Kötet, fezejet
1 I, I | s elbámuló szemeivel nem látja, csak nézi, felnyílt ajkaival
2 I, II | világon, hogy ember nem látja benne egymást.~Ezalatt a
3 I, III | ismét kinéz az ablakon, azt látja, hogy a vár és kastély közötti
4 I, XIII| angyaloknál is szebbnek látja azt az, akit zenéjével elbűvölt-bájolt;
5 I, XVI | amíg a vitéz urat ott nem látja.~A másik ordinánc azonban
6 I, XIX | mikor a bajuszát tépik!~Látja ezt Ozmonda? Segít-e az
7 I, XXII| nézni – aki azt először látja.~Ezt nem akarta Ozmonda
8 I, XXV | várban levőket egy vízvezeték látja el a szükséges vízzel, aminek
9 I, XXV | nyugtalanítja, hogy miért látja álmában is, ébren is ezt
10 I, XXV | iszonyú munkáját. Hát nem látja a lelked maga előtt azt
11 I, XXVI| délben kezdődnek, és éjfél látja végüket; kivált ahol a jó
12 I, XXVI| megver, ha más gyűrűjét látja az ujjadon.~Deliancsa nagyot
13 II, III | kegyelmedet mihozzánk?~– Látja kegyelmed. Egy kis zálogügy
14 II, IX | publikum csak a nagy kapukat látja, s azok a labirintba vezetnek.
15 II, XI | Meg-megszaladnak előtte. Ocskay látja a gyér lámpák világánál
16 II, XVII| legengesztelhetetlenebb ellenségét látja maga előtt. – Mint két egymásnak
17 II, XX | egy helyen megtelepedni látja, ismerve Ocskaynak azt a
|