Kötet, fezejet

 1     I,  I    | befonhatod már magad is. Itt van, nesze, mindjárt jövök. A szalagot
 2     I,  I    |           szép sötétszőke most!~– Nesze: ezt most neked adom.~–
 3     I,  XIV  |     famíliám kiirtattad, gyilkos! Nesze nagy fejednek!”~Jó szerencséje
 4     I,  XXVI |           lesz hagymaszagú. Addig nesze ez a kutyaharap-csók.~S
 5    II,  III  |       kulcsát, majd én felnyitom. Nesze a bükkfatapló, csiholj ki
 6    II,  IV   |     vesszőütéssel eszére téríti: „Nesze virgács! Te semmirekellő!”~
 7    II,  IV   |     paradicsom almafájáról lopni! Nesze virgács!~Most aztán súgjátok-búgjátok
 8    II,  XVI  |        szalagra hímzett neveket: „Nesze tiszabecsi diadal! – Te
 9    II,  XVI  |          meg a te gyermekeidet. – Nesze, szúrd ezt a szívén keresztül.~
10    II,  XVI  |         annyi szitkot kiálta rá: „Nesze a tapolcsányi árulásért!
11    II,  XVI  |          a tapolcsányi árulásért! Nesze a bécsi esküvésért! Nesze
12    II,  XVI  |         Nesze a bécsi esküvésért! Nesze a lévai gyújtogatásért!
13    II,  XVIII|    benyújtá azt a ponyva alatt. – Nesze, cigányasszony! Dugd el
14    II,  XX   |    gyönyörűséges szép mátkádat.~– Nesze, cigány! – mondá Ocskay,