Kötet, fezejet

 1     I,  I   |      bársony.~– Mi történt vele? Mondd hamar!~– Hát egy gelóbics
 2     I,  IV  |         hát ha olyan tudós vagy, mondd meg, lesz-e valaha olyan
 3     I,  V   |      akkor is fiam lesz. No, hát mondd ki azt a szót.~Ilonka arca
 4     I,  VI  |      vállára tette a kezét.~– Ne mondd ezt, kedves vezérem. Nekem
 5     I,  XIII|          de súgva csak a nevemet mondd neki. Akkor ő azután majd
 6     I,  XVII|     Énnekem van egy jó tervem.~– Mondd el!~– De senkivel sem szabad
 7     I,  XXI |     Kérjed, nyissa meg szavadra.~Mondd: ezüstös lapot vevék,~Rá
 8     I,  XXVI|       valamit gondoltam.~– Ki ne mondd! – sietett eléje vágni Ocskay
 9     I,  XXVI|          van a körmöd között, ne mondd neki, eredj, mosd le elébb
10    II,  III | Szereted-e a szépasszony főztét? Mondd csak, mi a kedves eledeled!
11    II,  III |     Tudnék én valamit mondani.~– Mondd el!~– Mikor a temesvári
12    II,  III |           és bezárta az ajtót.~– Mondd el!~Senki sem háboríthatta
13    II,  IV  |          ha szemedre lobbantják. Mondd nekik: „A cigányleány dolgában
14    II,  VI  |        kiásta a szép Katinkáját. Mondd csak, te is falat törtél
15    II,  VI  | ígéretekkel, nyájas édelgéssel: „Mondd meg, kérlek szépen!”~– Majd
16    II,  VI  |         nevetett… úgy nevetett!… Mondd meg neki, hogy ne nevessen