Kötet, fezejet

 1     I,  VI   |   jócskán ráért az ember. Nem mentek az emberek akkor olyan bolondul
 2     I,  VII  |    hősök, akik vészbe-viharba mentek akkor, mikor azt látták,
 3     I,  X    |   volna Ocskay, hogy utána ne mentek volna?~Átúsztattak a sarkában
 4     I,  XV   |   látták az ellenséget! Merre mentek? Ki mondja meg?~Találkozik
 5     I,  XXIV |     kísérettel. Azok jó előre mentek, hogy hamarább érkezzenek.~
 6    II,  I    | voltak sehol. Mind rekvirálni mentek.~Azután meg azt kísérlé
 7    II,  I    |  éppen a tüzes ördög ellen is mentek volna, ha Ocskay vezeté
 8    II,  I    |      most már ők is mennek.~– Mentek, fiaim, alunni – mondá nekik
 9    II,  V    |       fel a toronyba; oda nem mentek utána, hanem siettek a fülkét
10    II,  XVIII|      Igen! Azok voltak! Merre mentek?~– Hát biz az asszonyság
11    II,  XVIII|     út: ott leszálltak, odább mentek.~– Mikor volt ez?~– Hja