Kötet, fezejet

 1     I,  I    |            amíg rád nem nyitom az ajtót, fel ne ébredj, ha trombitaszót
 2     I,  XVIII|           úr.~Ocskay betaszítá az ajtót, s arra a látványra, ami
 3     I,  XIX  |        volt; Ritschán felnyitá az ajtót, s kezét nyújtá a bennülőnek.~
 4     I,  XXII |         kulcshordó várnagy ezt az ajtót is felnyitá a bán parancsára.~
 5     I,  XXIII|           onnan, hogy kicsapta az ajtót, s be sem tette maga után.~
 6     I,  XXIV |   szobájába, bezárva maga után az ajtót kulccsal. Mikor egy óra
 7     I,  XXVI |           a szóval tán bezárni az ajtót.~Még talált ki egy óvszert.~
 8     I,  XXVI |       maga nyitotta fel előtte az ajtót.~S akkor aztán ott látta
 9    II,  III  |         jött a vendég úr előtt az ajtót megnyitni, s azontúl ahány
10    II,  III  |            Neked nem nyitom ki az ajtót.~– Akkor petárdával vettetem
11    II,  III  |        perc múlva csörömpöltek az ajtót lezáró keresztrudak, kulcs
12    II,  III  |           helyéről, és bezárta az ajtót.~– Mondd el!~Senki sem háboríthatta
13    II,  IX   |          annak maga nyissa fel az ajtót, s legalább a vállára ütögessen,
14    II,  IX   |     nagyot hőkölt hátra, amint az ajtót kinyitva egyorrnyi távolságra
15    II,  XII  |        kakastollas. – Betörjük az ajtót, s majd megtaláljuk mi a
16    II,  XII  |    föltételeit; aztán kinyitom az ajtót magam jószántából.~– No,
17    II,  XV   |           betaszítá maga előtt az ajtót, s betoppant a terembe,
18    II,  XVIII| gyermekeinek.~Benyitotta félig az ajtót, s halkan mormogva köszönte:~–