Kötet, fezejet

 1     I,  I   |     ellen; ottveszett, sohase látom többet – s akkor ugyanazok,
 2     I,  II  |  kezdenek felénk. Mikor aztán látom, hogy ti közel jártok, akkor
 3     I,  VIII|  vitézi bajvívásban, szívesen látom – Pilátushoz vacsorára!~
 4     I,  IX  |    volt Ritschán.)~– Látod?~– Látom.~– Most már tudom, hogy
 5     I,  XIV |      Sötét volt akkor! – Hadd látom azt a képet! No iszen, nagyfejű!
 6     I,  XIV |    teszem meg?~– Elhiszem, ha látom.~– No hát lásd meg!~Azzal
 7     I,  XVI |    derék vitézt mellettem nem látom.~Két ordinánctiszt rögtön
 8     I,  XXI |       elő azt a hegedűt, hadd látom, micsoda nóta ríkat meg
 9    II,  II  | vannak mind az udvaron.~– Nem látom.~– Dehogynem. Ott vannak
10    II,  III | egészen ugyanazok. Pedig most látom először. Ugye, hogy magára
11    II,  III |       szép kincs van itten?~– Látom, hiszen nem vagyok vak,
12    II,  IV  |    Ezért.~– Menjünk oda, hadd látom!~Ilonka odavezette a férjét