bold = Main text
      Kötet, fezejet                                               grey = Comment text

18642    II,  III    |                  még csodálatosabb holdbeli tájkép. – És ennek a vár alakú
18643     I,  XXV    |                 festmények váltakoznak apró tájképekkel; a szögletekben tengeri
18644     I,  I      |                    Madár se jön ide arról a tájról. No, csak el ne kezdj sírni
18645     I,  XXIII  |                   rángatózástul eltorzulva; tajtékzó ajkán érthetlen szótagokra
18646    II,  V      |                saját kezével, szöveti saját takácsával Lengyel Magdolna asszony:
18647     I,  XVII   |               gyermek nem tud tettetni. Nem takargatja, hogy a világban az első
18648     I,  XXV    |                     a te drága ápoló kezeid takargatnák be sebemet, ha te virrasztanál
18649    II,  III    |                     eredj! – Menyemasszony, takaríttassa el az asztalt!~De bizony
18650     I,  XIX    |                    a Beckóban összegyűjtött takarmányt fölégeté, ezzel arra a télre
18651     I,  XIII   |                  roppant nagy szomorúfűzfák takarnak. Ezeknek a közelében fog
18652    II,  XV     |                 Beizent Léva városába, hogy takarodjék ki minden népség, mert a
18653     I,  XV     |                     hagyni minden munkát. A takarodó bús hangja üvöltött a síkságon
18654     I,  XXV    |                     Ekkor kellett Ocskaynak takarodót fúvatni; a hajdúságát visszahívatni
18655     I,  XXIII  |                     csak másnap tapasztalá.~Takarodóverés előtt ugyanis a vezérek
18656     I,  XVIII  |                  ennek az alaknak az utolsó takaróját a kuruc goromba kéz? Ez
18657     I,  XXIII  |                betegre, tört székek, tépett takarók tanúskodtak róla, hogy a
18658    II,  IV     |                      hogy a lelkébe látnak. Takarózni akart.~– No, hát mit akarok
18659     I,  XXII   |                 vagy paróka, vagy hálósapka takart, ez a dúsgazdag göndör hajtól
18660     I,  XIV    |               osztrák hadsereg vonul előre, taktikai hadirendben; a színe-java
18661     I,  XIV    |                  keltett. Ez aztán nem az a taktusra adott vivátszó vala már,
18662    II,  II     |                   csendesség közepett, s ne találd hazádat sehol a földön.~–
18663     I,  II     |                   jön; azt mondják, véreső. Találgassák a tudósok, mi az. Majd lesz
18664    II,  I      |                 rendelkezést tudatott vele. Találgathatta, hogy melyik a legutolsó
18665     I,  XXV    |        egyedüllétben, aminek az okát ki nem találhatja, mintha egy álmában hallott
18666     I,  XXV    |                  100 000? Az apácák ezt nem találhatják ki.~Ocskay a két kezével
18667     I,  I      |              pillájú, nagy szemeinek ki nem találhatni a színét, csigametszésű,
18668    II,  XIX    |                   feleségét, gyermekeit nem találhatta meg, hogy Ozmondát megutálta,
18669    II,  XVII   |                   megölő mérge. – Vajon itt találja-e?~Ocskayt magát is elővette
18670     I,  XXV    |                    darabolják széjjel, hogy találjanak ki számára bűneihez méltó
18671    II,  X      |            cimborája, hogy olyan sürgetős a találkozása? A délutánt sem várhatja?~
18672    II,  XVIII  |                 Tartson meg az Isten a jövő találkozásig, jó Ocskay László! Ha ugyan
18673    II,  V      |                      hogy a kedvesével volt találkozáson, s amilyen kegyetlen, dühös
18674    II,  IX     |                     egyszer az a barátságos találkozásunk volt Beckó várában; amikor
18675    II,  X      |                 hogy ismét szerencséjük van találkozhatni.~Federreiter úr csakugyan
18676    II,  I      |                     utaink megint össze nem találkoznak.~Azzal megint kettőt-hármat
18677     I,  XXV    |                 írva, hogy nekik össze kell találkozniok, az egyiknek gyilkolni,
18678    II,  I      |                 Nagyon rám kötötte, hogy ha találkozom kegyelmeddel, el ne mulasszam
18679    II,  V      |             Katinkáját. Az is készen volt a találkozóra, csak izenni kellett érte.
18680     I,  XV     |               visszafordított ijedt képével találkoztak mindenfelé. Dobok, zászlók,
18681    II,  XVII   |                   csak élek; de, hogy Veled találkozzam, hogy Téged meglássalak,
18682    II,  IX     |                  szándékkal, hogy itt velem találkozzék?~– Azzal. Amint megtudtam,
18683     I,  XXI    |                  dolgozik más! Az ember meg találná kívánni, s az baj lenne.
18684     I,  XVII   |               magyarokén.~– Mind a kettőhöz találnék módot. A császári seregben
18685    II,  III    |                  Első tekintetre igazolva a találó elnevezést. Éppen olyan
18686     I,  XIX    |                 Nagyon szeretem, ha valakit találok, aki igazat mond a szemembe.
18687    II,  XIII   |                   körülményről szükségesnek találom felvilágosítani. Ezóta minden
18688     I,  XXII   |                     fejedelem azt a gyöngéd találós mesét akarja feltenni, vajon
18689     I,  VI     |                   csapatodat ellenségképpen találtad a tiszabecsi átjárásnál:
18690    II,  III    |              elbújtál előlem?~– De most rám találtál?~– Óh nem! Az az Ocskay
18691     I,  XXIV   |                 háromban ilyen szerszámokat találtam.~A zsebtolvaj három fokosfejet
18692     I,  I      |                  egy kék dolmányos labancot találtok: élve ne hagyjátok!~Nagy
18693    II,  XIV    |                  volna oldva az élet minden talánya; mindjárt le volna fizetve
18694     I,  XX     |                      s kulcsát adja ennek a talánynak. Még inkább elbámult aztán,
18695     I,  XX     |               Elkezdte a fejét törni ezen a talányon.~Mi lehet az, hogy valaki
18696    II,  XI     |                  bénultan a két sírkő közös talapjára, s fejét két kezére hajtá.~
18697     I,  XXIV   |                     magukat, vedlett prémes talárban járnak, s igen szépen tudnak
18698     I,  XXII   |                     szüzek fogadják, hosszú taláros papok és nyestprémes városatyák:
18699    II,  III    |                 utoljára magam elé veszem a tálat.~Ozmonda és Ocskay leültek
18700     I,  XXV    |                  Nekünk egy igazi hadvezéri talentumot kellene megszereznünk a
18701     I,  VII    |            asszonytól, ha megcsókolja azt a talizmánt, amelyre rá van bízva, hogy
18702     I,  III    |                    ez az egy ni!” – Annak a tallérnak az egyik oldalán II. Rákóczi
18703     I,  V(1)   |                  volt az a ritka emlékpénz, tallérnyi nagyságú, amelyiknek az
18704    II,  XIII   |                    onnan. Nem a most kapott tallérokból fizette ki. Volt még az
18705    II,  VI     |         kinevezésről, a harmadik a húszezer tallérról szóló. Ismét itt vannak.~–
18706     I,  III    |                     László az íródeákjának, Tallósy Benjaminnak nyújtá át azokat
18707    II,  XII    |                lépett, hanem gördült. A két talpa alatt egy kis hordót hengerített
18708    II,  V      |                    aztán megragadják körmös talpaikkal a fa háncsát, s úgy ereszkednek
18709     I,  XIII   |              mezítláb járt; nem ártott az ő talpának sem a tarló, sem az élesre
18710     I,  XIV    |                  Sajnálta most már, hogy a „talpas”-ainak az ezreit oda küldte
18711     I,  XVIII  |              réstörést, lábtókat vetettek a talpasok a falnak, úgy másztak fel
18712    II,  III    |                 imitt-amott összeverbuvált „talpast”, s ment Lietavát biztosítani.~
18713     I,  XXIV   |                   Heródiás, úgy hozatta fel tálra téve. De a dicső még ekkor
18714     I,  XXV    |                  lovag többé: nem csodatevő táltos.~Vezértársai mind nagy megszontyolodással
18715    II,  XIV    |                       Nem kellenek hozzá se táltosok, se tündérlovagok – csak
18716     I,  XXVI   |                bizony? Elrepült. Megkente a talyigakereket sárkányhajjal, ráült, elvitte
18717    II,  X      |                     Úgy kellett biz azt már talyigán felhozni, s két ember fogta
18718    II,  XVI    |               utolszor látták egymást!? Nem támad már Ocskay hőstetteinek
18719     I,  XXIII  |              barázdákat.~Húsz évvel Rákóczi támadása előtt hosszú ostrom után
18720     I,  VIII   |                 dőzsölő ellenséget véletlen támadásban szétriasztott, rosszul védelmezett
18721     I,  XXVI   |                  mert volna ehhez a fatális támadáshoz fogni, ha aziránt bizonyos
18722     I,  X      |              elhelyezve; hanem ezek az első támadásra oly gyilkos tüzeléssel fogadták
18723    II,  III    |                      Arra, hogy őtet meg ne támadhassa senki, igen jól volt választva,
18724     I,  XV     |                   volt a patak, csak szembe támadhatták meg. De azok mégis háromszázan
18725     I,  XXVI   |                   dandára a hátában meg nem támadja. Akarva, nem akarva, kegyelmed
18726    II,  I      |                    uram! Jobb szeretnők, ha támadót fúvatna kegyelmed! Mind
18727     I,  VI     |               kerültek be a várba, hátulról támadták meg a várőrséget, s ők nyitották
18728     I,  XXIII  |               Hiszen a német ellen is azért támadtunk fel, hogy contribuáltatni
18729    II,  I      |                     az erdőben. Aztán ha mi támadunk, hegynek fel rohanunk, s
18730     I,  XIV    |               termete mellett is az állával támaszkodhatott a markolatjára, ha maga
18731     I,  XXII   |                 fogoly ott kussadt a falhoz támaszkodva háttal, s amint meglátta
18732     I,  XXVI   |                     nem sejdítem. – De hogy támaszokat keres, azt már bizonyosnak
18733     I,  I      |                     traktát, hat doktor nem támasztana fel, úgy ágynak esnétek
18734     I,  XXV    |                  királypárti hatalmas ligát támasztani. A magyart addig le nem
18735     I,  XXVI   |                    oda volt valahová a szék támlájára akasztva, a keze ügyében.
18736    II,  XIV    |                    széket, annak megfogta a támláját, s előrehúzta azzal a szándékkal,
18737    II,  XIV    |                igazítá oda Ocskay számára a támlásszéket, s jó nagy helyet adott
18738    II,  XI     |                  nyárspolgárt, akik egymást támogatva jöttek haza a korcsmából,
18739    II,  XXI    |              jóbarátot.~Fölkelt a térdéről, támolyogva, ingadozva ment ki a szobából.
18740    II,  III    |                  jutott Cinka Pannának a jó tanácsa.~– Mit is mond az a nóta?~–
18741     I,  XVIII  |                      Ő, a fejedelem legjobb tanácsadója, a hazáját rajongva szerető,
18742    II,  IX     |                  útját. Nem szorultam senki tanácsára.~– Nonono! Édes kamerádom.
18743     I,  XXVI   |                 vérétől csak Turóc vármegye tanácsasztalának a zöld posztója változik
18744     I,  XVIII  |                 karjával eltakarva tartá.~A tanácsasztalnál pedig Csajághy állt, s egy
18745     I,  XVIII  |                  megtaszítva öklével a nagy tanácsasztalt. – Becsület ez?~A marcona
18746    II,  IV     |                     a fejedelem szívéhez, a tanácsban bölcset, a hadban eszest,
18747     I,  XXIII  |                   ragasztva a miskolci nagy tanácsgyűlés határozata, miszerint a
18748     I,  XIII   |                 cigányleány, megtudva, hogy tanácskozásban lesz része, előhúzta a tarsolyából
18749     I,  XXIV   |                ajtók mögött, a legtitkosabb tanácskozásokban történik. Eleonóra elmondta
18750     I,  XXII   |       országgyűlések!~Ha felelni tudnának a tanácskozásra összegyűlt Anglia, Dánia,
18751    II,  V      |                     betoppant hozzá, nem is tanácskozott vele sokat, hanem rohantak
18752     I,  XXVI   |               asztal mellől, melynél együtt tanácskoztak csata előtt, együtt lakomáztak
18753    II,  IX     |                     bevárni a társzekeret – tanácsolá a fullajtár Ocskaynak –,
18754     I,  XXIII  |                   tűrni: pedig a csízió azt tanácsolja.~– Tehát…~– Tehát kegyelmed
18755     I,  XXVI   |                lakomáztak csata után!… „Mit tanácsolsz, Pongrácz Gáspár?” – „Szállok
18756     I,  XXIV   |            gyógyfürdő volt. Doktor Wolffius tanácsolta az odautazást Érsekújvár
18757     I,  II     |          ellenségnek áll be.~A fejedelemnek tanácsolták a vezérei, hogy jó lesz
18758     I,  X      |               városba bevinni nem volt őket tanácsos), mikor alkonyattájon csak
18759     I,  XXIII  |               összezördülést a fejedelem és tanácsosai közt; de Érsekújváron nem
18760    II,  II     |                Mindezeket a fejedelem belső tanácsosától, Vaytól hallottam; de mások
18761     I,  XXIII  |                 mostani felindulásában?~– A tanácsosok bizonyára nem, hanem az
18762     I,  XVIII  |                kérdezé az őrtállótól, aki a tanácsterem ajtaja előtt kivont karddal
18763     I,  XXIII  |                     most kiadva.~Amint ezen tanakodtak, ismét felnyílt a fejedelem
18764     I,  XXIII  |             Bercsényin kiütött a Szent Vida tánca.~Mindenki azt hitte, hogy
18765    II,  X      |                    úgy összeesett, mint egy táncbáb (gliederpuppe). Megszokta
18766    II,  X      |                     embernek az inába áll a táncgörcs.~S jucundus nagy kedvében
18767    II,  X      |                  sarkantyúval nehány délceg táncmozdulatot tett, sőt a nóta végén,
18768    II,  XII    |            kerítésbálványra felugrik, s ott táncol maga körül.~– Elébb tegye
18769    II,  III    |                   odakinn.~– No, az ördögök táncoljanak a nyakadon! – Ezzel fogadta
18770     I,  XXVI   |                 Mert ha én most odamegyek a táncoló, dőzsölő kuruchoz, s azt
18771     I,  III    |               voltak, amik tovább ugráltak, táncoltak a földön, s kikerülték az
18772    II,  II     |                  cigányleány dalolt, én meg táncoltam hozzá; aztán daloltunk együtt,
18773    II,  II     |                     aztán daloltunk együtt, táncoltunk együtt, ittunk együtt, míg
18774     I,  XXVI   |                     tudom; magamnak is elég táncom volt. Eddig, ha jól futottak
18775     I,  XXVI   |                házadot!~A hős dalia rakta a táncot, csak úgy pengett a sarkantyú,
18776     I,  V      |                   vadászatról, bajvívásról, táncról tudnak neki beszélni, nemigen
18777     I,  XXII   |                  után.)~Estére pedig fényes táncvigalom volt rendezve a Pállfy-palotában,
18778    II,  VII    |                    feleségedet is meg fogja tanítani mindenféle boszorkányos
18779     I,  VII    |             fejedelem, hogy komanvuportévut tanítgasson hat hónapig a feleségének? –
18780     I,  XXII   |                    fiú a másikat álmából, s tanítgatja azokra a magyar szavakra,
18781     I,  VII    |                drágám, hogy kész franciának tanítja ki a nejét.~(– Fél esztendő
18782     I,  V      |                      könyvből pedig azt nem tanítják. Aztán az úrfiak sem igen
18783     I,  XIX    |              Csaknem gyermek voltam még. Ki tanított meg arra a nyelvre, mit
18784     I,  XXV    |               lábbal nem Ocskay többé. S ki tanította kegyelmednek a gyógyítás
18785    II,  IV     |                     hogy a kisfiamnak ne én tanítsam a vallást, s áttértem a
18786     I,  V      |                Nehéz azt megtanulni?~– Az a tanítvány kedvétől függ.~– Én úgy
18787    II,  IV     |                   egy elfogott levél csalfa tanúbizonysága mellett, értetlen katonák
18788     I,  XX     |                     a negyediknek, aki most tanul beszélni.~Ocskay csakugyan
18789     I,  VII    |                    ketten. Igen jól halad a tanulás. Már a gyakorlatokig ment.
18790     I,  V      |                 mondja meg, akkor éppen nem tanulhatom meg. Hát mi az? Valami rossz?~–
18791     I,  XXII   |                 vihetik.~Erre a szóra aztán tanulhatott valamennyi zafír, gyémánt,
18792     I,  V      |                 küldeni Nagyszombatba, hogy tanuljon meg németül, könyvből pedig
18793     I,  XVIII  |                   Torquemada maga oda jöhet tanulni hozzám.~Ocskay a fejét rázta.~
18794     I,  XXII   |                   igen szelíd, komoly és jó tanuló; már latinul is olvas és
18795     I,  V      |                     Egyik sem! Egy szót sem tanulok többet kegyelmedtől.~Késő
18796     I,  VI     |                   éppen az öcséd leveleiből tanultad megismerni azt a hölgyet,
18797     I,  V      |                      Még egy színdarabot is tanultatott be velük Ocskay. Akkori
18798    II,  VI     |                 asztalnál.~Nem volt szükség tanúra azokhoz, amiket ők egymással
18799     I,  XXVI   |             bennünket megtör.~      ~Ocskay tanúságát is adta annak, hogy elfogadható
18800     I,  XXIII  |                 tört székek, tépett takarók tanúskodtak róla, hogy a dühöngő már
18801     I,  XVIII  |                    mikor ezt az alkalmatlan tanút kiküldted innen. Mikor Ozmonda
18802    II,  XVIII  |                  hogy itt voltak. Ez volt a tanyájuk.~Akkor aztán megtalálta
18803    II,  XVIII  |                   talán őrálláson), amint a tanyájukhoz közeledő alakot meglátta,
18804    II,  I      |                     a vert had az elfoglalt tanyákat, félig nyúzott ökröt, kemence
18805     I,  XXV    |       szentegyházainkat, odaadták prédikáló tanyául lutheránusoknak, kálvinistáknak.
18806     I,  III    |              zászlók mutatják, melyik ezred tanyáz itt meg amott.~A nagyasszonynak,
18807     I,  X      |                   útközben.~Ennek a vakmerő tanyázásnak pedig az a következése lett,
18808     I,  IX     |                vezér sem, habár olyan közel tanyáznánk ocskói kastélyomhoz, hogy
18809     I,  XXII   |                legjobb falatját mindegyik a tányérján felejti, azt mondják: „Apa
18810    II,  X      |                  fidélis egy cimbora volt – tányérok és poharak között; egészen
18811     I,  XXI    |                 utoljára annyira ment, hogy tányért, kést, villát rakott az
18812     I,  III    |                pedig ügyelt a konyhára és a tányérváltásra meg a felszolgáló cselédekre,
18813     I,  XXVI   |                fekszik e romokon – hozzájuk tapadva.~Ami kábító álomából leginkább
18814     I,  III    |                 áttért a fejedelemhez, nagy tapasztalásával segíti az ügyet; maga vezeti
18815     I,  XXIII  |           kigyógyítja ezt a bajt egészen?~– Tapasztalásból tudom.~– Olyan sokat tapasztalt
18816     I,  XXV    |                     Nagyszombatban szerzett tapasztalatai voltak leírva az osztrák
18817    II,  I      |                    álltak. Ocskay hadjárati tapasztalataiból tudta, hogy az ilyen kémszemlészetre
18818     I,  XVII   |                    elvesztett ütközet nehéz tapasztalatait jegyezgeté, a nagy karácsonyfáról
18819     I,  XIV    |                pótolja ki azt, ami a magyar tapasztalatlan főúri hadvezéreknél hiányzik,
18820     I,  XVIII  |                     rám bízott: a rejtelmes tapasztalatokat. Hallja meg, akinek tetszik.
18821    II,  XIV    |                    én magam szereztem ilyen tapasztalatot a magam kárával: egész Veszprémig
18822     I,  I      |                   magának is van régi, nagy tapasztalatú szakácsa; de a mai napra
18823     I,  XIV    |           pallosával. Tehát nagyon közelről tapasztalhatták egymásnak a viselt dolgait.~
18824     I,  XXII   |                 Ellenben sajgó szívvel kell tapasztalnia, hogy férje idegen hölgyeknek
18825    II,  XII    |                 amikor imádkozik.~Ugyancsak tapasztalta ennek a felfogásnak az általánosságát
18826    II,  XIV    |                     milyen szíves indulatot táplálhatott Ocskay iránt, aki valóságos
18827     I,  IX     |                Isten. Aki a mezők liliomait táplálja, pedig azok is kardot viselnek!~
18828     I,  XXV    |                különböző véleményt látszott táplálni a követendő eljárás iránt,
18829     I,  XXVI   |                     kanóccal, mint egy izzó taplóval a közepén bűzölt előtte,
18830    II,  XII    |                szabadítom.~Ocskay hüledezve tapogatá a levágott bajusz helyét.~
18831     I,  XXVI   |                  okát adni. A mámor ködében tapogatózott minden eszmélete. Úgy rémlett
18832    II,  XVI    |                 szitkot kiálta rá: „Nesze a tapolcsányi árulásért! Nesze a bécsi
18833     I,  III    |             hetedhét vármegyének. Elegen is tapossák a földet körülötte, szép
18834    II,  III    |                 soha látogató vendég le nem taposta. Abban a jó hírben állt,
18835     I,  IV     |                    lesz. Lakodalomban.~Nagy taps következett rá.~– Mi lesz
18836     I,  VI     |                  van már bocsátva: most már tapsolhatunk. Tapsolunk is. Éljen a szerző!
18837     I,  VI     |                      most már tapsolhatunk. Tapsolunk is. Éljen a szerző! Éljen
18838    II,  XVI    |                  kétágú vasvillát, amivel a targallyat szokás a tűzre rakni, míg
18839     I,  VI     |                   is Csajághy más, vidámabb tárgyakra fordítani a beszédet: meg
18840     I,  XXII   |                     műkincs értékét, alapos tárgyismerettel. Némelyikhez egész történet
18841    II,  IV     |                 felhalmozott kincsem. Egész tárház tele ezüsttel. Akiknek erre
18842     I,  X      |                    Ausztria akkor is valódi tárháza volt a bőségnek. Jó földe,
18843    II,  XX     |             berkekben, erdőkben meghúzódni; tarisznyában hozott száraz kenyéren böjtölni,
18844    II,  V      |                    budetini sarjadék, bűnök tarisznyája, ha férfi, ha asszony.~–
18845     I,  I      |                 gelóbis: az pedig itt van a tarisznyámban, nee!~Azzal kihúzta a bőriszákból
18846     I,  II     |                   sikertelen portyázásokkal tarisznyázódott el.~Délest felé az ég egyszerre
18847     I,  XXIV   |                Wratislaw a fejedelmet, hogy tárja fel előtte az európai politikai
18848     I,  XXII   |                   idegen főtisztek pompában tarkálló csoportjai. Ő maga azok
18849     I,  III    |                 csodaformájú hangszerekkel; tarkára festett lovakon; utánuk
18850     I,  IV     |                    papsüveg volt a kapitány tarkóján, s Furóné asszonynak a fején
18851    II,  IX     |             Scharodi is felnyomta a nyírott tarkójára a zöld bársonysapakját. –
18852     I,  XXII   |                ifjonc volt, a rövidre nyírt tarkón az allonge-paróka. Ilyennek
18853     I,  I      |                 kupa háromzsivány-ecetet, a tárkonyecetágyról, forrón olvassz fel benne
18854    II,  XX     |             dicsőség mezején csak a szégyen tarlója maradt.~A késő bánatot (
18855    II,  I      |             prüszkölve kapálták patáikkal a tarlót.~– Hogy van odahaza a kedves
18856     I,  XXIV   |              osztogathatják egymás között a tárnokmesteri, főpohárnoki, főlovászmesteri
18857     I,  XXVI   |                    most annak azt a nótát a tárogatóddal!~Ocskay László lelkében
18858     I,  XV     |    szorongattatásban egyszerre csak rivalgó tárogatóhang szólal meg a mezőn, s Ocskay
18859     I,  XXVI   |                nekik, hanem fúvass riadót a tárogatókkal!~– Muzsika: az lesz belőle –
18860     I,  III    |                  olyan szépen fújják azon a tárogatón.~Ilonka, mint egy álmodó,
18861     I,  XXVI   |             sósperec ideje van, mint ezek a tárogatósok faluhosszant; de nem jött
18862     I,  XXVI   |                  Panna? Én csak nem mehetek tárogatót fújni?!~– Mit nevetsz itt?~–
18863     I,  XXVI   |                  oda a zöld mezőre! Hatezer társad fekszik már ott. Azoknak
18864     I,  XXV    |            birodalmáért harcolsz te és a te társaid fejedelmestől együtt.~Ocskay
18865     I,  I      |             esztendőből. No, hát feküdjél a társaiddal. No, hát aludjál. Majd holnap
18866    II,  XX     |                   vissza az erdőben hagyott társaihoz.~Ocskay és cimborái belefáradtak
18867     I,  XXVI   |                azzal ő meg rázendíté a maga társaival a „Babiloni vizek” zsoltárát,
18868    II,  III    |                      Dorka asszony, az öreg társalkodónő segítének végigülni a hosszú
18869     I,  XXII   |                   francia nyelvet, amin itt társalognak. Más az, amit a francia
18870    II,  VIII   |                       monda Jávorka a három társának. – Te, Rácz Miska, visszamégy
18871    II,  X      |                   elénekelt, a kerek asztal társasága utána énekelte azt, harsogó
18872    II,  X      |              pipagyújtás előtt, eldanolta a társaságnak a „der liderliche und versoffene
18873    II,  XIV    |                   nyugodt szavai hatottak a társaságra.~– Üljenek helyeikre kegyelmetek! –
18874    II,  XII    |               engemet harmadmagammal! A két társat majd kiválasztom én magam.
18875     I,  III    |                    széles rézcsatokkal, öv, tarsoly és lóding ragyog az aranyozástól.
18876    II,  XIV    |                      nyers dölyffel ütött a tarsolyára, ahol csörgött az aranypénz.~–
18877     I,  XIV    |                    betanítva, hogyan kell a tarsolyban hordott granát kanócát meggyújtani,
18878     I,  IX     |                    rostokolnak, előveszik a tarsolyból a kártyát, és ütik naphosszant,
18879     I,  XXIV   |                vasörv, kezeiken lánc; egyik társuk a láncnál fogva vezeti őket,
18880    II,  IX     |           egymagának.~Nemsokára utánajött a társzekere is: a háziszolgák felhordták
18881     I,  III    |                    megérkeznek asszonynéném társzekerei az eleséggel meg a gönci
18882     I,  XXVI   |               tisztára kifosztotta. Kincses társzekereit hazaküldé Sztropkóra; Soncha
18883     I,  X      |              Turóczy hanákjait, akik hosszú társzekereken vitetik magukat, a lovassággal
18884    II,  XVII   |                  ebadóba a kincseiteket hat társzekérszámra!~Ez hűtött.~– Eh, mit! –
18885     I,  II     |                   ezrednek a csodavitézsége tárta azt ki előtte.~Hát a rongyos
18886     I,  XV     |                 sakkhúzás az volt, hogy két tartalék lovasezred rohanjon előre,
18887     I,  XV     |              szétvágva. A zöme előretört, a tartalékja megfutott, a jobbszárnya
18888     I,  XIV    |                 alvezérei, hogy hozza elő a tartalékját, verje vissza vele Ocskay
18889     I,  XV     |               keresztültörték magukat még a tartalékon is, s az ellenség hátából
18890     I,  XV     |                   lett a háta mögül a kuruc tartaléksereg. Hová tűnt el a fejedelem?
18891     I,  XIV    |                  hagyta magát venni, hogy a tartalékul felállított testőrkarabélyosokhoz
18892    II,  IX     |                     embert, mintha fogadása tartaná, mintha szentesküt tett
18893     I,  XIX    |                    uram, erre a levélre nem tartaná-e kötelességének Ritschán
18894    II,  IV     |           tudakozódni senkitől: mindenkitől tartania kellett. Pedig nagyon szerette
18895    II,  II     |                    gyónástitkának zár alatt tartására.~Egészen a szíve titkos
18896     I,  III    |             zsarolásaikkal, diszciplína nem tartásával elriasztják a föld népét,
18897     I,  VII    |                     Titkos boltban melyeket tarték,~Isten helyett – holt szenteket,~
18898    II,  III    |                   én ezt a kincsesládát sem tarthatom idehaza, mert rajtam rontanak
18899     I,  XXVI   |                     ellenség útjába. Meddig tarthatták fel, azt nem tudom; magamnak
18900    II,  XX     |                     menyasszonyomnak, mikor tartjuk meg a lakodalmat.~Jávorka
18901     I,  XXVI   |                 szokta adni? – Mint annak a tartóba égett gyertyának a lángja,
18902    II,  XVIII  |                     csend volt körülötte; a tartóban hagyott gyertya csonkig
18903    II,  XVII   |                   egy Deo gratiasért?~– Nem tartod ingyen. Itt hagyom nálad,
18904    II,  II     |                strázsálják, körülkerítgetve tartogassák!~Pedig még semmit sem vétett,
18905     I,  XVIII  |                 némber a lelke sötétségében tartogat; ha mindjárt kannibálnak
18906     I,  XXIV   |                      történetéről sok mesét tartogatnak a krónikák. Az ötvenláb
18907    II,  XVI    |                    amit eddig a tarsolyában tartogatott. Így szokták a tengernagyokat
18908     I,  XIII   |                  annálfogva csak ünnepnapra tartogatták az ilyen hivalkodást. Hanem
18909     I,  VI     |                     titokban, csak magamnak tartogattam. Lássátok meg ti is!~Azzal
18910    II,  XVII   |                   levágott ereklye meg volt tartogatva.~Ilonka szótlanul tántorgott
18911     I,  VII    |                    minden sugaraimból. Elém tartottátok a tükröt, hogy lássam, milyen
18912    II,  XVI    |                minden magyar: bálványunknak tartottunk mind. Eldobta a dicső nevet:
18913     I,  XXII   |                  csak a honfitársaktól való tartózkodás. Ha azok, akik hozzá legközelebb
18914    II,  X      |             certifikátot, melynél fogva itt tartózkodhatik egy egész hétig Bécsben,
18915    II,  X      |              megélnie azalatt, amíg Bécsben tartózkodik?~Nincs-e pestis azon a vidéken,
18916    II,  X      |                ajtóval összekötött szobában tartózkodnak; szigorúan kérdőre vonatnak,
18917    II,  III    |                     Ohó! Ezek is a többihez tartoznak. Én az egész láda kincset
18918    II,  V      |                közül, akik egymást szeretni tartoznának, valamelyik megcsalja a
18919     I,  XXIV   |                 meglátott, hogy nem közéjök tartozom, s a néma rákiáltott a nyavalyatörősre,
18920     I,  XIII   |                  érte, amit kap; de fel nem tartóztat. Komoly ellentállást csak
18921     I,  XXII   |             legjobban megörülni.~Ilonka nem tartóztathatta vissza, hogy zokogva ne
18922     I,  XXIII  |               büszke, indulatos jelleme nem tartóztatná a fejedelmet, az hajlandóbb
18923     I,  VIII   |            Szentkereszt felé vezető szorost tartsuk szemmel, s ha arrafelé akar
18924    II,  I      |                  kérdé Borbély Balázstól.~– Tartsunk elébb haditanácsot.~– Tudsz
18925     I,  XXII   |               követte: amelyről csak annyit tartunk érdemesnek följegyezni,
18926     I,  XXII   |                    legyezőjét a beszélő elé tárva Ozmonda. – Legyen irgalommal!~–
18927     I,  IX     |                ablakok télhideg idején mind tárva-nyitva.~– Mi történt itten?~Ocskay
18928    II,  XVI    |               tutajos tótok által egy egész táska levelet küldhetett, ami
18929     I,  IX     |                  pedig zsoldot kap, annak a táskájában csak rézlibertas kong; aztán
18930    II,  XIV    |                  veres köpönyegesek ököllel taszigálva tereltek előre egy fogoly
18931     I,  XXIII  |                    előrenyújtott tenyerével taszít minden embert félre, akit
18932     I,  XIX    |                 annak a puskának az agyával taszítá előre. Lenn az utcán vár
18933     I,  XXII   |                 mögött, aki le akarja onnan taszítani.~A két férfi szeme e sötétségtől
18934     I,  I      |              leugrik a nyeregből, hüvelyébe taszítja a kardját, s odasiet a rá
18935     I,  XXVI   |                   közbenállón hol Bercsényi taszított egyet, hol Ocskay László
18936    II,  I      |                     erre az orra, hüvelyébe taszította a kardját, nem szólt többet,
18937    II,  XVII   |                ugrott fel helyéről, hevesen taszítva el magától a vállait átölelő
18938     I,  XXIII  |           süvegeivel, a svéd zsoldoscsapat, tászlis dókájában, háromszögletű
18939    II,  III    |                 hogy „eredj a koszorúddal a tatárba! A mi országunkban a férjek
18940     I,  X      |                 siklott végig. Eléhívatta a tatárokat.~– Ha nem hozhatom őket
18941     I,  X      |                    vesszenek odabenn!~Óh, a tatároknak nem kellett sokat magyaráznia,
18942     I,  X      |             fickóval meg háromszáz nyíllövő tatárral megrohanni Bécs városa kapuját!
18943     I,  I      |               szabályos vonásai voltak. Egy tátongó seb volt a fején, a mellén
18944     I,  IV     |                ábrázatján, annak a szája is tátva maradt, úgy elbámult. Egy
18945    II,  XVIII  |                    a völgyben, mintha fehér tavak volnának a sötétzöld hegyhátak
18946    II,  XIV    |                    szállását; ahonnan aztán tavaszra mind valamennyien összeröffennek
18947    II,  XI     |                  éjmadarak, s ismét tovább, távolabbról hangzott a tilinkó.~Utoljára
18948    II,  III    |              csillagtávol billió mérföldnyi távolából egész oda, oda a közelébe:
18949     I,  XX     |                   bámult ki az ablakon át a távolba, összekulcsolt kezekkel.
18950    II,  I      |                     László mellől el legyen távolítva az a két alvezér, aki az
18951     I,  XXII   |                     örök ereklyéje, melynek távolléte pusztulás, ínség, dögvész
18952     I,  XX     |                    ismertek egymásra hosszú távollétük után.~Hanem egyet mégsem
18953     I,  III    |                   szokás szerint, imádkozni távollevő kedvesükért. Azon az egy
18954    II,  IX     |                    ajtót kinyitva egyorrnyi távolságra találta magát a belépő korcsmárossal.
18955     I,  XX     |                     mikor azt látta, hogy a távozó alakot mindjobban elfedi
18956    II,  I      |                   valami harminc lépésnyire távoztak egymástól, a bán visszakiáltott
18957    II,  IX     |              árulásom aktáit, mikor, tudod, tealattad kuruccá lettem, haditörvényszék
18958     I,  V      |                Akkori időkben már volt híre teátrumnak ebben az országban. Vörösvárott (
18959     I,  XXIII  |                     hölgyekkel visszavonult teázni a belső szobáiba, az urak
18960     I,  XIX    |            hagyhatta őt magára, hogy vezéri teendői után lásson. Féltve őrzött
18961    II,  XIV    |                    a köd.~Gépileg végezte a teendőit. – Menni kell nagy hadjáratra.
18962    II,  V      |                    a pap a misét, hogy mi a teendőjük, s hiába is parancsolna
18963    II,  XVII   |               mennék, hogy éjjelem-nappalom teéretted való imádkozással töltsem,
18964     I,  XXV    |              veszekedő fantomokat, kenőcsös tégelyt, tüzes serpenyőt, sebészeti
18965    II,  IX     |                   jövök kegyelmedhez.~Még a tegezést is elhagyta. Az ajtóknak
18966     I,  XXII   |                     nem volt szokás egymást tegezni), ismeri talán ezt a lovagot?~
18967     I,  XXII   |              kényszeríthet téged (már akkor tegezték egymást), hogy ilyen veszélyes
18968     I,  XXIV   |                    kőfaragótelepek; a veres téglafal burkolata a sáncároknak
18969     I,  XXIV   |              raktárain s roppant terjedelmű téglagyárakon kívül csak egy kis csoport
18970    II,  V      |                 éppen rakatta már az utolsó téglákat a résbe: csak egy óra még,
18971     I,  XXVI   |                  Megmondom. Csak eressz el! Tégy le a földre! – No hát no.
18972     I,  XXVI   |                   itt a leveled, bátya. Mit tegyek vele?~– Azt, ami rá van
18973     I,  XXIII  |                medicinákat az ablakon.~– Ne tegyük azt, kegyelmes uram. Lássa,
18974    II,  V      |                vetések közé, megriasztják a tehéncsordákat: a népség nagy riogatással
18975    II,  VI     |                 falusi parasztok, akiknek a teheneit csordaszámra elhajtattad?
18976     I,  XXI    |                    beszélt: eldicsekedett a teheneivel, göbölyeivel, hány mázsa
18977     I,  VII    |                Sándor öccse kezelte.) Olyan tehenek vannak itt, amiknek nincsen
18978     I,  XX     |               megkerült. – Lármás gazdaság: tehenkék szarv nélkül, bő tejelők –
18979     I,  XIV    |                      De hát már arról ő nem tehet, hogy olyannak teremtette
18980     I,  XXII   |                 annak meg fog felelni egész tehetségével.~Úgy történt, ahogy Ocskay
18981     I,  XXV    |                     valódi magasabb katonai tehetséggel bír: Ocskay László, akit
18982     I,  XIV    |                   az ágyúkat, hogy azok nem tehettek bennük kárt. Hanem ott maguk
18983    II,  X      |                generalis.~– Hát biz azt nem tehettem fel, mert még nincs; csak
18984     I,  II     |                    Az is fehér volt, mint a tej. Ki tudja, mitől jön? Az
18985     I,  XIII   |                     Arannyal fizette volna, tejbe-vajba fürösztötte volna akárhány
18986     I,  XX     |                   tehenkék szarv nélkül, bő tejelők – a kalkuttai kakasok. –
18987     I,  VIII   |                    haza, fiam! Anyádasszony tejes kását főzött, ki eszi meg,
18988     I,  XVIII  |          izenetvivőnek az ingére írnak édes tejjel, amit akarnak, s ha ezt
18989     I,  II     |            közbedörögtek az ágyúk, a kilőtt tekék találomra süvöltöttek a
18990    II,  X      |                 tehetségét az István torony tekepályáján, versenyezve a két barátjával,
18991     I,  III    |            hullámosan aláomlik, elöl vastag tekercsekbe fonva. – Kinek ne veszett
18992    II,  XVII   |              ónkarikák a szemei körül; hogy tekergőznek a szemöldökei, hogy vékonyulnak
18993     I,  VIII   |                vékony aranyfonalat találtak tekergőzve. Maga Zólyom városa négy
18994    II,  XV     |                    társul a félelem kapkodó tekingetése.~– Nem vette kegyelmed a
18995     I,  X      |              állíttatá, maga pedig egy igen tekintélyes dandárral kivonult a vakmerő
18996    II,  XIII   |                     kitüntetett. Irigykedve tekintenek reá. Ő ezt érzi, s jólesik
18997     I,  XXVI   |                brigadéros uram, pedig vegye tekintetbe, hogy fővezére előtt áll,
18998     I,  I      |                legtekintélyesebb férfiához, tekintetes Visontai Kovách István uramhoz,
18999    II,  XVIII  |                    ajtaját, a nő megrettent tekintetétől. Olyan volt az, mint az
19000    II,  IV     |                    bátor léptekkel, elszánt tekintetű arccal követte férjét a
19001    II,  IV     |               ketten, s mosolyra fordíták a tekintetüket, s megcsókolták egymást.~(
19002    II,  III    |                   nálam! Holtig eltartalak. Tekintsd a házam a magadénak! Invitálja
19003     I,  III    |                    mondták, hogy én e házat tekintsem úgy, mintha itthon volnék.
19004    II,  I      |                      a csapataik hangulatát tekintve. A katonák nagyobb része
19005    II,  XVI    |                   hogy az ilyen séta kemény télben nem embernek való.~Éppen
19006     I,  IX     |                   Bellarminius fordításával teleírt. Az utolsó éjszakán is azokat
19007     I,  XXI    |                 készíttet a bálisával, hogy telelt ki a rozs, milyen jól kelt
19008     I,  III    |                   az asztal ellenkező végén telepedett le, amiből rá nézve az az
19009     I,  I      |                 égszín bársony mellénykéjét telesírta könnyeivel. – A leány mind
19010     I,  I      |                     rajta.~– No látod, hogy telesírtad a „váll”-amat; pedig hímeztem
19011     I,  XXII   |                    mintha csupa kert volna, teleszórva városokkal: valóságos paradicsom.~–
19012     I,  III    |                     dugaszolva, s a poharak teletöltve. – Szokásuk az uraknak,
19013    II,  III    |                    falt, mint egy vadállat. Teletömte a pofáját hússal, felugrott
19014    II,  X      |              kérdezé a kapus, a fél pofáját teletömve gölődénnyel.~– Lehet audienciát
19015    II,  VI     |               itthon a gazda. Őalatta egész teletszaka nem égetnek el annyi gyertyát.~
19016    II,  VII    |                   De hisz abba hetek, havak telhetnek, az én tervem pedig órákra
19017    II,  XVI    |                    szokva ilyen irgalmatlan télhez. Otthon soha sincs tél;
19018     I,  IX     |                    a hó közül, s az ablakok télhideg idején mind tárva-nyitva.~–
19019     I,  XXV    |                 mező nem volt elfoglalható. Télidő volt, a fehér hómezőn a
19020     I,  XXIII  |              átugrik Ausztriába, beszerzi a télirevalót, felruházza az ezredét a
19021     I,  XXIV   |               érniök a császárt. – És ekkor teljesedik Ocskay vakmerő álma. Egy
19022     I,  XIX    |                    volt a dolga, nem más.~– Teljesítem parancsait, grófnő – mondá,
19023    II,  XV     |                   Onnan nézte végig, hogyan teljesítik parancsait egész pontossággal.
19024     I,  XXV    |                rögtön olvassa kegyelmed, és teljesítse parancsát.~– Ez a parancsolat?
19025    II,  II     |                     Hát mégsem oly pontosan teljesül annak a varázslónőnek minden
19026    II,  II     |                  jóslatai mind sorról sorra teljesülnek. Mindjárt őrajta magán lesz
19027    II,  XVI    |                     valóság.~Amint megint a télutó beköszönt, egyszerre ismét
19028     I,  XIX    |           rábírhatott arra, hogy fergeteges télvihar idején elhagyja kényelmes
19029    II,  XVI    |                     És ami a legfőbb, ilyen télvíz idején szerencséltetni magát,
19030    II,  XII    |                megjelenésében: arról azután témát kapott, s kiprédikálta,
19031    II,  III    |                 zálogárban itt maradna ez a temérdek sok kincs mind.~– Megállj
19032    II,  XV     |                     számomra a kertben, oda temessetek! Semmiféle fejfát a síromhoz!
19033     I,  I      |              mindgyárt dezentált a törökhöz Temesvárra: pribeek lett, pogány lett;
19034    II,  XIV    |                     halálítélete, ez lesz a temetése! Felállt a székéről, s száraz,
19035    II,  XVIII  |               helyre vittem. Ha apám, anyám temetésére hínának; ha menyasszonyom
19036    II,  IV     |                   Mert ha egy apa el akarja temetni a gyermekeit, akkor jobb,
19037     I,  XXIV   |                     légköréből. Körös-körül temető itt a környék!~Ocskay is
19038    II,  X      |            feldobták a szekérre, kivitték a temetőbe, ott a nagy közös sírba
19039     I,  I      |                   arra, mint bolygó tüzek a temetőben; a fegyverteremben a heves
19040     I,  XV     |                   ahol ő száguldozott, csak temetője volt már a császári hadaknak.
19041     I,  VIII   |                  életre hozó szer, hogy egy temetőnek fel kellett volna támadni
19042    II,  XV     |                   tántorgott hátra! Hát nem temette el még elég jól ezt a titkot?~
19043     I,  XVIII  |                  vár Trencsén, Vágújhely és Temetvény. Mind a háromban erős császári
19044     I,  XXVI   |                     a tárogatók: az egyik a temetvényi hegyről, a másik a báni
19045    II,  I      |               messziről. – Honnan jöttök?~– Temetvényről.~– Nem hallottátok az ütközetet?~–
19046    II,  III    |                        Hát én nem lettem az temiattad? Nem én kerestelek-e fel
19047     I,  VIII   |                     a tenyerét, s rátette a temperamentummérőt. A vizahólyaglemez egyszerre
19048     I,  XVIII  |          selyempalástot, ami egy agyonütött templáriusé lehetett, s a hajdút kikergetve,
19049     I,  XVIII  |                  őket. A külföldről elűzött templáriusok maradványai voltak. Ők is
19050     I,  I      |                     a koldusság sorakozik a templomajtónál, ma pénzt fognak osztani
19051     I,  XVI    |                   Rómá”-nak neveztek kilenc templomával. Tele volt a levegő jó hírekkel.
19052    II,  XII    |                  lehetett a helyét elhagyni templombontás nélkül.~Persze, hogy őtet
19053    II,  XIV    |                    leütnöd, ahová sújtanak: templomok tornyába, paraszt gunyhójába,
19054     I,  XXV    |                 isteneket, az ostromra kelt templomokat. S az álmok, amiket a hagymáz
19055     I,  XXV    |                   kihajigálja a szenteket a templomokból, s az Ave Maria helyett
19056     I,  XVIII  |                  katonát, papot, vegyest. A templomot pedig kirabolták, föl is
19057     I,  XIV    |                            XIV. Balahó uram tempója~A második betörésnél Ausztriába
19058     I,  IV     |                 jelenetet valami sajátszerű tempóra tartott dobverés künn a
19059    II,  II     |                     dolgok, és azt is, hogy tenálad voltam, és veled beszéltem. –
19060     I,  XXI    |                       Veszett volna a Veres tengerbe fáraóval együtt!)~Mikor
19061    II,  X      |                  világ kedvenc mulatóhelye, tengercsigákból rakott grottáival, mesterséges
19062     I,  II     |                 toronytető áll ki a délibáb tengeréből, lefelé fordított képmásával
19063     I,  XV     |                    ott töri rajta a fejét a tengeréjszakán át, hogy miként lett ez
19064    II,  XX     |                    alatt.~Mint a gyakorlott tengerész, oly biztosan vezette át
19065     I,  II     |                   az átfűlt szikföld felett tengerhullámokat lebegtet a délibáb, boglyát,
19066    II,  XVI    |                  tartogatott. Így szokták a tengernagyokat is zárt utasításokkal ellátni,
19067    II,  XVI    |                      Minden folyam kiáradt, tengerré lett; árvíz öntötte ki még
19068    II,  VIII   |             meglopod a napot, s felszívod a tengert, aki elveszed az eszét a
19069    II,  VII    |                  moraja hallatszott; mint a tengerzúgás, mint a támadó szél fuvallata
19070     I,  XXVI   |                   volna az én lelkemnek, ha tenmagadat küldted volna nekem haza,
19071     I,  XXV    |                     gondomat, mint te magad tennéd, egy Istennek szentelt,
19072    II,  V      |                  Sztropkón annyi mindenféle tenni-vennivaló volt, ami a magyar háziasszonynak
19073    II,  VIII   |                  tudja meg ki-ki, hogy mi a tennivalója – monda Jávorka a három
19074     I,  XXI    |                    szigorúra fogva a hangja tenorát, ezt mondá:~– No mármost,
19075     I,  IV     |        nagyasszonynak a cifra ollója volt a tenyerében, nem más.~– Az én ollóm! –
19076     I,  I      |                     sem veszi a fejét a két tenyeréből, csak úgy ingatja azt, határozottan
19077     I,  XXI    |           gereblyenyelet, attól pedig az én tenyerem feltörik. Nem való nekem
19078     I,  I      |           penderedett ki az ajtón, hatalmas tenyerétől előmozdíttatva. „Kell pujpunellamártás!”~
19079     I,  II     |                  ott a sziksó feladta magát tenyérnyi vastagságon a föld színére,
19080     I,  VII    |                     kakasok és pézsmakacsák tenyésznek. Azok mind ismerik őt már.
19081     I,  VII    |           halastavak, amikben pisztrángokat tenyésztenek, együtt szoktak horgászni
19082    II,  XV     |                     hajtom végre ezt a hadi tényt, mintha Tököli uramra bízták
19083     I,  XXI    |               kifent bajuszától, még meg is tépázta, ha nem jól fútta a tilinkót.
19084     I,  I      |                    és átkokra fakad.~– Most tépd le már, leányom, a fejedről
19085    II,  XIX    |                  bukott, a lovasát maga alá teperve. Rácz Miska kitörte a lábát.~–
19086    II,  XII    |                 Piszkos gyülevésztől ízekre tépetni, bottal, mozsártörővel agyonveretni,
19087     I,  XIX    |                  biztatni, mikor a bajuszát tépik!~Látja ezt Ozmonda? Segít-e
19088     I,  I      |               álmodtam. A ruhája össze volt tépve, szaggatva, arra kért, hogy
19089     I,  XXVI   |                 Lech folyónál útját állta, „ter frementi voce exclamans:
19090     I,  XXIII  |                    ragasztani az emplastrum terbenedictumot a szívgödrére. De őfelsége
19091     I,  XXVI   |                   szakadva, hogy a meztelen térd kivillogott rajta, hanem
19092    II,  XIII   |                adományoztatni.~Mikor Ocskay térde kiegyenesedett e kegy elfogadása
19093    II,  XV     |                    Rémülten torpant vissza. Térdei megrogytak alatta.~Ki az
19094     I,  XVIII  |             araeopág bíráinak. Csupáncsak a térdeig leomló, dióbarnaszín dús
19095    II,  XIII   |                   úr ezúttal háromszor is a térdéig hajtva a fejét, sasírozott
19096     I,  XXI    |                 kártyáit a földről, s aztán térdeltében megcsókolgatta a kis Gáborka
19097    II,  IV     |                lépteit. – Ilonkát ott látta térdepelni az imazsámolyon egy Boldogasszony-kép
19098    II,  XVII   |                 neked az az ital! – mondá a térdepelőnek.~– Ne hidd azt! – Tisztítja
19099    II,  XVI    |               gyalázzam? Mert ő neked urad? Térdepelsz előtte, mikor a szívedre
19100    II,  IV     |                   Áment kimondá, s felölelé térdepeltéből.~– Mi ez? Te a Szűz Máriához
19101    II,  IV     |                  Nem bírt elfutni ez előtte térdeplő csoport elől. Nem bírt felelni.
19102     I,  VII    |                     énekelték róla:~Gyakran térdet képeknek hajték,~Titkos
19103     I,  XXIV   |                      s a szent emlék előtt, térdét meghajtva, egy Ave Mariát
19104     I,  XVIII  |                    rebegé Ozmonda, alázatos térdet-fejet hajtással visszavonulva. –
19105     I,  II     |                eredetben: piros nadrágján a térdfolt valamivel pirosabb posztóból
19106     I,  I      |                  gesztenyeszín haja egész a térdhajlásig omlik alá: az egyik ága
19107     I,  III    |                   virág, azt mind elhozták: térdig járjon benne a hős paripája.~
19108    II,  XIV    |             köpönyegesek ököllel taszigálva tereltek előre egy fogoly kuruc legényt,
19109    II,  VII    |                     ugrással Vöröskő-várott teremhessen, a Pálffyak erősségében.
19110     I,  XXV    |                     ahol ezek a gyógyszerek teremnek!~A két orvos disputájából
19111     I,  XVI    |                  hadnagy úr azonnal ott fog teremni, csak elébb a templomba
19112    II,  III    |              Megkészíttetem, ha a föld alól teremtem is; ne félj, angyalkám!
19113    II,  XVIII  |                  aki így belekontárkodott a teremtésbe, mikor téged csinált, hogy
19114     I,  I      |                  akkor azt mondom, hogy egy teremtett léleknek se szólj felőle,
19115     I,  XIV    |                    nem tehet, hogy olyannak teremtette az Isten a képét, hogy mindig
19116     I,  VII    |               mennyországtól, amit magamnak teremtettem, képes volnék inkább visszamenni
19117    II,  VI     |               lajtorjája előtted áll. Magad teremtheted meg az új Ocskayt. – Ezt
19118     I,  VI     |                     egyforma sárból gyúrt a teremtő. – Te nem maradsz sokáig
19119    II,  XVII   |                    Ti nem vagytok egymásnak teremtve. – Te nem ismered őt; képzeleted
19120    II,  VII    |               egymással.~Az erdős, csalitos terep mellett Ocskay kurucainak
19121    II,  II     |                    Eszébe jutottak lelkének terhei. Régóta nem gyónt már. Pedig
19122     I,  XXII   |                arcában annyi nehéz vád, oly terhelő ítélet volt, hogy Ilonka
19123     I,  XXIII  |                      Az, amelyik egy ország terhét is elbírja.~– Nyomorúság!
19124     I,  XXV    |                     az ember akarna, és nem térhet az éghez, ahová úgy jár
19125     I,  XVI    |                  Czobor Márk, amint magához térhetett a dicséretzáporból –, hogy
19126     I,  II     |                    első rémületéből magához térhetne, lekaszabolják a pattantyúsokat
19127    II,  III    |                      Hát aztán csak kettőre terítenek? – kérdezé Ocskay.~– No
19128    II,  III    |                 csatlós bejött, s elkezdett teríteni az asztalon. Gáspár úr nem
19129     I,  XIV    |                 ágyúgolyó Rákóczi közelében terítette le a kíséret egyik tagját:
19130     I,  VII    |                     Ennek az olvastatásával térítették el a jó Brandenburgi Katalint
19131     I,  XIII   |                korában, mikor az átkelésnél térítgette a régi hiten levőket az
19132    II,  IV     |                   váló vesszőütéssel eszére téríti: „Nesze virgács! Te semmirekellő!”~
19133     I,  XXII   |                  hazájában! – Hát már idáig terjed Trianon?~Ozmonda csipkelődései
19134     I,  XIX    |                  színüket, s akkor odaült a terjedelmes, fehérre meszelt banyakemence
19135     I,  X      |                     csak a Favorita-vonalig terjedtek; az sem volt valami erős
19136     I,  VII    |                     haza ügyétől soha el ne térjen. Itt minden ember, kicsinye-nagyja,
19137     I,  II     |                száraz fergeteg ezalatt jött terjengve. Hajtotta maga előtt a partifecskék,
19138    II,  XII    |                mindenféle borzalmas híreket terjeszteni, hogy a közkutakat a belvárosban
19139    II,  IV     |             ítéletét a fejedelem elé nem is terjesztették, hogy kegyelmet ne gyakorolhasson.
19140    II,  XX     |             óesztendő éjszakája. A tivornya terme még gyertyákkal volt kivilágítva.~
19141    II,  XIV    |               Ocskay benyitott a haditanács termébe, egy hosszú asztalt látott
19142     I,  XXVI   |                Okolicsányit az országgyűlés termében, a fejedelem előtt vagdalták
19143     I,  XXII   |                  aki őt most a pozsonyi vár termein végigvezeti, udvarias bókolással
19144     I,  XXII   |                 stílű faragványok díszíték, termeinek boltozata színezett stukkművel
19145     I,  XXV    |            meglepett látogatóra. – A fényes termek megannyi múzeumai sok századok
19146     I,  XVII   |                     litániagarast”. Néhol a termekbe is behívják őket; másutt
19147    II,  X      |                 fürdőkben, ahol óriási nagy termekben alant a vízmedencében a
19148    II,  XII    |                    Ozmonda siettében azon a termen keresztül futva, amelyről
19149    II,  V      |            kaszásoknak, béreseknek főzetni, termést betakaríttatni, konyhát
19150    II,  VII    |                     De ugyan minek rontod a termetedet azzal, hogy nekem hazudsz?
19151     I,  VI     |              aránylag kicsinynek látszott a termetéhez, még inkább a túl izmos
19152     I,  II     |                bekecs, ami nyilván nem az ő termetére volt szabva eredetben: piros
19153     I,  VI     |              egyedül lehet.~Magas, ölnél is termetesebb férfi volt, jóval a harmincon
19154     I,  XXVI   |               érezte is ugyanazt a ruganyos termetet, azt a pihegő keblet ölelő
19155     I,  XVIII  |                    felé, kifordított bundás termetével azt egészen takarva tartotta.
19156    II,  XX     |              fráterek, híva és hívatlan ott termettek, s folyt a dínom-dánom,
19157     I,  XXVI   |                    honnan kerültél ide? Hol termettél?~A cigányleány Ocskay térdén