Kötet, fezejet

 1     I,  I    |         nagyasszony felordított hangja teljes erejével.~– Mennybéli
 2     I,  VI   |     Csajághy szólalt meg elébb. Hangja csendes, csaknem leptető
 3     I,  XI   | szonátát énekel; tiszta, csengő hangja maga az élő áhítat, pater
 4     I,  XI   |       hegyesek, mint a vadkané; hangja hasonlít a tevék nyerítéséhez.
 5     I,  XI   | szonátát énekel; tiszta, csengő hangja maga az élő áhítat, pater
 6     I,  XI   |       hegyesek, mint a vadkané; hangja hasonlít a tevék nyerítéséhez.
 7     I,  XIV  |  általános volt az elszörnyedés hangja az egész hajdúság közt.)
 8     I,  XIV  |           Balahó uram rikácsoló hangja túlrecsegte még azt a riadalt
 9     I,  XV   |   minden munkát. A takarodó bús hangja üvöltött a síkságon és a
10     I,  XXI  |       szép, hullámcsengésű mély hangja volt) – elfelejtette az
11     I,  XXI  |      szájával a nótát; a hegedű hangja meg keresztül-kasul járt
12     I,  XXI  |      arcát, s szigorúra fogva a hangja tenorát, ezt mondá:~– No
13     I,  XXII |      látni, aki most énekelt, a hangja nagyon ismerős nekem.~–
14     I,  XXII |     Alig fog ráismerni. – Még a hangja is más lett. Tudod: a francia
15    II,  III  |      éppen olyan berozsdásodott hangja volt, mint a gazdájának.~
16    II,  XII  |       hallották azt, mert olyan hangja volt, mint a penicilus,
17    II,  XVIII|        semmi mély lélegzetvétel hangja.~Nem itt volnának-e?~Felkapta