Kötet, fezejet

 1     I,  III  |           felé. – De hátha ez csak gonosz kelepce? Hátha csak oda
 2     I,  XIV  |             Most mindennek vége! A gonosz labancok gazdag vetéseimet
 3     I,  XIV  |            Maga a „nagyfejű”, az a gonosz Heister. Az ő parancsára,
 4     I,  XIV  |          kardomat belemártogatom a gonosz vérébe!~S azzal végigfekteté
 5     I,  XVII | veszedelmes gondolatokat, amiket a gonosz csepegtet az ő ártatlan
 6     I,  XVIII|   gyönyörökből és ördöggé aljasító gonosz indulatokból… Ha ugyan valóságnak
 7     I,  XIX  |    ajanlanak. Ez a nő mégsem olyan gonosz, mint amilyennek ő eddig
 8     I,  XX   |       kelepcébe szorították bele a gonosz labancok.~A kandallótűz
 9     I,  XXIV |      szenvedéseire, amiket annak a gonosz Heródestől és az infámis
10     I,  XXIV |    Jánosnak a fejét is levágatta a gonosz Heródiás, úgy hozatta fel
11     I,  XXIV |    sascsőrben végződik. Sisaktörő, gonosz szerszám. De ami még hitelesebbé
12     I,  XXV  |             Ne kínozz tovább! Akár gonosz lélek vagy, akár jótét lélek:
13     I,  XXVI |        szíve is – van szépsége, és gonosz szenvedélye. – Ezekkel sok
14     I,  XXVI |             vissza, Etele! Ez a mi gonosz Valkűrünk, a hadmegállító „
15    II,  VI   |        kísértetes pusztára, ahol a gonosz lelkek elkapják a magában
16    II,  VI   |          hozzájárulható nem volna. Gonosz egy vén boszorka. Megérdemlené,
17    II,  XIV  |        veszélyt hárított el, s egy gonosz titkot némított el örökre,