Kötet, fezejet
1 I, I | ugyan emésztetlen hagyja. Eredj vissza az ágyasházba, ápold
2 I, I | szép piros dolmánya!” Na eredj, meséld így. Aztán, asszonyhúgom!
3 I, VI | életben! – suttogá Ocskay.~– Eredj vissza az „anyád”-hoz. Neki
4 I, VI | szüksége, nekem nincs. – Eredj vissza hozzá.~… Mikor Csajághy
5 I, VII | Ragyogott az arca az örömtől.~– Eredj, eredj! – ő biztatta legjobban
6 I, VII | arca az örömtől.~– Eredj, eredj! – ő biztatta legjobban
7 I, VIII | feleséged viganója mögött! Eredj haza, fiam! Anyádasszony
8 I, XXIII| beteg, s ő segíthet rajta. – Eredj, bálványom, eredj! – monda
9 I, XXIII| rajta. – Eredj, bálványom, eredj! – monda neki, és magához
10 I, XXVI | reggelt.~– Hahaha! No hát eredj; hámlítsd le azt a vén bőrödet.
11 I, XXVI | körmöd között, ne mondd neki, eredj, mosd le elébb a kormot
12 II, III | mondta volna neki, hogy „eredj a koszorúddal a tatárba!
13 II, III | Sietek már.~– Hát csak eredj! – Menyemasszony, takaríttassa
14 II, IV | itt! – Mit is mondott? – Eredj oda, Ocskay László, ahol
15 II, XI | politzeira citálnak, hanem eredj fel holnap még templom előtt
16 II, XX | leszek a megölő hóhérod.” – Eredj börtönödbe, s készülj halálodra.~*~
|