Kötet, fezejet

 1     I,  I   |         anyjához.~– Mit gondolsz? Vajon viseli-e még a bátyám azt
 2     I,  III |            átkötve aranyfonállal, vajon elveszi-e?~Ahogy előre megizente,
 3     I,  III |       azokért, akiket megölettek. Vajon megteszi-e, amit annyiszor
 4     I,  VIII|           azt a rossz tréfát is: „Vajon ellátta-e elég mogyoróval
 5     I,  XVII|      hozott valamit a Krisztuska, vajon mit hoz az idén?” Akármit
 6     I,  XXII|           Ilonka arcát vizsgálta. Vajon elmondott-e neki a férje
 7     I,  XXII|        egész Pálffy-majorátusnál.~Vajon mi volt ez tőle? Hogy kihozza
 8     I,  XXII|         Azt akarja megtudni, hogy vajon ráismer-e a neje? Hat év
 9     I,  XXII|    találós mesét akarja feltenni, vajon ráismernek-e? Ezt teneked
10     I,  XXII|      hivatalból – de az is nehéz. Vajon kiállja-e?~– No, hát kedves
11     I,  XXVI|            de hát a szőke hol jár vajon? Mikor láttad, mikor ölelgetted?~
12     I,  XXVI|        hattyú, magát megmossa!” – Vajon, ha visszatér, csakugyan „
13     I,  XXVI|    egyszerre eszébe jutott a név.~Vajon úgy fog-e visszatérni, mint
14    II,  IX  |            mint a földindulástól.~Vajon reszketnek-e még?~Mikor
15    II,  XI  |          törte rajt a fejét, hogy vajon miféle áruló járhat itt
16    II,  XVII|         hogy mi lakik Budetinban. Vajon igaz-e, amit az a kegyetlen
17    II,  XVII| feleségének pedig megölő mérge. – Vajon itt találja-e?~Ocskayt magát