Kötet, fezejet

 1     I,  I   |           elhagyja rajta keresztül a világot!”~Hátha még most is ott
 2     I,  I   |             tüze eméssze el az ilyen világot.~Tormássy László bátya atyafiságos
 3     I,  I   |              nem emészti ezt a rossz világot, a pokol tüze ugyan emésztetlen
 4     I,  VII |     áradoztak a boldogságtól.~Egy új világot talált maga előtt az ifjú
 5     I,  VIII|           amerre tágasabbnak látta a világot, egyre üldöztetve, vágatva
 6     I,  XIII|            nincsen fölébredés; a fél világot kihívó kérkedés; vigasztaló
 7     I,  XXII|            sorsától. Szeretem a szép világot! S ha szeretek még valakit
 8     I,  XXV |           föl belőle.~Ki tudja, hány világot bejárt a lelke abban az
 9     I,  XXVI|   túlpezsdült a kedve. Csak az egész világot követelték a magyarnak:
10     I,  XXVI|              gyalog járják be a szép világot, s énekszóval fizetnek;
11     I,  XXVI| férfihangjával:~Korcsmárosné, gyújts világot!~Héj, van-e kökényszemű
12    II,  XV  |            tudja áttekinteni a ködös világot. Biz annak a kastélynak
13    II,  XV  |       maradva, egy egész felgyújtott világot, s hallgatni a távolból
14    II,  XVI |             nem maradok; ha az egész világot nekem adják is. Még ma kimegyek