Kötet, fezejet

 1     I,  III  | szemeimmel – mondá a nagyasszony, búcsút véve a tovavágtató rokontól,
 2     I,  XVIII|       azon a nagy napon egymástól búcsút vettünk! Tudom! Emlékezel
 3     I,  XX   |      kapun, anélkül hogy Ilonától búcsút vett volna… Még csak fel
 4     I,  XXI  |         Panna bement az urasághoz búcsút venni; hátán volt már a
 5     I,  XXII |      reggeli misére indul: Ocskay búcsút vett a bántól.~– A viszontlátásig –
 6     I,  XXIV |           viszontlátásig” vesznek búcsút. Mindenki marad abban a
 7     I,  XXIV |     mindenkitől vidám arccal vett búcsút. Ocskaynét megölelte, megcsókolá,
 8     I,  XXIV |       kíséretet felváltsa. Ocskay búcsút vett a fejedelemnőtől, s
 9    II,  XIII |          a tábornokra vár.~Ocskay búcsút vett új bajtársaitól, megköszönte
10    II,  XVII |        örömében elfelejtett tőled búcsút venni; varázsszépségű tündérnő!
11    II,  XVII |           László!~Ezen levelemmel búcsút veszek Tetőled örökre; holtig
12    II,  XVIII|         várba gyermekeivel. Mikor búcsút vett Jávorkától, azt mondá
13    II,  XXII |         ormairól, mikor Bercsényi búcsút vett hazájától örökre.~Rákóczi