Kötet, fezejet
1 I, I | megártott a sok bevett jó, ott volt a kenőasszony, kidömöckölte
2 I, I | is támasztja az ajtóhoz. Ott azután egy darabig körülnézeget,
3 I, I | felfordítják is a konyhát. Ott kezdte aztán vallatóra venni
4 I, I | esett volna el! – Bizonyosan ott is a becsületét védelmezte –
5 I, I | világot!”~Hátha még most is ott van az a lélek? Hátha ott
6 I, I | ott van az a lélek? Hátha ott leskelődik valamire? Talán
7 I, I | Dejszen megmondta neki ott előttem a Gábor bátyám,
8 I, I | szobájából, ki egész a konyháig. Ott persze a pujpunellaháború
9 I, I | vegyen e mai napra? Mert volt ott a nagy ruhatárban egész
10 I, I | nagyasszony lesiet az udvarra: ott akarja a kérő násznagyot
11 I, I | többi gyönge hajadonnéppel ott maradnak a széles külső
12 I, I | neszét, arra éhezett a cudar. Ott megrohantak bennünket. Mi,
13 I, I | megölt vőlegény. Egy csatlós ott tartá az ölében a fejét.
14 I, I | van a menyasszony?~Most is ott áll a tornác kőpárkányához
15 I, I | rémjelenetet, mely előtte elvonul. Ott viszik karjaikra emelve
16 I, I | körmönfont átkot küld utána: azok ott a bástyán üdvlövéssel felelnek
17 I, I | akar menni. Azt mondja, ott jön az az erdő felől; fehér
18 I, I | kezében, háborúba ment, ott maradt; ez volt a sorsa.
19 I, I | ágyasházába áttuszkolni.~Ott feküdt a leány szétdúlt
20 I, II | barázdák mutatják, hogy ott szántóföldek voltak, ki
21 I, II | mintha hó esett volna: ott a sziksó feladta magát tenyérnyi
22 I, II | képmásával összeragadva: az ott Beregszász.~Valami zeng,
23 I, II | mondá Bercsényi. – Ti ezt ott a Kárpátokon túl nem ismeritek;
24 I, II | elterülő mocsár széléig; ott megálltak haditanácsot tartani.~–
25 I, II | kurucok Ocskay Lászlóval ott nyugtalankodtak a nádasban
26 I, III | vének sietnek zászlói alá, ott vannak nála Ebeczky Ádám,
27 I, III | az új borból az áldomást. Ott van, ni! Már Bozók várát
28 I, III | ez a baja), mert maga is ott vitézkedik most a bátyja
29 I, III | a sarkában nyomul előre.~Ott bandukolt el a vert had
30 I, III | megizente, a déli harangszóra ott közeledett a nagy erdő bekanyarodójánál.~
31 I, III | nagyasszony Ilonkával együtt ott várták őt a kastély kapuja
32 I, III | daráljatok annyit. Nézzétek, ott jön a mi drágánk! A mi szemünk
33 I, III | s akik ahová leültek, ott megragadtak, s amit a kezük
34 I, III | nyalka kuruc” megjelent, ott a szívek is meghódoltak
35 I, III | bevonult belső palotájába, s ott elővéve a Szikszayt, kikeresé
36 I, III | mostaniak, akik ahová leesnek, ott mérgükben rögtön szétpukkannak,
37 I, III | lakodalomba volt híva anyjostul, ott mulattak reggelig; mind
38 I, III | az asztalhoz a tisztikar, ott is magam vagyok az utolsó,
39 I, III | is felment a tornácba, s ott sorban bemutogatta a kíséretéhez
40 I, III | éltes rokon háta mögé, s ott is csak a körme közül nyalánkoskodott,
41 I, IV | nevetve a kapitány –; hogy ott maradjak paprikában főtt
42 I, IV | tüntette el egymás után, mintha ott sem lettek volna. S utoljára
43 I, IV | mind kimentek a tornácra. Ott állt egy káplár meg két
44 I, IV | más egyéb is gyökeret fog ott verni, s levelet hajtani,
45 I, V | mindeniknek azt mondtam: ott van a leány, édes uramöcsém;
46 I, V | Franciaországban.~– Mi dolga volt ott?~– Fegyverrel szolgáltam,
47 I, VI | hazavinni, s a mézesheteket ott tölteni el; amíg a háború
48 I, VI | nevedet a legelsők közé, akik ott ragyognak történetünk érclapjain! –
49 I, VI | sérthetlenebb légy, mindenütt ott láss magad mellett kettőnket:
50 I, VI | csak magad fel ne dúld: ott marad örökre. – És most –
51 I, VI | rá.~S Ocskaynak mindezt ott kellett hallgatnia.~(– Miért
52 I, VI | lement az udvarra, a lovát ott jártatta egy zöld mondúros
53 I, VII | ember a másvilágról, aki már ott az idvességnek részese lehet,
54 I, VII | feleség már akkor eléje jött. Ott hallgatózott, leskelődött
55 I, VIII | hadsorból a harcmező közepére, s ott elkiáltá harsány hangon,
56 I, VIII | a tudományával.~Akkor is ott volt a doktor, amikor a
57 I, VIII | más afféle szintén mind ott maradt, ki tudja hol?~Tehát
58 I, VIII | beszalasztottuk a városba: még ott sem maradt tőlünk veretlen,
59 I, VIII | labanc mind befutott a várba, ott reteszelte el magát.~– Hogy
60 I, VIII | pokrócokat; kifutott sátorából, ott folyt előtte a Vág vize;
61 I, VIII | bámuló doktor Wolffiust ott találta éppen az üres sátora
62 I, IX | trombitás is előáll: ha ő ott nem lett volna! Ha pedig
63 I, IX | Valóban, ez egész nemzet ott van már a zászlók alatt.
64 I, IX | fegyvereseivel megszállva tart: ott is csak a földet, a szíveket
65 I, IX | rólam írt leveleket: „Ocskay ott dőzsöl Ocskó várában, szokás
66 I, IX | magával.~A piac közepén ott hevertek az elhullott lovak
67 I, IX | nyoszolya forgácsai között ott hevertek azok a lapok, amiket
68 I, IX | Csajághy kezét.~– Látod azt? Ott a válasz. – Csajághy is
69 I, IX | fel a magasba.~Mi volt ott látható?~Az égszínkék szobamennyezeten
70 I, IX | én az innensőn haladok.~– Ott leszek napjára.~Azzal megszoríták
71 I, X | a kuruc fejére, ez most ott jár a Dunánál Károlyi Sándort
72 I, X | Ahol ellent nem állnak, ott senkit ne bántsatok. Aki
73 I, X | Morván a túlsó parti révig, ott elfoglalták a kompokat,
74 I, X | szerencsés jóreggelt kívánni: ott megfrüstököltek vígan, s
75 I, X | népe között kiosztogatá. Ott éjszakára pihenőt is tartott.~
76 I, X | Duna keskenyebbik ágán. Ott lesben megálltak.~Ez a mai
77 I, X | sorompóhoz megérkezett, az ott felállított őrség ledobálta
78 I, X | odabenn összecihelődik. Ott volt az állatkert, a drága
79 I, X | jó virradat felé hagyták ott a megszeretett tanyát. A
80 I, X | ahol még nem ismerték. Ott sokakat feltalált azon előkelő
81 I, X | baj nélkül a túlsó partra.~Ott a rekettyésben összetalálkozott
82 I, X | megérkezett Nagyszombatba; ott a hozott zsákmányt a vásáron
83 I, XI | mellett volt egy kis benyíló. Ott aludt egy ágyban két gyermek.
84 I, XI | gyermekeket hálószobájába, s ott az imazsámolyra maga mellé
85 I, XI | mellett volt egy kis benyíló. Ott aludt egy ágyban két gyermek.
86 I, XI | gyermekeket hálószobájába, s ott az imazsámolyra maga mellé
87 I, XIII | nagy fastus? Cinka Pannának ott kellene lenni a fejedelem
88 I, XIII | fejedelem főhadiszállásán: ott már egészen helyén volna.
89 I, XIII | lett bízva, hogy válasszon: ott akar-e maradni Ocskaynál,
90 I, XIII | megszólaltatja, annak a lelke már ott rezeg az ő húrjain, s azt
91 I, XIII | táborában dívik. Ma itt, holnap ott, sátor alatt mindig, ahogy
92 I, XIII | apácák kolostorát?~– Hogyne? Ott akartak egyszer megseprűzni,
93 I, XIII | nyavalyatörőst mutatnod. Ott azután majd fölvesznek,
94 I, XIII | hatolnunk Bécs külvárosáig, s ott megint összeverekedhetünk
95 I, XIII | szigeteknél tombácokon, s másnapra ott vagyunk. Aki odáig utunkat
96 I, XIII | Schwechatnál fogunk találni. Ott most az elhagyott török
97 I, XIII | alatt történik ez meg?~– Ott leszek másnap éjfél után
98 I, XIII | mehetek.~– Kegyelmed akkor ott marad és vár sorára. A révnél
99 I, XIV | Bevitték a belsővárosba, s ott bezárták. Strázsa áll a
100 I, XIV | Fehér-hegyek közé, hogy ott alkalmatlankodjanak Heisternek,
101 I, XIV | járt az idő. Az ágyúkat ott kellett hagynia, mert ha
102 I, XIV | ahol ezt látjátok villogni, ott villogjon a tietek is, ottan
103 I, XIV | nem kap bort, hazamegy, ott iszik. Hanem így kell neki
104 I, XIV | szerették ezt a renegátot. Volt ott több ilyen német tiszt is.
105 I, XIV | látta, rögtön ráismert róla: ott volt az idomtalan nagy feje,
106 I, XIV | Ahol ő bevágott, nem néztek ott másra, csak a győzelemre.
107 I, XIV | tehettek bennük kárt. Hanem ott maguk előtt találták a Wobezer,
108 I, XIV | ihol van a nagyfejű, la! Ott van maga Heister.~– A biz
109 I, XV | saját csillagában… Vagy ott van az a csillag a feje
110 I, XV | fölött, vagy nincs – ha ott van, akkor mit félnek, ha
111 I, XV | akkor mit félnek, ha nincs ott, akkor mit remélnek?~A zűrzavar
112 I, XV | Ocskay László még akkor is ott nyargalászott a csatatéren,
113 I, XV | a labanc!~Az igaz, hogy ott, ahol ő száguldozott, csak
114 I, XV | rémülten nyerítve, s az ágyúk ott álltak mind a két táborhelyen,
115 I, XV | kuruc ezred kompániai vannak ott, s a poggyászt zsákmányolják.~
116 I, XV | hogy vagyok én most ottan? Ott is, meg itt is?~A labanc
117 I, XV | közé vegyül a tábornok, s ott töri rajta a fejét a tengeréjszakán
118 I, XVI | ábrázol: s az egész konvent ott várta a kapuban a kíséretével
119 I, XVI | sem fog, amíg a vitéz urat ott nem látja.~A másik ordinánc
120 I, XVI | Márk hadnagy úr azonnal ott fog teremni, csak elébb
121 I, XVI | ha ez a derék magyar ifjú ott nincs, s biztos kézzel halálra
122 I, XVII | kizöldül. Pedig gyökere sincs. Ott gyökerezik a gyermekek emlékezetében. „
123 I, XVII | tábor, ez a labanc tábor!~– Ott harcolnak egymással… Ni,
124 I, XVII | órában II. Rákóczi Ferenc is ott állt a maga karácsonyfája
125 I, XVII | diadalnak az örömére, s ott kellett lennie a Te Deum
126 I, XVII | bejárhatom egész Magyarországot; ott szívesen látják mindenütt
127 I, XVIII| van. Nem mehet onnan el. Ott majd megnyomják!~Dejsz a
128 I, XVIII| téli szállásokra. (Azoknak ott sorban igen víg életük volt;
129 I, XVIII| föltámadt a porba gázolt féreg: ott, ahol nem várták.~Beckó
130 I, XVIII| volt Stibor vajda palotája. Ott van a természet alkotta
131 I, XVIII| megdühödve, vakon alárohant; ott a kapu nagyságú ablak, ahonnan
132 I, XVIII| hogy elkészüljön, amíg azok ott feküsznek; mert, ha megvárja,
133 I, XVIII| megvárja, amíg felkelnek, úgy ott szorítják, mint az egérfogóban.~
134 I, XVIII| seregekre is ügyelni. Vágújhely ott van a szomszédban, s ott
135 I, XVIII| ott van a szomszédban, s ott áll Viard tábornok egy egész
136 I, XVIII| ragyognak tőle az éjszakában. Ott is terem a tábornok egész
137 I, XVIII| Odabenn van! Dejszen ott van őkeeme! – felelgetének
138 I, XVIII| becsület.~– De hát ez a nő ott?~Csajághy vállat vont.~–
139 I, XVIII| beszélni. Ez leghamarább ott lesz a megtérők között.~–
140 I, XVIII| Csajághy főstrázsamester uram!~Ott volt a szólított, várt a
141 I, XIX | spiritus vinit illeti, az már ott volt kéznél. Azt kulaccsal
142 I, XIX | városra leágyúztatni. Bombái ott csapkodtak le mind a városháza
143 I, XIX | jelen meg előtte, úgy áll ott, mint egy jéghegy, mint
144 I, XIX | Ritschánt Bécsbe vitték, most ott ápolják a jótékony apácák. –
145 I, XIX | az úrhölgynek, hogy amit ott nyugot felé villogni lát,
146 I, XIX | hogy utolérjék a hintót. Ott van Ocskay a lovasaival,
147 I, XIX | módja a pihenésben.~Ő maga ott maradt Bán városában; szép
148 I, XIX | az a lelkébe beletörött, ott kelevény támadt.~Gyanakodóvá
149 I, XIX | helybehagytak, s ki most ott valószínűleg annyira lábadozófélben
150 I, XIX | kiszabadíttatása után Bécsbe, hanem ott gyógyult meg Pöstyénben:
151 I, XIX | szerint. Te is a grófnőt?~– Ott áll.~– Rendben minden.~Azzal
152 I, XIX | pillanatban aztán már Ilonka is ott van az ölelő karok között.
153 I, XIX | lélek ismét egybetalálkozik?~Ott állt Csajághy is, s még
154 I, XIX | istenhozzád! Úgy hagyják ott.~Ocskay László siet a maga
155 I, XIX | lovaskatona lesz; neki már ott a helye. Beburkolja őt a
156 I, XX | velem faluról falura, s ott aludnod a sátorban, mint
157 I, XX | ötödik is. A vas ember is ott állt, mint csendes tanúja
158 I, XX | aludni. Ilonka egyedül maradt ott.~Elkezdte a fejét törni
159 I, XX | s kibámult az udvarra.~Ott a tornác előtt állt egy
160 I, XX | mit jelent ez?~Ilonka csak ott állt, és bámult ki az ablakon
161 I, XX | sikoltva fordul vissza, s ott találja magát a férje karjai
162 I, XX | hogy „én” vagyok az, aki ott tovavágtat?~– Hát ki az
163 I, XX | tovavágtat?~– Hát ki az ott?~– Az öcsém, Sándor.~– Hát
164 I, XX | fejedelemnek többé; hanem ott akarok lenni, ahol te vagy;
165 I, XX | együtt örülünk egymásnak! – Ott találunk mindent, ami volt,
166 I, XX | Tisza-háznál. Aki mindig ott felejtett valamit, mikor
167 I, XX | Sándor, hogyan vitézkedett ott. Hogy ismertek egymásra
168 I, XXI | Nagyon uras állapot az ott nekem. – Klázliból kell
169 I, XXI | sürgős munka volt, a széna ott ázott a rendén, azt meg
170 I, XXI | megint zavaros lesz az idő ott kinn a sátorban, s aztán
171 I, XXI | aranyos poronty hol van?~– Ott csintalankodik a parasztgyerekekkel
172 I, XXI | asszonyok aranypohárkából: ott csergedezett a patak a közelben;
173 I, XXII | zöld gallyakkal kirakva; ott látta maga előtt tisztelegni
174 I, XXII | mint a feleségére. Ilonka ott jön utána hatlovas hintóban.
175 I, XXII | Talán annak a neve is ott van a kegyelmed albumában?
176 I, XXII | pedig visszatér, mert fiait ott hagyta), akkor, lemondva
177 I, XXII | úgyhogy a felkelő nap már ott találta a kuruc ezredest,
178 I, XXII | belépni.~A láncra vert fogoly ott kussadt a falhoz támaszkodva
179 I, XXII | feleségemhez, mikor őt foglyul ott őrizték. Nem járt ez ember
180 I, XXII | magad mellett járatsz? Ott leszek, szolgállak híven,
181 I, XXII | hintaja mellett lovagolva. Ott átadta a kísérés tisztjét
182 I, XXII | odalovagolt egyedül a hintóhoz, s ott leszállva a lováról, maga
183 I, XXII | Mikor megölelték egymást ott az egész nép láttára, azt
184 I, XXIII| Érsekújváron vártak a fejedelemre. Ott kellett a békekötés nagy
185 I, XXIII| minden nemzeteinek vitézei; ott feküsznek szépen: kunok,
186 I, XXIII| híresen kitett magáért. Ittak ott áldomásokat magyar, német,
187 I, XXIII| akar jönni az ajtaján, majd ott nyomta a pénzes zsák, ami
188 I, XXIII| hipochondrái a becsületérzésnek. Ott is fáj nekik, ahol senki
189 I, XXIII| Csak Ocskay László maradt ott, megvárva, míg Jávorka visszatér.~
190 I, XXIII| hogy visszalő.~– Hát nincs ott Bercsényiné asszonyom?~–
191 I, XXIII| Bercsényiné asszonyom?~– Baj, hogy ott van. Nemhogy segítene valamit,
192 I, XXIII| dörmögé Ocskay.~– De még ott van a „nostoc Paracelsi”
193 I, XXIII| szekérre ülök, amint megvirrad. Ott maradok, míg a fegyverszünet
194 I, XXIII| asszonyom szobájába is; s ott is rendet hozott a betegápolás
195 I, XXIII| felment a fejedelemnőhöz, ott találta Rákóczit, annak
196 I, XXIV | Pedig tudta jól, hogy ami ott abban a porfellegben eltávozik,
197 I, XXIV | kimagasló alakra, aki úgy állt ott, mint egy ércből öntött
198 I, XXIV | ércszobor-alak még akkor is úgy állt ott a sánctetőn, mint elébb,
199 I, XXIV | Szakolcáig feljutottak. Ott a határszélen a vallon kommendáns
200 I, XXIV | harapni akarnak. – Azok ott, a lerongyolt török jelmezben,
201 I, XXIV | válogatni. Az a barát, aki ott a többinek prédikál: az
202 I, XXIV | egész nemzetséget, azok ott a Spinnerin am Kreuznál
203 I, XXIV | rablók. A vénasszonynak, aki ott imádkozik, bajusza van;
204 I, XXIV | kifundált stratagémája.~Ott voltak elhelyezve a vasártér
205 I, XXV | táborának elég élelmi készlete ott van felhalmozva. Ha Forgáchnak
206 I, XXV | visszavergődve Ocskayhoz, ott is maradt, s nem tért a
207 I, XXV | is volt Ocskay táborában. Ott nem bölcselkedtek, tervezgettek
208 I, XXV | Váratlanul, ahogy járni szokott, ott termett a dandárával. A
209 I, XXV | jutott; s valamennyi ördög ott támaszkodik körülötte, hogyan
210 I, XXV | abban a pillanatban már ott járt a lelke azokon az óhajtásra
211 I, XXV | éjszaka volt. – A lámpa ott égett az asztalon, s mellette
212 I, XXV | az asztalon, s mellette ott látta ülni kísértetét, az
213 I, XXV | igyekeztek azt eltagadni, hogy ott van. Egyik országból a másikba
214 I, XXVI | sebe nem gyógyul be soha.~Ott csengett folyvást a fülébe
215 I, XXVI | golyósúllyal ugyan még mindig ott hordta a lelkén, de új erőt
216 I, XXVI | ausztriai kis várba: Bruckba. Ott körülzáratta: öreg ágyúkat
217 I, XXVI | hadvezérét kereste föl, Viardot. Ott meg a megnyert csata végén,
218 I, XXVI | A kísértő pedig mindig ott járt a sarkában.~Egy este
219 I, XXVI | az ezredeit, s hetednapra ott volt Fischamend alatt, s
220 I, XXVI | megérkezett Ocskay táborába, ott nagy megdöbbenést költött.
221 I, XXVI | Gáspár uram!” – Üres szék van ott már.~Megkezdődött a processió!
222 I, XXVI | késsel-villával dobolni a cintányéron, ott Csajághy puritán alakját
223 I, XXVI | Én tudom, hogy Ozmonda ott volt nála Bazinban. Ő volt
224 I, XXVI | filiszteusok ellen, hogy ott biztosan megöljék. „Terhére
225 I, XXVI | nagyobb dolog is történt ott annál. – A szövetséges rendek
226 I, XXVI | a kuruc had színe java. Ott voltak a palotásezredek,
227 I, XXVI | Trencsén felé vitte a hadát. Ott már csakugyan fogytán volt
228 I, XXVI | van kaszabolva, ágyúink ott vesztek: a fejedelem nehéz
229 I, XXVI | a főt a távolban; hanem ott közel, a közepében a tábornak.~–
230 I, XXVI | a turnai ütközetet, aki ott sem voltam? Engem öklelt
231 I, XXVI | poggyászszekerekkel, s most ott vannak valahol az erdőben.~–
232 I, XXVI | brigadéros. – Te se nézd ott hiába a faggyúgyertyát,
233 I, XXVI | és a daruszőrűvel együtt ott kinn legel most a gyepen;
234 I, XXVI | valamelyik sutból.~– Ki nevet ott? Ki maradt itten? – rivallt
235 I, XXVI | sarkantyú, a cigányleány meg ott a vállán ülve, húzta a láb
236 I, XXVI | alvó férfi hortyogása, akik ott „húzzák a bőrt a fagyon”
237 I, XXVI | elveszni. Az a jó!~A hegedű ott künn a tornácban újra elkezdett
238 I, XXVI | az ajtót.~S akkor aztán ott látta maga előtt a szélesre
239 I, XXVI | végigesett az iszamlós padlón, s ott maradt eszméletlenül elterülve.~
240 I, XXVI | lázforró álmai voltak.~Ott volt ismét a Deliancsa.
241 I, XXVI | Hatezer társad fekszik már ott. Azoknak mind én szívtam
242 I, XXVI | Felébredte után még sokáig ott révedeztek előtte a tüneményes
243 I, XXVI | Érzé, hogy már maga is ott fekszik e romokon – hozzájuk
244 I, XXVI | A kezére pillantott. – Ott volt biz az a régi gyűrű;
245 I, XXVI | alsó részére feltekerve ott talált egy szál női hajat.~„
246 II, I | futni, mint a lovasok. Volt ott ezer ember is egy rakáson,
247 II, I | koldusbíró vagyok én? – Ott volt előttetek az ellenség,
248 II, I | meg? – Ahol dolgoztatok, ott kérjétek az ebédet.~Hanem
249 II, I | másikon visszakerültek, ismét ott voltak a nyakán. Puska csak
250 II, I | a rémkiáltásra egyszerre ott hagyta a vert had az elfoglalt
251 II, I | dividendára került a sor; addig ott tartogatta magát egy várban,
252 II, I | volna magukat. Az országúton ott lehetett már a porfelleg
253 II, I | a vasasok hányan vannak ott benn az erdőben. Aztán ha
254 II, I | éppen elég. Ülj le, koma, ott a kű! Álljatok fel az országút
255 II, I | De annak a háta mögött ott van az én egész ezredem.~–
256 II, I | tudniillik a lova.~– De ott vannak az öcsém, Sándor
257 II, II | Érsekújvárnak. Másnap már ott volt az ezredese a tiszteivel
258 II, II | Nem látom.~– Dehogynem. Ott vannak a szekéren.~Csakugyan
259 II, II | vannak a szekéren.~Csakugyan ott hozták egy parasztszekérre
260 II, II | alatt már összegyűjteté, az ott várt rá Szkolcsán városában,
261 II, II | Dunántúl, meg Ausztriában ott hatalmaskodtak a kuruc vezérek,
262 II, II | nem előtte; de az mindegy, ott látták! Igaz, hogy őneki
263 II, II | egész valóját.~Nincs már ott a jó barát közelében, aki
264 II, II | Pestvármegyeivel a Fehér-hegyek közé.~Ott azután nem őrizhette őt
265 II, III | oldalon rengeteg hegyektől; ott alant a mélyben láthatni
266 II, III | Szeptember az idő: még ott nem arattak; abban a völgyben
267 II, III | processzust csináltak vele; ott mindjárt összevagdalták. –
268 II, III | képzelete után, az az arckép ott állt a legelső szobájában,
269 II, III | ment fel Lietava várába, s ott a vár asszonyának való udvarlás
270 II, III | paripáimat is úgy sajnálom ott veszni hagyni, bizonyosan
271 II, III | kenyértöréskor Ocskay legyen ott a parancsoló.~A szakács
272 II, III | repülni tudna, fél óra alatt ott lehetne Lietava várából,
273 II, III | keresztül a túlsó partra: ott van Budetin vára. Abban
274 II, III | karistolt, s a vasajtó felnyílt.~Ott állt az érkezők előtt a
275 II, III | visszamennek a cselédszobába, ott lesz a helyük.~– Hát te
276 II, III | valaha napján, s könnyebben ott vész a zálog.~– Ördögöd
277 II, III | Lengyelországba, Krakkóba: ott biztos helyen van. Ezzel
278 II, III | ebédlőterembe fárasztani. Ott bizonyosan nagy rendetlenség
279 II, III | felrezzenve, hogy Gáspár úr ott ül már az asztalnál. Mikor
280 II, III | visszafutott a ládához, s ott rágta tovább, egyet-egyet
281 II, III | szobája lehetett.~A szép hölgy ott is csak folytatta a nótákat,
282 II, III | nagyot sóhajtva. – Hajh, ott már nekem nagyon kevés dolgom
283 II, III | háboríthatta őket.~Az öregúr ott ült a kincsek között, s
284 II, III | mert még a hajnalsugár is ott találta, amint suttognak
285 II, III | Ti, sztari opica. Ti!~Ott volt már a zsebében a kincsesláda
286 II, IV | az ember a fejéből verni. Ott énekel az folyvást a fejében,
287 II, IV | asztalnál a vár urával, azok már ott voltak az étteremben.~Alig
288 II, IV | megállítá lépteit. – Ilonkát ott látta térdepelni az imazsámolyon
289 II, IV | térni!~Felkereste Ilonkát. Ott találta őt a gyermekei szobájában.~–
290 II, IV | a kis ártatlan csecsemő ott a keblemen, aki még szót
291 II, V | egy kis nyílást engednek, ott találni egy kis darab külvilágot,
292 II, V | volt más vad, mint nyúl. Ott lehetett sétálni a szép
293 II, V | éjfélig nyúló estéken pedig ott kellett ülni Ilonkának a
294 II, V | Ilonkának végighallgatni.~Hiszen ott állt őelőtte Ocskay Lászlónak
295 II, V | Gáspár uramnak a házához: ott megkapom.~Ilonkát egészen
296 II, V | volt; csakhogy nem járt ott, ahol a szépséget osztogatták.
297 II, V | nemessé tétette, a címerében ott van a levágott láncos láb;
298 II, V | inscribált neki Rovnyén; most is ott lakik a famíliája; derék,
299 II, V | az őzláb nyéllel mindig ott lógott az övén hátul; sohasem
300 II, V | még egyszer beszélt vele: ott van a tornácában egy fülke;
301 II, V | ahol az ő kedvese várt rá. Ott még egyszer örök hűséget
302 II, V | halálra szentenciázott leány ott fullad meg a szűk odúban;
303 II, V | lehettek. Nem is ceremóniáztak ott helyben sokáig; hanem Forgách
304 II, V | lett volna a vége! De nem ott végződött ám, ahol a kántáló
305 II, V | befalaztatta, s ne engedje ott nyomorultul elveszni. –
306 II, VI | Mindjárt kitalálta, hogy ki ott az a némber. Odalépett hozzá,
307 II, VI | ültetve?~A kérdésnél már ott volt a hölgy jobb lábának
308 II, VI | fejével, már ő egy szökéssel ott termett a lován a háta mögött.~–
309 II, VI | hozzá. Olyan dáridó volt ott, hogy lakodalomnak is bevált
310 II, VI | az ölelő kéz nem talált ott egyebet halcsontnál. Ozmonda
311 II, VI | kínálkozó helyen voltak! Ott feküdt Ocskay előtt mind
312 II, VI | Miért is nem tette meg?~Ott tartotta őket a kezében.~
313 II, VII | veleddel együtt, a császárnak; ott fizetik már azoknak a hópénzét.~
314 II, VII | ünnepélyesség okáért a püspök ott a mezőn tábori misét tartott,
315 II, VII | elefánti zárdához érkezett, ott a pálos szerzetesek derék
316 II, VII | ellenség fő fészkébe, s ott fényesen fogadtatott a bán
317 II, VII | levágták az egyik füledet; ott leszek még, mikor a másikat
318 II, VII | Csülökre, legények!”~Az ott éppen Jávorka százada volt.~
319 II, VII | Garamszentgyörgy városát; ott fekszik Vak Bottyán uram,
320 II, VII | azonnal siet föl Bécsbe. Ott, mondhatom, hogy nagyon
321 II, VIII | viselni, hogy itt megbotozzák, ott megkorbácsolják: az ám jöjjön
322 II, VIII | A hold. Nézzétek, éppen ott jön föl most a hegyek mögül.
323 II, VIII | visszamégy a német táborba, s ott ólálkodod körül az elátkozottat (
324 II, VIII | nincs előttünk). Lehet, hogy ott most nagy áldomást isznak,
325 II, VIII | Bornemisza, Budetin alá sietsz, ott leskelődöl. Ott van őneki
326 II, VIII | sietsz, ott leskelődöl. Ott van őneki az ördöge, akibe
327 II, VIII | elvágtatsz Lietava alá. Ott van az ő angyala, akit éppen
328 II, VIII | Összetalálkozunk bizonnyal ott, ahol őt megtaláljuk. –
329 II, IX | város. Azokat a lyukakat ott a kőfalba az ő ágyútekéi
330 II, IX | köszönje meg a szállást? Ott van a nagy római kapu, a
331 II, IX | szétvert nyílt ütközetben; ott kelepelnek a Dunán a malmok,
332 II, IX | s kimegy eléje a vámig; ott ráteszi a kezét, nem hagyja
333 II, IX | abban a „Fehér Angyalt”-t, s ott kényelmesen elszállásolta
334 II, IX | hogy ahol ez a kezébe akad, ott széttépje, szétdarabolja:
335 II, IX | becsületem. Itt fellöktek, ott felrúgtak. Elküldöztek olyan
336 II, IX | átkozott helyekre, ahol ott kellett volna vesznem. Aztán
337 II, IX | hazáját Ocskay László!”, s ott már puskalövésekkel fogadták
338 II, IX | Argus, minden kőfal Echo; ott lakni egymás melletti szobákban!
339 II, IX | Sittenpolizei van berendezve, mert ott nagyon sokat adnak, nem
340 II, IX | nagy császárvárosban; mert ott az utcán egyedül járó asszonyszemélyt,
341 II, IX | Bécsbe. S én hiszem, hogy ott, ahol a férfiértéket becsülik,
342 II, IX | Alser Strasse Nr. 615, s ott felkeresni a Fremdenregistrierungscommissiont,
343 II, IX | lépcső XIII. ajtó balra, s ott legitimálni magát élőszóval
344 II, X | erős ember. Nincsenek már!~Ott jön egy sánc, megrakva muskétásokkal.~
345 II, X | árokba.~Tovább, tovább!~Ott üli a diadalát nagyfejű
346 II, X | öltözködéssel, hogy kilenc órára ott legyen a politzeihivatalban
347 II, X | egy hét múlva én már ott viszem a dandáromat ütközetbe
348 II, X | visszakerült a kapuhoz, ismét ott találta Scharodit.~– No,
349 II, X | audienciás könyvbe.~Volt ott az asztalon kilenc nagy
350 II, X | szorulni! – Tarsolyában ott van Wratislav, a hatalmas
351 II, X | hogy az utcán eldőlt, s ott maradt heverve. Mikor aztán
352 II, X | szekérre, kivitték a temetőbe, ott a nagy közös sírba belevetették
353 II, X | belevetették a többiek halmára, s ott hagyták reggelig. Mikor
354 II, X | vonulhasson.~Az urak aztán még ott maradtak pipázni, kvaterkázni,
355 II, X | Felballagott a registraturára. Ott találta már Federreiter
356 II, X | bebocsáttatott a palotába. Ott azonban mindjárt az előszobánál
357 II, X | mindig jól lehetett mulatni. Ott volt a „Paradicsomkert”,
358 II, X | mesterséges vízmű által. Ott bámultathatta délceg alakját
359 II, X | rajta. Ozmonda nem volt ott. Nők nem jártak ilyen helyekre –
360 II, X | Ahol más csak mosolyog, ott a bécsi kacag, s ahol más
361 II, X | kacag, s ahol más kacag, ott a bécsinek már a mellényéről
362 II, X | róla lesz szó a nótában.~Ott maradt, megvárta. Gondolta
363 II, XI | volt; felment a szobájába.~Ott azután törte rajt a fejét,
364 II, XI | hogy jobban meghallhassák ott fenn.~Labanc már Ocskay;
365 II, XI | utcára leért, már nem talált ott mást, mint két nyárspolgárt,
366 II, XII | kurucvezér jött neki kapóra, aki ott ült az első padban középen.~
367 II, XII | a ponyvasátor alatt már ott árulják a fából kifaragott
368 II, XII | a Fehér Angyal: nem lesz ott az a kuruc generális, aki
369 II, XII | alatt. „Valaki”, aki maga is ott volt, mikor József császárt
370 II, XII | palotaőrség nagy hirtelen ott terem, s egy kis kardlapozás
371 II, XII | Plethi hada egyszerre csak ott termett a Görög utcában
372 II, XII | eléktelenítve, megcsonkítva ott függni a lámpásvason, röhögő
373 II, XII | kerítésbálványra felugrik, s ott táncol maga körül.~– Elébb
374 II, XII | keresitek énnálam? Hiszen ott van közöttetek. Az ott ni!
375 II, XII | Hiszen ott van közöttetek. Az ott ni! Abban a borzprémes sipkában,
376 II, XII | Komédiás!~…Ocskay László ott állt az ablakban, s onnan
377 II, XIII | bejutni!~Federreiter urat még ott érte Ocskaynál egy új látogató.
378 II, XIII | s hétkor fogad.~Ocskay ott volt pontban hétkor a kancellár
379 II, XIII | de azt mondták, hogy: „Ott künn tágasabb!”~– Most már
380 II, XIII | valahol a mezőn egy árokba; s ott kisírni megbánt álmait.~
381 II, XIII | kell lépni a trónterembe.~Ott állnak az ország főhivatalnokai,
382 II, XIII | alakot, kivált a Grabenen. Ott voltak akkor a legfényesebb
383 II, XIII | katonasággal, az első állomáson, ott mégiscsak eszébe jutott
384 II, XIII | továbbmasírozni. A katonaság ott rostokolt Schwechatban.
385 II, XIII | Azután megtapogatta a keblét. Ott volt a bekecszsebben a négy
386 II, XIV | Ocskayt a rácok vezére, ott lakván künn sátorok alatt
387 II, XIV | előhozott, aki nála nélkül ott rohadna most is a feledés
388 II, XIV | csatamezőn találkozott, s ott nemigen szokott az ember
389 II, XIV | le közéjük.~Szétnézett, ott látott éppen Ritschán mellett
390 II, XIV | ne küldj engem oda, hisz ott engem minden ember szeret:
391 II, XIV | apát, testvért, szabadítót. Ott van az anyám háza, s benne
392 II, XV | apróságért Ocskayhoz küldött. „Ott a gyenyerális! Ő parancsol
393 II, XV | Nézzen ki csak az ablakán! Ott láthatja a vártornyon lebegni
394 II, XV | várost is tőbül kiforgatja. Ott jönnek már az országúton
395 II, XV | aztán, mikor a tornácban ott találta maga előtt Tiszáné
396 II, XV | hordani eléje a deszkákat, és ott ácsolni össze a szeme láttára
397 II, XV | koporsót. A szürke vásznat is ott szabatta fel maga előtt
398 II, XV | szíve.~Ocskay László pedig ott állt főtiszteivel együtt
399 II, XV | Szentiványi-kastély gyulladt ki! – Az ott a gimnázium lángja! – Most
400 II, XV | szóra tekinte a háta mögé. Ott állt a Tisza-kastély. Ő
401 II, XV | Hát az a ház mért nem ég ott?~– Mert nincsen meggyújtva.~–
402 II, XV | Cafoljatok ahhoz a kastélyhoz ott, és gyújtsátok fel!~Kókány
403 II, XV | Mitől?~– Kísértet van ott.~– Egy halott?~– Nem! Egy
404 II, XV | a lépcsőkön.~A tornácban ott volt a koporsóba fektetve
405 II, XV | egy dicsőült arcú halott ott fekszik egy durva deszkakoporsóban,
406 II, XV | onnan. Be a belső szobába.~Ott látták a huszárok a címerteremben
407 II, XV | megrogytak alatta.~Ki az ott? Az a kísértet! Aki előtte
408 II, XV | megrettentse, mint ez a tünemény ott!~Ez ő saját maga! Ocskay
409 II, XV | elvonul.~És még azután is ott kellett neki állni azon
410 II, XV | a hant a koporsón, amit ott a házi kertben elsírolnak.~
411 II, XV | elsírolnak.~És még azután is ott kellett neki állni és hallgatni,
412 II, XV | ajkán.~És még azután is ott kellett neki állni, mikor
413 II, XVI | mikor, végzett munka után, ott az erdő sátorában „fecerunt
414 II, XVI | császáriak le akarnak telepedni. Ott van Korpona: ők maguk gyújtották
415 II, XVI | ők maguk gyújtották fel. Ott van Zólyom; Andrássy tábornok
416 II, XVI | hogy egy leégett város áll ott a távolban.~Innen tovább
417 II, XVI | meg a turóci nagy hótól.~Ott kezdődött még csak az igazi!
418 II, XVI | pihenőt nem adott; mégis ott volt napjára a végponton,
419 II, XVI | ahova a fővezér elküldte.~Ott állt Czelder Orbán háta
420 II, XVI | szokott dragonyosparipa mind ott maradt az útfélen, s a vitéz
421 II, XVI | küldhetett, ami a nagy hó miatt ott rekedt nála. Lengyel Magdolna
422 II, XVI | koporsóját! Ocskay László ott volt, és maga osztotta a
423 II, XVI | hazájától. Ő vitte el Bécsbe, ott is egy kvártélyon voltak.
424 II, XVI | kvártélyon voltak. Most is ott van nála Budetinban, ott
425 II, XVI | ott van nála Budetinban, ott piheni ki a fáradalmait,
426 II, XVI | elhódította tőlünk Liptót, Árvát, ott, a tündérasszony karjai
427 II, XVI | Tehát te is tudod, hogy ott van? Nem várhatok rá. Én
428 II, XVI | tán elvergődnek Hradnáig, ott a kastélyban éjszakára megtelepednek,
429 II, XVI | mondta, hogy Ocskay László ott mulat Budetinban; talán
430 II, XVI | megkoszorúzott arcképével ott fenn, amint megtudja a megfordulását,
431 II, XVI | Tisza-kastélyban: s Ilonka azontúl ott nem marad a házánál.~Asztalnál
432 II, XVI | a sisakját. Gáspár úr is ott sürgött-forgott körülötte.~–
433 II, XVI | veszedelem! Ha Áporkayékat ott nem szoríthatják Ocskayék
434 II, XVII | vénasszony mondott, hogy ott van az a varázslónő, aki
435 II, XVII | Akkor csak a szeretője volt ott: akkor nem találta meg a
436 II, XVII | gyermekeidet, jöjj át a szobámba, ott még beszéljünk egymással
437 II, XVII | született Tisza Ilona.”~A levél ott maradt az asztalon, a négy
438 II, XVIII| köntösét vette magára. S ott hallgatózott az ajtón, és
439 II, XVIII| patyolat veres lett. Megsérté ott a homlokát Ocskaynak a gyűrűje.
440 II, XVIII| kutyák sem ugatták meg.~Ott azután, mikor a sík mezőre
441 II, XVIII| cigányok voltak. Hat lovuk ott legelészett a sovány gyepen,
442 II, XVIII| cigánykordéban!~Jávorka ott lépegetett a szekér mellett
443 II, XVIII| megtartotta, becsülöm érte. Ott kegyelmedet igen jól fogadják;
444 II, XVIII| gyepre. Holnapután ilyenkorra ott leszünk Vöröskőváron. Ott
445 II, XVIII| ott leszünk Vöröskőváron. Ott leteszem kegyelmedet a kapuba,
446 II, XVIII| Ilonkához.~– Látja-e kegyelmed ott azt a holdat a hegyorom
447 II, XVIII| odáig, ahol eltér az út: ott leszálltak, odább mentek.~–
448 II, XVIII| sokadalomra. Azt mondta, ott lakik Hradna mellett, a
449 II, XIX | egyszerre jutnak be a ravelinba. Ott aztán hirtelen nekifordítják
450 II, XIX | fegyvert. A kengyelvasába tűzve ott volt jobb keze ügyében a
451 II, XX | Ocskaynak, s az akkor éppen ott volt Ritschánt is elfogta,
452 II, XX | fráterek, híva és hívatlan ott termettek, s folyt a dínom-dánom,
453 II, XX | tengeren.~Harmadnap reggelén ott voltak Ocskó alatt.~Mint
454 II, XX | Jávorka a csapatját.~Maguk ott maradtak az erdőben. Jávorka
455 II, XX | napján a szomszéd Verbóra, ott isznak nagyban a báróék
456 II, XX | jelenté megérkeztét. – Azóta ott dőzsöl. Nincs szünete a
457 II, XX | csak csettent.~Jávorka már ott volt mellette, s a kardjával
458 II, XX | hogy másnap délben már ott voltak Érsekújváron.~Mikor
459 II, XX | főtisztekkel éppen ebédnél ült, ott volt Ocskay Sándor is közöttük,
460 II, XXI | útra indult Pozsonynak.~Ott volt Heister főhadiszállása.~
461 II, XXI | asszony.~Ilonka pedig még ott maradt térden állva, s összetett
462 II, XXI | szó, hogy ha őt megölik ott, emitt megölnek helyette
463 II, XXI | ingadozva ment ki a szobából. Ott az ajtóban még egyszer találkozott
464 II, XXI | Ocskay Sándorhoz.~– Mi az ott? Mi az ott? – kérdezé arra
465 II, XXI | Sándorhoz.~– Mi az ott? Mi az ott? – kérdezé arra a rémjelre
466 II, XXI | arra a rémjelre mutatva ott a sötét sáncorom felett;
467 II, XXI | rogyott össze.~Az a rémjel ott a távolban – az egykor legbálványozottabb
468 II, XXII | bozótba, vadász nem keres ott zsákmányt, vándor nem vág
469 II, XXII | való pálcát a gesztjéből: ott valami kísért!~Pálffy János,
|