Kötet, fezejet

 1     I,  V    |      kegyetlen nehéz kérdést.~… – Mégiscsak legszebb az a szó magyarul.~
 2     I,  XVIII|       leánya, ha ördög leánya is, mégiscsak hölgy, s a lovag lovag marad
 3     I,  XIX  |     kiment.~De a beckói ostromnak mégiscsak ő volt a legnehezebb sebesültje.~
 4     I,  XX   |      várta, hogy talán az egyszer mégiscsak majd visszanéz, s úgy elszorult
 5     I,  XX   |           már azt tartotta, hogy „mégiscsak jobban jártunk mi ketten”!~      ~
 6     I,  XXII |         melletted nagyon? – Azért mégiscsak pribék vagy. – Kiszabadítasz
 7     I,  XXII |        vért is ontok érted; hanem mégiscsak pribék vagy, gyilkos vagy,
 8     I,  XXII |      esett hazugságba. De a szíve mégiscsak nyugtalanul dobogott, mintha
 9     I,  XXVI |          és a németbarátság közt, mégiscsak inkább az utolsóban vássék
10     I,  XXVI |          azt sem bánta.~– No, hát mégiscsak az lesz a tábori jelszó:
11    II,  III  |    összevagdalták. – Az már aztán mégiscsak goromba állítás lett volna,
12    II,  III  | visszatéret még az ajtóból.~– Hát mégiscsak van asszony a háznál?~–
13    II,  X    |       csak egy hét múlva jön meg.~Mégiscsak igaza volt annak a registrátornak.~–
14    II,  X    |     Ozmonda hozta el a számára, s mégiscsak asszonyi közbenjárás vegyül
15    II,  XIII |            az első állomáson, ott mégiscsak eszébe jutott neki, hogy
16    II,  XVII |          szónál, „szegény anyám”, mégiscsak könny szökött a két szemébe. „
17    II,  XVII |           hitte, kiállja. S végül mégiscsak ő marad a győztes.~Amint