Kötet, fezejet

 1     I,  IV  |        mindenütt nála, de nem volt sehol.~A kapitány oly kedélyesen
 2     I,  XIII|           új vidéken ütnek tanyát, sehol sem ragadnak meg. Ő mindenütt
 3     I,  XIV |         hol vette azokat?~– Bizony sehol sem én, ha csak a fáról
 4     I,  XX  |         gunyhóban, ha sátor alatt; sehol engem el nem hagysz magadtól!~–
 5     I,  XXV |  kipróbálták vele. Mondhatom, hogy sehol sem sebesített meg.~– Nem
 6     I,  XXVI|            tért vissza a táborból. Sehol sem találják.~Este későn
 7     I,  XXVI|           tudott velem szembeállni sehol egy derék ütközetre! Egy
 8    II,  I   | összevissza. Zászló egy sem, tiszt sehol. Lármázni tudtak minden
 9    II,  I   |    fordított nekik, már nem voltak sehol. Mind rekvirálni mentek.~
10    II,  II  |      közepett, s ne találd hazádat sehol a földön.~– Megtalálom az
11    II,  VIII|          Nyergeljetek, induljatok; sehol még itatni se álljatok meg!~
12    II,  VIII|   hatalmával üldözője leszek; tőle sehol el nem maradok; addig meg
13    II,  IX  |   idehozott, az, hogy kegyelmednek sehol a világon nincs olyan szüksége
14    II,  XIII|         mindig. – Nincs az a dölyf sehol! Az arc simára van borotválva.
15    II,  XVI |    parancsom van, hogy kegyelmedet sehol el ne hagyjam; valamennyi
16    II,  XIX |             se labancot nem látott sehol.~Üldözőjének a lova valahol