Kötet, fezejet

 1     I,  V    |    tanulok többet kegyelmedtől.~Késő volt már. Ha azt az egy
 2     I,  VIII |        elhagyta Ocskay sátorát, késő éjszaka volt már. Ocskay,
 3     I,  IX   |        várőrségével együtt.~Egy késő téli reggel, úgy február
 4     I,  XI   |   tűznek örül~Mikor Bécs utcáit késő éjjel befutotta az a rémhír,
 5     I,  XI   |   tűznek örül~Mikor Bécs utcáit késő éjjel befutotta az a rémhír,
 6     I,  XVIII|   lement a Vág mellé, mikor már késő volt útját állni; de különben
 7     I,  XXV  | ájulásából magához tért Ocskay, késő éjszaka volt. – A lámpa
 8     I,  XXV  |   fogoly eltűnéséről, mikor már késő volt azt üldözőbe venni.
 9     I,  XXV  |       feledhetetlenek maradnak.~Késő délest volt másnap, mire
10     I,  XXVI |         a levelet. Sohasem lesz késő megtudnod, hogy mi van benne
11     I,  XXVI |        rivallása üvöltött végig késő éj közepén a tábori kürtnek,
12     I,  XXVI |     maradsz kötve.~            ~Késő dél volt, mikor Ocskay László
13    II,  X    |       ketyegő faliórára nézett: késő reggel volt már; sietni
14    II,  XVIII|       urak odaát az ivóteremben késő éjfél után végezék a búcsúáldomásozást.~
15    II,  XX   |       szégyen tarlója maradt.~A késő bánatot (az ebgondolatot),
16    II,  XX   |        A hosszas vallatás egész késő éjszakáig tartott.~Mikor
17    II,  XX   |         és visszavágni rájuk.~– Késő már, Ocskay László! Nem
18    II,  XXI  |        vétkét lerója hűségével! Késő volt már. Kimondták rá a