXII | a szerelme erősebb lesz, mint a büszkesége. Talán nem
223 I, XXII | fejedelemasszony, aki rám nézve több, mint az édesanyám. Ha a mi asszonyi
224 I, XXII | munkánk nem sikerül, mi mint halottak térünk vissza mind
225 I, XXII | lábát maga elé feszíté: mint ahogy tesz az ember, mikor
226 I, XXII | azokat szokták zárni, akik mint nagyon gyanús vagy veszedelmesnek
227 I, XXII | kergetett, jobb lova volt, mint nekem.~A bán közbeszólt:~–
228 I, XXII | Pálffy bán kezébe kerül, mint hadikém, s az holtig foglyul
229 I, XXII | hátha más is volt abban, mint palóc golyhóság! Hátha ez
230 I, XXII | csatamezőn.~Úgy váltak el, mint akik lehetnek valaha igen
231 I, XXII | szeret játszani, birkózni, mint betűket magolni. Makacs,
232 I, XXII | már elsápadt; olyan volt, mint a vallatott rab, aki a bíró
233 I, XXII | válaszolt.~– Szeretem – mint ahogy szereti őt bizonnyal
234 I, XXII | asszony.~Eleonóra arcán, mint a felébredés, oly gyors
235 I, XXII | Igazán?~Olyan lett az arca, mint egy menyasszonyé.~Vége volt
236 I, XXII | ma meg olyan színben van, mint egy farsangi menyecske.~–
237 I, XXIII| fel nem köszönté Rákóczit, mint „princeps Transsilvaniaet”.
238 I, XXIII| alakban is megjelen, majd mint öreg koldusasszony, majd
239 I, XXIII| öreg koldusasszony, majd mint prédikáló, facipős barát,
240 I, XXIII| facipős barát, aztán megint mint muzsikus cigány, utoljára
241 I, XXIII| muzsikus cigány, utoljára mint kuruzsoló olajkáros: s mindannyiszor
242 I, XXIII| forgatta a kezében a csákányt, mint a pennát.~Ocskay nagyon
243 I, XXIII| kegyelmed. Mi úgy élünk, mint az ördög árván maradt hét
244 I, XXIII| cudar szó van a világon, mint „dica”, „portio” – „subsidium” –, „
245 I, XXIII| közéjük, s úgy nem tett velük, mint Szent Pál az oláhokkal.
246 I, XXIII| emellett úgy ügyelnek egymásra, mint két udvari dáma. Jaj annak,
247 I, XXIII| szántszándékos megsértésnek veszi. Mint két udvari dáma! Mint két
248 I, XXIII| veszi. Mint két udvari dáma! Mint két pedáns katonatiszt!
249 I, XXIII| kirohant rajta Bercsényi, mint egy vad oroszlán. Arca tűzláng,
250 I, XXIII| nyakravalóját bontotta, mint egy őrült, s cibálta a saját
251 I, XXIII| duettben. „Vagyok olyan legény, mint te!” Szép nóta az, kivált
252 I, XXIII| fegyver, s fekszik bele, mint akinek a szíve házáig hatolt
253 I, XXIII| messze földről zarándokolni, mint a máriapócsi csodatevő szűzhöz.
254 I, XXIV | szerető asszony könnyei, mint Eleonóra, a feleség, és
255 I, XXIV | megszűnt. Nem marad hátra más, mint a másvilágról gondolkoznunk. –
256 I, XXIV | alakra, aki úgy állt ott, mint egy ércből öntött szobor.~
257 I, XXIV | lova nyakára, s úgy sírt, mint egy gyermek. Mikor letörülte
258 I, XXIV | úgy állt ott a sánctetőn, mint elébb, karjait összefonva,
259 I, XXIV | fogságra hajtották a népet, mint a csordát; hanem azért a „
260 I, XXIV | Spinnerin am Kreuz környékén, mint máskor, hogy a gyülevészt
261 I, XXIV | jámbor koldusokéhez, hogysem mint a cifra alabárdosokéhoz: „
262 I, XXIV | sáskát? Éppen olyan állat, mint ez az alabárdos itt ni!
263 I, XXIV | félt kijönni az utcára, mint a többi nyárshazafi; odarohant
264 I, XXIV | mén volt olyan gyors futó, mint a meklenburgi vadászparipa.
265 I, XXV | iktatni az ellenség bőrére, mint a mások bölcsességét kopizálgatni
266 I, XXV | elementumok volt a fény, mint másnak a levegő. A külseje
267 I, XXV | lehetetlenebbnek látszik, mint az előbbi), akkor nem kért
268 I, XXV | idővel ezelőtt az ő feleségét mint vendéglátó háziasszonyok
269 I, XXV | teljes sorlövés zúdul ellene, mint valami pokolbeli darázsraj;
270 I, XXV | komédiás az aktus végén, mint én. A fejedelem azt parancsolja,
271 I, XXV | bekötözésével. Egyik tudósabb volt, mint a másik: az egyik Göttingában
272 I, XXV | sebet, s abban a percben, mint a halott fő foszforfényű
273 I, XXV | Azután odahajol föléje, s mint a vampír, szívja az égő
274 I, XXV | a részketeg sóhajtásban, mint mikor éjjel fölébred az
275 I, XXV | hűséggel viseli gondomat, mint te magad tennéd, egy Istennek
276 I, XXV | férfi kedélye csak olyan, mint a lázbeteg gyermeké. Ocskayt
277 I, XXV | aki Eleonórát úgy ismeri, mint én. Ő az égi koronáját nem
278 I, XXV | erőtlen vagyok. Itt fekszem, mint egy darab sár. Hagyj el
279 I, XXVI | féltse senki jobban a fejét, mint a fejedelmét!~– Azt is mondogatta
280 I, XXVI | szegre a kilőtt muskétámat, mint mikor valaki egy veszett
281 I, XXVI | úgy akarta Ocskay elvenni, mint az érett almát a fáról.~
282 I, XXVI | nem gondolhatta ki más, mint akinek terhére van az élet,
283 I, XXVI | azt messze földről össze, mint legbiztosabb menedékbe.
284 I, XXVI | olyan jogos szerzemény volt, mint napjainkban a börzenyereség.
285 I, XXVI | szokás volt azzal dicsekedni, mint mikor most egy börzematador
286 I, XXVI | hadjáratot Magyarországon, mint akiknek nem a győzelem a
287 I, XXVI | ezernyi meg ezernyi őrtűz, mint egy kivilágított város,
288 I, XXVI | titulus bibendi is van, mint volt ezekben a napokban.
289 I, XXVI | való. Úgy illett az ide, mint Belzázár lakomájába a láthatatlan
290 I, XXVI | harmóniája úgy hatnak a kedélyre, mint kámfor és tömjén. Az egész
291 I, XXVI | együtt!~Ocskay úgy hebegett, mint egy álmodó.~– Szétverve?
292 I, XXVI | szikráztak a szemeik egymásba, mint két összecsapkodó acél.~–
293 I, XXVI | Csajághy odaállt közéjük, mint egy ércszobor.~– Uraim!
294 I, XXVI | reszketett, az arca sápadt volt, mint a fából faragott fő.~– Nem
295 I, XXVI | olyan jó hadvezér volnék, mint amilyen jó orátor kegyelmed,
296 I, XXVI | seregünkkel az ellenséget, mint ahogy meggyőz engemet kegyelmed
297 I, XXVI | összepocsékola. Mi kell egyéb, mint felültetni a vitéznél még
298 I, XXVI | akkor meg úgy szétszalad, mint a vándorhörcsög, mikor közécsap
299 I, XXVI | megkoppantatlan kanóccal, mint egy izzó taplóval a közepén
300 I, XXVI | mikor sósperec ideje van, mint ezek a tárogatósok faluhosszant;
301 I, XXVI | út, amit nem jelöl más, mint az előrementek fehérlő csontjai!~
302 I, XXVI | ki maradt volna itt más, mint a Cinka Panna? Én csak nem
303 I, XXVI | búbánattal az egész Pannóniát, mint az árvíz, hanem annyi hatalma
304 I, XXVI | fényesebbnek látod tőle, mint a fényes reggelt.~– Hahaha!
305 I, XXVI | csengőbb, melegebb volna, mint az övé. Vagy mind csak a
306 I, XXVI | tudnék olyan szép lenni, mint a másik, akármelyik a kettőből?~
307 I, XXVI | fehér leszek:~Fehér leszek, mint a hattyú:~Nem csókolsz meg,
308 I, XXVI | nem lennék olyan szép, mint amilyen az volt? Tudod,
309 I, XXVI | visszajövök, olyan leszek, mint a tündér. A számnak is olyan
310 I, XXVI | számnak is olyan illata lesz, mint a nárdus: nem lesz hagymaszagú.
311 I, XXVI | aki ezt így szokta adni? – Mint annak a tartóba égett gyertyának
312 I, XXVI | csakugyan „fehér lesz-e, mint a hattyú”. S akkor a neve
313 I, XXVI | Deliancsa. „Piros leszek, mint a rózsa; rám illik a babám
314 I, XXVI | utcán nincsen más nesz, mint két alvó férfi hortyogása,
315 I, XXVI | hetedikben olyan fehér lehetsz, mint – „Ozmonda!”~Most egyszerre
316 I, XXVI | Vajon úgy fog-e visszatérni, mint Ozmonda?~Ah, az a kép a
317 I, XXVI | Cinka Pannát a levegőbe, mint egy nyulat.~– Cudar boszorkány!
318 I, XXVI | A Cinka Panna ügyesen, mint az evetke, siklott ki Ocskay
319 I, XXVI | vissza. Olyan álom volt az, mint a tetszhalál. Felébredte
320 I, XXVI | jelenése nem is volt más, mint az indulat a mámor képzelt
321 II, I | még jobban tudnak futni, mint a lovasok. Volt ott ezer
322 II, I | követelt.~Ocskay szidta őket, mint a jégeső.~– Hát koldusbíró
323 II, I | nem volt olyan bolond, mint a hadjárat elején, hogy
324 II, I | lekoncoltatástól egyéb, mint a sűrű bozót, ahová lóháton
325 II, I | nem volt más eredménye, mint ugyanannyi csorba a kardok
326 II, I | felé. Jobban tudom én azt, mint kegyelmed. Jobb lesz, ha
327 II, I | kegyelmed. Jobb lesz, ha mint jó barátok válunk el egymástól,
328 II, I | tudhatta ezt a bán hamarább, mint maga Ocskay László?~
329 II, II | hazaszéled. Nem maradt velem más, mint a tisztek, azokkal végeztetem
330 II, II | Énelőttem most sem vagy egyéb, mint pap. Akinek a homlokát a
331 II, II | Ocskay el volt szörnyedve.~– Mint hadvezérnek, főbe kellene
332 II, II | most nekem elmondtál.~– De mint áldozárnak, meg kell adnod
333 II, II | fel a kánoni penitenciát mint piacularis sacerdos.~– Úgy?
334 II, II | hírére éppen úgy szétoszlott, mint a többi, hadnagyaival a
335 II, II | Heisternek más feladata akadt, mint a szétfutott kuruc sereg
336 II, II | csak eltűnt a táborból, s mint mondják, Pálffy bán seregéhez
337 II, II | cigányleány nem más lett volna, mint ama bizonyos grófné, akinek
338 II, II | levágni, elpusztítani, mint Forgáchot, Rakovszkyt, Okolicsányit,
339 II, II | kellett volna bocsátania, hogy mint a harapós kuvasz, rohanjon
340 II, III | eldugva oda a hegyek közé, mint egy szigetvilág. Hegyek,
341 II, III | földesuraknak nem volt egyéb dolguk, mint egymás ellen hadakozni:
342 II, III | magasban egyenesen, kopáron, mint megannyi torony: egy közülök
343 II, III | torony: egy közülök olyan, mint a pisai torony, ferdére
344 II, III | átelleni meredek bércfaltól, mint egy kaputornác. Valódi Vaskapu.
345 II, III | távolból olyannak tetszik, mint egy megkoronázott óriás,
346 II, III | láthatni az apró vetéstáblákat, mint egy tarka szőnyeget. Szeptember
347 II, III | elfoglalta valamennyit. Odajött, mint vidám cimbora, összeült
348 II, III | most pedig úgy dicsekedett, mint egy obsitos katona – ez
349 II, III | iparkodott olyan goromba lenni, mint a pokróc.~És ezt az embert
350 II, III | szoktam egyebet vacsorálni, mint fekete retket meg kenyeret.
351 II, III | veled. Nem úgy kereslek, mint kedves atyámfiát.~– Úgy
352 II, III | is találsz meg.~– Nem is mint Ozmonda apósát.~– Úgy még
353 II, III | Úgy még kevésbé.~– Nem is mint derék, közbecsülésben részesülő,
354 II, III | legkevésbé.~– Hanem kereslek úgy, mint hírhedett istentagadó, vérszipoly
355 II, III | pedig inkább sokat adok, mint keveset.~– Értem. A sokat
356 II, III | vacsorára?~– Ha lesz egyéb is, mint fekete retek.~– Ne búsulj,
357 II, III | Úgy tekintette már azt, mint a sajátját.~Ocskay nevetett,
358 II, III | nem ígértem neked mást, mint jó vacsorát. Punktum. Azontúl
359 II, III | tanultam. Úgy értek hozzá, mint egy ötvös. Sohase gazdálkodtam
360 II, III | munkát. Nem csinál ilyet más, mint Benvenuto Cellini. – Elenchust
361 II, III | csélcsap kákompillével, mint te vagy, semmi dolga.~Gáspár
362 II, III | hiszen nem vagyok vak, mint az apád volt.~– Tehát ezekre,
363 II, III | bolondoknak. Egy ilyen bolondnak, mint Ocskay László, milyen könnyű
364 II, III | mondod, úgy értesz hozzá, mint egy ötvös.~– Értek is. De
365 II, III | Mert előbb járt a nyelve, mint a lovának a feje. Okos ember
366 II, III | lássék.~Gáspár úr pedig falt, mint egy vadállat. Teletömte
367 II, III | piros leszek, Piros leszek, mint a rózsa, Rám illik a babám
368 II, III | szívem lett. Olyan rossz, mint a tied. Összeillünk.~– Hm.
369 II, III | Ocskay minden idegein, mint a galvanütés, vonaglott
370 II, III | berozsdásodott hangja volt, mint a gazdájának.~Ocskay Ozmonda
371 II, IV | elverhetetlenül, makacsabbul, mint az a veszett cserebüly.~
372 II, IV | ezúttal oly hosszan odatapadó, mint máskor. Azután ő maga vette
373 II, IV | én más templomba járjak, mint ahová te jársz, hogy a kisfiamnak
374 II, IV | Ocskay úgy érzé magát, mint mikor a rossz, vásott kölyket
375 II, IV | rendeleteket adott ki, mint aki nem gondol többé arra,
376 II, IV | csak úgy pásztánként folyt, mint a nyári eső.~Saját ügye
377 II, IV | éppúgy fenyegetve vannak, mint ő maga. Ha az apát notába
378 II, IV | lépés történt már előre, mint hogy vissza lehetne térni!~
379 II, IV | vagyok minden árulási bűntől, mint a ma született gyermek;
380 II, IV | senkim, akivel közöljem, mint ez a kis ártatlan csecsemő
381 II, IV | akinek a kisujja többet ért, mint az egész Ocskay László,
382 II, IV | fognak nőni. Olyan nagyra, mint az apjuk. – Megyek rendeleteidet
383 II, V | erdőben nem volt más vad, mint nyúl. Ott lehetett sétálni
384 II, V | parancsszót; úgy tudják már, mint a pap a misét, hogy mi a
385 II, V | tennék meg: nagyobb urak, mint a vár asszonya. Későn kell
386 II, V | úgy fog rá gondot viselni, mint az édes gyermekére. Ha megígérte,
387 II, V | adják a befejezéseiket, mint Seherezáde regéi. Csakhogy
388 II, V | botrányoktól úgy őrizték, mint a pestistől. Balladákat
389 II, V | költött dolgok. Most aztán, mint igaz történeteket kellett
390 II, V | hitvesi esküt annyi nekik, mint egy diót megtörni. Néha
391 II, V | Nincs rettenetesebb állat, mint az asszony, aki a tilalmasba
392 II, V | babonás érzés; olyanforma, mint az, hogy az anyák nem szeretik,
393 II, V | is volt más gyönyörűsége, mint mikor felmehetett a nyugati
394 II, V | kebelbarátnéja; s azonkívül is, mint Ilonka hírül vevé Ozmonda
395 II, V | szerették a kisasszonyukat, mint a gazdájukat. Andaházy elfoglalta
396 II, V | meghál! Ragad a hitszegés, mint a fekete halál!~Szerencse,
397 II, V | hamis volt, csalfa volt, mint valamennyien a budetini
398 II, V | előttük-utánuk jár a hívtelenség, mint az árnyék; megcsalják még
399 II, V | olyan keserves bántást, mint hogy ezeket a meséket végighallgattatá
400 II, VI | leszünk magunk a várban.~Mint a forró sirokkó, úgy fuvallt
401 II, VI | nagyon várták! Nem úgy, mint Sztropkón. Virágbokrétákkal
402 II, VI | odaszegezte hozzá a török késével, mint ez a bársonykebel. – Miért
403 II, VI | volna fel úgy Ozmondát, mint ez a váratlan kacaj.~– Megőrültél?
404 II, VII | Mintha nem tudnám már én is, mint más, hogy eladtad te azokat
405 II, VII | táblát meg krétát, éppen, mint a bécsi kocsmáros, mikor
406 II, VII | elszörnyedés moraja hallatszott; mint a tengerzúgás, mint a támadó
407 II, VII | hallatszott; mint a tengerzúgás, mint a támadó szél fuvallata
408 II, VII | városa? – Úgy tudott futni, mint a róka, zegzug iramodással
409 II, VII | Lesz gondom rá, hogy azok mint igen nevezetes hőstettek
410 II, VIII | esküsznek~Jávorka csapatja, mint egy üldözött zergefalka,
411 II, VIII | közel furakodni, vele menni, mint az árnyék, mint a rossz
412 II, VIII | vele menni, mint az árnyék, mint a rossz lelkiismeret. Kinek
413 II, VIII | akit éppen úgy megcsalt, mint a hazáját. Meglehet, hogy
414 II, VIII | elhozza onnan. Előbb elfogod, mint magával hozza őket, mert
415 II, IX | ő nevének a hallásától, mint a földindulástól.~Vajon
416 II, IX | pofára.~Ez senki sem más, mint Scharodi Vencel. Bajusz
417 II, IX | onnan. A gondolat gyorsabb, mint a fénysugár, ami negyvenezer
418 II, IX | Bécsbe jövetelig. Ez nagyobb, mint egy Sirius-távol. – „Hiszen
419 II, IX | átszöktem a németekhez, mint a kutya, aki kilenc családtaggal
420 II, IX | mindezt hírül ide hamarább, mint ő maga megérkezett, aki
421 II, IX | hasonló ravasz csellel, mint amilyennel megkerítette
422 II, IX | háládatlanok voltak a te uraid, mint énhozzám az enyéim. Tudom
423 II, IX | megkurtítanak egy fejjel, mint Bezerédyt. Hanem hát mármost
424 II, IX | egyik hotelt a másik után, mint ahogy hajdanában egyik várat
425 II, IX | s nem lesz más dolgod, mint pipázni meg mulatni. – Gazdag
426 II, IX | dohányzacskójával az asztalra, mint valaha Botond a bizánci
427 II, IX | ajtón.~Ocskay elkezdett, mint a kalitkába zárt tigris,
428 II, IX | Egy nappal előbb érkezett, mint ő.~Tőle tudta meg az, aki
429 II, IX | karikagyűrűje.”~Ocskay megállt, s mint az illó mérget szívta be
430 II, IX | igazan hű baráti szívre, mint éppen Bécs városában.~–
431 II, IX | vendéglője kapuján kocsmacímer, mint azt, hogy generálissá legyek
432 II, X | vicsorítja még?~S aztán előre, mint a szélvész!~A bánus vértesezrede
433 II, X | vértesezrede szétomlik előtte, mint a pozdorja.~Tovább, tovább!~
434 II, X | rád-e, rád-e, rád!~Hullanak, mint a szilva a fáról, ha megrázza
435 II, X | azt a régi Ocskay Lászlót, mint ahogy feltalálja az ember
436 II, X | hamarább fogják beereszteni, mint engem.~Kimenet eszébe jutott
437 II, X | barátunk senki sem volt más, mint a politzeiregistratura főnöke.
438 II, X | között; egészen más ember, mint a kalamáris és porzótartó
439 II, X | hullottak el az utcán a bécsiek, mint a legyek. Augustin pajtás
440 II, X | szalmaszékre, csak úgy összeesett, mint egy táncbáb (gliederpuppe).
441 II, X | Az maradt rá az apjáról, mint szegény árva gyerekre, akinek
442 II, XI | már nem talált ott mást, mint két nyárspolgárt, akik egymást
443 II, XI | az is van olyan jó vitéz, mint ő? Hát akkor ketten fognak
444 II, XI | szétrebbent valamennyi, mint az éjmadarak, s ismét tovább,
445 II, XI | süvöltése úgy beszélt hozzá, mint valami emberi szózat.~Egy
446 II, XII | emberekre bukkant volna, mint akik hátulról osonva közelítenek,
447 II, XII | prédikációit tartotta már, éppen mint ahogy Augustin az utolsó
448 II, XII | fából kifaragott alakját, mint Mikulás-napi krampuszt,
449 II, XII | mert olyan hangja volt, mint a penicilus, hasította a
450 II, XII | erkélyen körös-körül forgott, mint a juhászkutya, mikor a kerítésbálványra
451 II, XII | több még Bécs városában, mint az enyim? Mondhatom én azt
452 II, XII | amint a bajuszát levágták, mint hajdan Sámson, mikor Delila
453 II, XII | átrohant a szobájába, s mint a Nessus-inget, tépte le
454 II, XIII | más szokást kezdhetnének, mint éjfél után két órakor látogatást
455 II, XIII | kell kérnem…” (stb. stb., mint fentebb: úgy látszott, hogy
456 II, XIII | hírére. Wratislaw dühös, mint az oroszlán. Mindnyájunknak,
457 II, XIII | akkora orrokat osztott, mint egy rinocerosznak! Képzelem,
458 II, XIII | Rákóczi Leopold nem más, mint II. Rákóczi Ferenc fejedelem:
459 II, XIII | pecsétnyomóját teszi le, mint a bajuszát, szakállát; a
460 II, XIV | a bajuszát, mert attól, mint az ökörnek a szarvától,
461 II, XIV | volt mázolva a pofájuk, mint holmi füstfaragóké.~Ocskayt
462 II, XIV | tábornok úr?~Ez annyi volt, mint a kevélység démonának feltenni
463 II, XIV | úgyhogy mi nem találunk mást, mint kormos falakat, pernyébe
464 II, XIV | az átellenben ülők arcai, mint az Apokalipszis csodái meredeztek
465 II, XIV | könyörögjön előtte, sírva, mint egy gyermek „Óh uram, ne
466 II, XIV | ember szeret: úgy szeretnek, mint apát, testvért, szabadítót.
467 II, XIV | tették: oly tehetetlen volt, mint akit egy rossz álomlátás
468 II, XV | ha romok maradnak utána, mint tetemhalmok. – Hadviselés
469 II, XV | más pártfogója a háznál, mint az öreg nagybátyja, aki
470 II, XV | tovaköltözködésre.~Olybá vette, mint bizonyost, hogy már csak
471 II, XV | itt a gallérjához varrva, mint hogy őutána kémkedjék, s
472 II, XV | hallja ezt a szót, s aztán, mint a halálra sebzett vad, rohant
473 II, XV | ezt találták el!~Rohant, mint az őrült a paripájához,
474 II, XV | súlyosabb keresztet tenni, mint amilyent elbírt. Hagyjatok
475 II, XV | rajtuk. Nyughatatlan szívét, mint az üldöző farkast, úgy kapatta
476 II, XV | Olyan az égő tornya, mint egy égre tartott fáklya! –
477 II, XV | magára, hogy őt megrettentse, mint ez a tünemény ott!~Ez ő
478 II, XV | felkapva földre ejtett kardját, mint akit a rémület megőrjített,
479 II, XVI | egzekúciót olyan tragikusan, mint ahogy le van írva. Egy leégett
480 II, XVI | most már úgy beszélt hozzá, mint aki megszomorodott szívű
481 II, XVI | helyébe más. „Terem az ember, mint a subagallér!” Legyen olyan
482 II, XVI | Legyen olyan kemény szíved, mint nekem!~(„Megállj csak –
483 II, XVI | egészen más feladat vár reá, mint amit szóval elmondtak előtte.~
484 II, XVI | emlékezik ily kegyetlen télre, mint ez az utolsó tele volt a
485 II, XVI | szívedet. „Terem az ember, mint a subagallér!”~– De átkozom
486 II, XVI | legfölül”.~Mikor aztán, mint a máglya égett mind, beledugta
487 II, XVI | Rohant le a lépcsőkön, mint akit űznek; futott az istállókba.~–
488 II, XVI | megérkezhetik a budetini várba, mint Ocskayné a kíséretével.~
489 II, XVI | alá, ez sem volt egyéb, mint „titulus bibendi”.~Aztán,
490 II, XVI | donatio” egyszer meglesz; mint amíg benn volt a várban
491 II, XVI | megtudja a megfordulását, mint ahogy ő maga elbánt a másikkal
492 II, XVI | vágánya nem is volt látható, mint azé a hintóé, amiben a feleségét
493 II, XVI | megénekelje. Nem is úgy, mint egy hős; de mint egy félisten
494 II, XVI | is úgy, mint egy hős; de mint egy félisten harcolt maga
495 II, XVI | Ilonka úgy bámulta ezt, mint egy álomlátást. Hát ilyen
496 II, XVI | én is így fogok harcolni, mint az apám!~Ocskay magához
497 II, XVI | gyermeket, aki úgy szól, mint egy férfi. Ő meg úgy sírt,
498 II, XVI | egy férfi. Ő meg úgy sírt, mint egy gyermek. A nagyanya
499 II, XVII | homlokizzadásba került ám, mint egy csataterv! A fegyveres
500 II, XVII | vezetője.~– Megvertétek-e?~– Mint a kinn járó kutyát!~Ebből
1-500 | 501-542 |