Kötet, fezejet

 1     I,  VI  |          a diadalszekeredbe fogom magamat, és húzlak. Nem állok be
 2     I,  XIX |         nyelv zseníroz: nem tudom magamat jól kifejezni rajta.~– Gehorsamer
 3     I,  XXII|     kedvesem, miért vetem én bele magamat a legnagyobb veszélyek örvényeibe.
 4    II,  III | megcsalhattam érted; de most csak magamat csalhatom meg.~– Nem értelek.~–
 5    II,  IV  |    állítanak, még védni sem tudom magamat. Egy szó nem igaz abból,
 6    II,  IV  |   megkötözött kézzel nem adom oda magamat, hanem lőtávolban akarom
 7    II,  IV  |           hanem lőtávolban akarom magamat tartani: hogy ne én kérjek,
 8    II,  VI  |         megjössz, én befalaztatom magamat abba a fülkébe, amibe az
 9    II,  VI  |       most?~– Hahaha! Tégedet meg magamat.~– De miért?~– Hahaha! Nem
10    II,  IX  |       Akkor maródinak szimuláltam magamat: ispotályba küldtek, megkínoztak.
11    II,  XII |           vezérük, a másikkal meg magamat.~– S azzal porba ejtesz
12    II,  XX  |         Most ébredtem fel. Utálom magamat. Gyűlölöm az embert, aki
13    II,  XX  |      tettek, s ízekre vagdaltatni magamat, és visszavágni rájuk.~–