Kötet, fezejet

 1     I,  IX  |         nézve, milyen próza ez! Messziről milyen magasztos költészet!
 2     I,  X   |        kuruc”-ra ráismertek már messziről, hanem ugyanaz a rongyos-szurtos
 3     I,  XIX |   délceg, daliás alak lovagolt, messziről üdvözölve a várakozókat
 4     I,  XXV | átruházzák egy másikra, aki azt messziről nézte. Én tudom jól, hogy
 5    II,  I   |      Balázs! – kiálta rá Ocskay messziről. – Honnan jöttök?~– Temetvényről.~–
 6    II,  III |         olvasni közelből jó, de messziről embert megismerni nem jó.~–
 7    II,  IX  |     való, hogy a szemközt jövők messziről meglássák, hogy a postaszekér
 8    II,  XIV |       akinek az egyenruhája már messziről elárulta, hogy Ocskay ezredéhez
 9    II,  XVI |        látszott ki. Azonban már messziről kiabált: – Ocskay! Ocskay!
10    II,  XVII|     előrevágtató huszárokat már messziről megszólongatá:~– „No, megkaptátok
11    II,  XIX |      egy kuruc csapat. Ráismert messziről a vezérükre, Rácz Miskára.~