Kötet, fezejet
1 I, III | bástyatetőn, lóháton, kezében a diadalmas zászlót lobogtatva! A vár
2 I, III | Ahányszor meglebegtette a diadalmas hős azt a veres zászlót
3 I, III | is térnek a várvívók nagy diadalmas zenével. Mikor Ilonka ismét
4 I, VI | játékot, amiben a leány mint diadalmas hőst lásson maga előtt.
5 I, XIV | fegyvernem, amely megállította diadalmas előrohanásukat. A legveszedelmesebb
6 I, XVIII| Ozmonda szemei elárulták a diadalmas érzést felragyogásukkal.~–
7 I, XVIII| egymáshoz ütögeté az ökleit diadalmas örömében.~Ah, milyen gyönyörűség,
8 I, XIX | akarna fulladni.~Ozmonda diadalmas kárörömmel nézte ezt a kínvonaglást
9 I, XIX | akit az anyja, szemérmesen diadalmas arccal nyújt két kezével
10 I, XXVI | No, hát éljenek a mai nap diadalmas hősei: Pálffy bán és Heister
11 II, I | trencséni szomorú ütközet diadalmas hőse.~Egymásra nyargaltak,
12 II, XIII | Ocskaynak, hogy amint a legelső diadalmas haditényt elköveti, hű szolgálata
13 II, XIV | kegyelmetek! – mondá Heister diadalmas elégültséggel. Ez az igazi
14 II, XV | László, a régi, a hajdani! A diadalmas hős! A nemzet bálványa!
15 II, XVII | Ebben a fegyverzetben diadalmas az asszony, a hitves. Ezzel
16 II, XVII | megcsókolta az asszonyát a diadalmas harc után!~Még most is sugárzott
|