Kötet, fezejet

 1     I,  II  |         maguk előtt.~A zivatar, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan
 2     I,  III |      tizenkilenc esztendős már. Amilyen szép volt rózsabimbónak,
 3     I,  VIII|    fogja sem kard, sem golyóbis~Amilyen jókedvű, vidám cimbora volt
 4     I,  XIV |       tűrt el semmi kihágást, s amilyen tréfás cimbora volt a jó
 5     I,  XIV |  fejedtől, mert elhozom én azt; amilyen igaz, hogy az én jó öreganyámat
 6     I,  XXII|        nagyobbat csinálni, mint amilyen már van.~Szegényke, bizony
 7     I,  XXVI|        csúfot követ el rajtunk, amilyen még magyar népet nem ért
 8     I,  XXVI|        jó hadvezér volnék, mint amilyen jó orátor kegyelmed, úgy
 9     I,  XXVI|         lennék olyan szép, mint amilyen az volt? Tudod, az a szebbik.
10    II,  I   |  Vágtatva jöttek Ugróc felől, s amilyen tágan kifért a szájukon,
11    II,  V   |        jó uradat hozzájuk, mert amilyen igaz, hogy Ocskay László
12    II,  V   |        lehetett találni párját, amilyen szépség volt. Az egész világ
13    II,  V   | kedvesével volt találkozáson, s amilyen kegyetlen, dühös ember volt:
14    II,  VI  |         s az első győzelem után amilyen réme volt a császári hadaknak
15    II,  XIII|    kéreti a tábornok urat, hogy amilyen korán csak lehet, tisztelje
16    II,  XVI |     László a rábízott feladatot amilyen lelkiismeretes szigorral,