Kötet, fezejet

 1     I,  I   |           homlokán át van kötve, s amin keresztültör a vér. Lova
 2     I,  II  |          vízbe horpadt nádtetővel, amin egy gólya kelepel, s a távolban
 3     I,  III |          elé. Nagy volt a sokaság, amin keresztül kellett volna
 4     I,  III |      karszéket fogják feldíszítni, amin a mai nap hőse az asztalnál
 5     I,  III |            keltett fel nála a bor, amin csak néha cikázott át egy-egy
 6     I,  VII |    egyesítő oltárral vessen véget, amin a hazaszeretet lángjánál
 7     I,  XV  |      labanc jutott egyre-egyre.~De amin legjobban elbámult Ocskay,
 8     I,  XXI |      énekelte hozzá.~Ez az a nóta, amin egykor (de még most is)
 9     I,  XXII|       félig halkan: „Blaskovich!”, amin azután egy pár könnyűvérű
10     I,  XXII| tökéletesen azt a francia nyelvet, amin itt társalognak. Más az,
11     I,  XXII|            s azt az öltönydarabot, amin a titkos írást elhozta magával,
12     I,  XXV |           az ólomkarikás ablakkal, amin keresztül zöld, piros és
13     I,  XXVI|            kérte fel a várvédőket, amin azok nagyot nevetének. Az
14    II,  II  |     verítéket gyöngyöző homlokkal, amin keresztbe álltak a ráncok;
15    II,  VI  |   kedveskedni, de nem vallotta ki, amin olyan nagyot nevetett.~Mert