1-alola | aloma-attek | atter-bekul | belat-bolon | boltb-csalt | csap-delig | delik-egyen | egyer-ellat | ellen-ember | embra-ezred | ezust-felje | feljo-foleb | foleg-gaspa | gatol-gyulo | gyur-harsa | harsc-hivat | hivd-imads | imadv-jogos | jogot-kegye | kegyl-kicse | kicsi-kival | kivan-korcs | korde-le-le | leagy-level | leven-megal | megar-megol | megon-mercu | mered-naplo | napod-odaer | odafa-oltar | oltja-parol | paros-proba | probs-rest | reste-selme | selye-szala | szale-szetd | szetf-tajek | tajke-terme | terne-trois | tromb-utako | utalo-vedel | vedem-villa | villo-zsira | zsirr-zuzaj
bold = Main text
Kötet, fezejet grey = Comment text
2506 I, III | mint az égi villám; ma itt csap le, holnap amott; a tegnap
2507 II, XVI | szemében; halálhír minden csapása; pokolra átkozás minden
2508 I, II | gárda, a meztelen hősök csapásai alatt, mint a fürjek a pusztában.~
2509 II, I | tanácsolják azt a kísérletet, a csapataik hangulatát tekintve. A katonák
2510 I, XIII | fegyvereket és lovakat. Csapataink most már fegyverzet dolgában
2511 II, VII | minden irányban megindítjuk a csapatainkat, felhasználni azt az időt,
2512 I, XXIV | közeledése fennakadt, s az egész csapatban nagy felindulás van. El
2513 I, II | rájuk dördültek.~Az egész csapatból egy ember nem menekült meg
2514 I, XIX | nem szabad senki harcos csapatjainak betörni: az egykori ellenségek
2515 I, X | bajtárs, Borbély Balázs csapatjára is, akivel együtt vezették
2516 I, XVI | büntetést. Magad degradációt, a csapatod megtizedeltetést.~A tábornok
2517 I, VI | előtt. – Ezt az egykori csapatodat ellenségképpen találtad
2518 I, VI | esküdnöd, s megfogadnod, hogy csapatoddal Rákóczi táborát rontod. –
2519 I, XXV | diadal volt! A megszálló csapatoknak is meghagyá, hogy szedjék
2520 I, III | hadakozzék. Ő vezeti a „tatár csapatomat”. Azok azt hiszik, hogy
2521 I, VI | táborát rontod. – Ahelyett csapatostul együtt átmentél Rákóczihoz,
2522 I, XV | mennek. Utoljára rábukkan egy csapatra, mely egy fűzfa-rekettyésben
2523 I, XIV | csapatok égtek a harcvágytól. A csapatvezérek együtt maradtak egy karácsonyi
2524 I, XIV | Sárody gombócaiba egy-egy csapatvezérnek a neve volt elrejtve, s
2525 II, IX | tőle csömörölve. Tudod mit? Csapd te a földhöz azt a te generálisi
2526 II, XVII | félnederes bolond!~– No, csak ne csapj lármát öreg! Visszakapom
2527 I, VII | tetszem a fejedelemnek, csapjon el a hivatalomból, tegyen
2528 I, XIX | csinál; két kezével lefelé csapkod. „Be! Be!”~Aztán Ocskay
2529 II, IV | elkísérik, hasztalan űzi, csapkodja őket, el nem maradnak tőle.~
2530 I, II | mutogatni magukat a közéjük csapkodó ágyútekék előtt.~A forgószél
2531 II, XVII | tündér. Elébb mint saskesely csapkodott áldozatára, s hogy az visszaverte,
2532 II, XVIII | itt!~Jávorka az öklével csapkodta a feje tetejét.~– Tudtam
2533 I, XIX | leágyúztatni. Bombái ott csapkodtak le mind a városháza körül,
2534 II, III | miatt való bújában, mert csapodár volt! Te is húztad a szénáját,
2535 I, XXVI | szerelemhez és a hazához. A csapodárság és az árulás ikertestvérek.
2536 I, X | előrerohan, akkor az oldalába csapsz, s két tűz közé szorítod.
2537 I, XXIII | asszonyemberek nagy jajveszékelést csaptak Bercsényi fölött, senki
2538 I, V | szól, verbuválnak!” földhöz csapták a „gradus ad Parnassum”-
2539 I, II | esküdöztétek, mikor hozzám csaptatok, hogy tűzön-vízen keresztül
2540 II, X | szállni! – mondá parolát csapva Ocskay tenyerébe – ez a
2541 I, XXVI | ha megharagszom,~Itt a csárda, majd beiszom, hajahaj!~–
2542 I, XXV | kérdezte, ki az, mindenható császár-e, vagy védtelen megláncolt
2543 I, XVII | kellene keresztülvergődnöd, a császáriakén meg a magyarokén.~– Mind
2544 I, XXVI | kaphatta. Nem volt már a császáriaknak egy döntő ütközetbe vihető
2545 II, XX | asztaltól.~– Ah, itt van a drága császármadár! – kiáltá Csajághy.~Csak
2546 II, IX | hivatal ajtajának, hogy a császárnál audienciát kapjak: mindig
2547 I, XXIII | viselte; az egyik volt a „császárnő”, a másik „zrínyinő”, harmadik „
2548 I, VII | kor uralkodó gondolatja: Császárok, királyok, főpapok, lelkészek,
2549 I, XVI | híven fogom szolgálni a császáromat.~– Nem kérdeztem. Aztán
2550 I, XXV | volt. Itt volt a hatalmas császárpárti fővezér felesége, egész
2551 I, X | vonaglik utolsót, egyszerre a császárváros határában üti fel szarvas
2552 I, X | ezernyi csoport betörjön a császárvárosba, s rémülettel töltsön el
2553 I, X | kurucok fél napi járóra a császárvárostól! Igaz ugyan, hogy Bécs lakossága
2554 II, X | borítékba kötve. Legelöl a császárveres, azután a fekete, azután
2555 II, X | legmagasabb audenciára. Ebben a császárvörösben vannak az egyházfejedelmek,
2556 I, XXVI | hogy most jött valami nagy csatából; sárral-porral belepve minden
2557 II, I | volt a lovasság kedvenc csataindulója.)~– Csak te fújd, fiam,
2558 I, III | kegyetlen ember a legelső csatájában egy egész ezredét a labancoknak
2559 I, XXVI | subsidiumot.~S ennek a szép, csatakész hadseregnek nem volt semmi
2560 I, II | elhelyezve két-két darab kerekes csatakígyó: azokkal a Tiszán keresztül
2561 II, XII | már aludt, a tegnapi nagy csatangolás után, álmából riasztá fel
2562 II, XI | meg-megállva, az utcán csatangoló csoportok mindenféle zajgását
2563 I, XV | Saját csapatja szerteszét csatangolt, s ha látta is valaki közülök
2564 II, XVII | foglaltad vissza? Minek csatangoltál a feleséged után? Huh, be
2565 I, XXVI | hogy holnapnál hamarább csatára nem kerülhet a dolog. Kegyelmed,
2566 I, XXIII | látvány.~Egy egész hadi nép csatarendben felállítva. Szép egyenruhás
2567 I, XIV | fogva mindennap volt vele csatározása; rendetlen csikóscsapatjai
2568 I, XXVI | maradt.~Szerteszét kalandozó csatározásaival minden császári fővezérnek
2569 I, XIV | balszárnyát, s igyekezzék azt apró csatározásokkal feltartóztatni.~Nehéz volt
2570 II, XIII | kikerülhetetlen! Hisz a csatatéri hőstett az el nem maradhat!)~
2571 I, XV | ezredével be akart vágni a csatatérre, hogy a diadalt visszacsikarja
2572 I, II | akkor egyszerre az egész csatával nekivágok a Tiszának, s
2573 II, XVI | kardcsapása kihangzott az egész csatazajból; s azt halálordítás kísérte.~
2574 I, XXVI | erőltetett marsokban, folytonos csatázásokban kifáradva, ma először tart
2575 I, XXIII | meg.~Erre még egy új alak csatlakozék a konzíliumot tartó csoporthoz.
2576 II, VII | összegyűjtött bandériumokkal siessen csatlakozni Garamszentgyörgynél Vak
2577 I, XXVI | vármegyéjükben folyt a háború, csatlakoztak a fősereghez; ha odább ment
2578 II, VI | messzeségben követte csupán egy csatlósa. Szép holdvilágos este volt.
2579 I, III | leszálltak a lovaikról; s amíg csatlósaik a lovaikat elvezették, ők
2580 II, III | is.~Azzal, az itt maradó csatlósainak kiadva az utasítást, szekerébe
2581 II, V | is biztatta Gáspár úr a csatlósait, hogy álljanak ellent, mert
2582 I, XX | irányban elvágtat, csak a csatlósától kísérve.~Hát már mit jelent
2583 I, VIII | aztán visszasietett, a csatlósával felöltöztette magát, feladatta
2584 I, I | mondogatták a bakról leugráló csatlósok, több lovag is megérkezett,
2585 II, III | nekem.~Ozmonda felhordatta a csatlóssal a reggeli lakomához valókat.
2586 I, I | kikapcsolva a filigránmunka csatokat, s szétnyitva az imakönyvet.~
2587 I, XXVI | siettek a kardjaikat övükre csatolni, páncélingeiket felölteni,
2588 II, XVII | iparkodott kibontogatni a csatos szíjakat, amikkel a redőnybőr
2589 II, XVII | nyakára kapcsolá a gyémántos csattal.~– Viseld a kedvemért!~…
2590 I, XIX | Nem hallja azért a csókok csattanását, s azt az artikulátlan kitörését
2591 I, I | hozzá, csak a bajuszaikat csavargatják a füleik mellé. – Legközelebbi
2592 II, IX | szerzeményem. A lumpok, a csavargók a schnorrerek mind soványok;
2593 I, I | férfi a násznagy, őszbe csavarodó bajusszal, kemény, mélyen
2594 I, I | végighallgatják, amit egy őszbe csavarodott üstökű, vén sas beszél,
2595 I, XIX | teszi, hogy „csúnya”. – „Cse-cse” azt teszi, hogy „szép”.~
2596 I, XVII | hozott az apának. Nézd, ezt a csecse játszótáblát.~A kis fejedelmi
2597 II, XIII | gyermekeknek is vett holmi csecsebecséket.~Mikor visszatért a bevásárlásaiból,
2598 I, XVIII | ára. Bárói cím: aranylánc. Csecsebecsékkel is beéri.~– A második?~–
2599 I, XXIV | mind leprédikálta. Igen jó cseh-németséggel olyan szépen tudott szónokolni
2600 I, XXIII | harmadik „bécsinő”, negyedik „csehnő”, ötödik „forgácsnő”, hatodik „
2601 I, XXIV | Libussa vagy legalább Velezta. Csehországban nagy respektus van a lázadó
2602 I, XXIV | helyreállítsa valamelyik csehországi fürdőben, s a cseh kancellár
2603 I, IV | jellegű volt, mintha soha Csehországot se látta volna, éles arcéllel,
2604 II, VIII | ha kell, tótul, ha kell, csehül, ha kell, németül kalatyoljon:
2605 II, III | ilyen garázda, korhely, csélcsap kákompillével, mint te vagy,
2606 II, XV | biztatni akarta. Hajszolta a cselédeket, hidegért, melegért, ecetért,
2607 II, V | szokott kelni, munkásoknak, cselédeknek rendeleteket osztani; kaszásoknak,
2608 I, III | tányérváltásra meg a felszolgáló cselédekre, hogy semmiben hiba, fogyatkozás
2609 I, V | tudta Horatiust; hanem a cselédet nem tudta összeszidni, ha
2610 I, XIV | ilyen kegyetlenül az én cselédimet, s velük együtt ezernyi
2611 II, XV | Ez ellen nincsen harc.~Cselédjei felfogták az összeroskadót.~–
2612 II, XV | Tiszáné nagyasszonyt, belső cselédjeivel és Tormássy Lászlóval, fogadására
2613 I, XXIII | valami nehéz kór bántja: a cselédnép nem tud mit tenni vele,
2614 I, XXIII | Ocskay, a feleségükkel és cselédségökkel. Itt minden heves jelenetet
2615 II, III | Ezek mind visszamennek a cselédszobába, ott lesz a helyük.~– Hát
2616 I, XXII | szavakra, amiket a felszolgáló cselédtől ellopogatott, hogy tudjanak
2617 II, V | szapulásra felügyelni, cselédveszekedésben békebíráskodni, s mindent
2618 II, XII | tíz körmére maga a nép, és cselekedjék!~A népharag egész titokban
2619 II, XXI | asszonyok, hogy megmondják, mit cselekedjem? Már megtettem, amit kellett.
2620 I, XIV | nem úgy, ahogy kegyelmed cselekedte. Ha az ember a hazáról beszél
2621 II, XII | egyik bajuszát tőbül.~– Mit cselekszel? – hördült fel Ocskay.~–
2622 I, XIV | akkor kezdődik el az ő cselekvése! Addig hadd ugrálja ki magát
2623 I, XIX | Ritschán kíséri idáig, az ő cselszövénye volt. – Megkönnyebbült a
2624 II, VII | együtt – de mit? Végzetes cselszövényt, országvilág megrontására.~
2625 II, XIII | katonaság tévedésbe volt ejtve a cseltámadás által, s a toronyőr későn
2626 I, VII | kertésze; ő oltja, plántálja a csemetéket, s a gyümölcsöt ő szedi
2627 II, XVIII | magához tért Ozmonda, mély csend volt körülötte; a tartóban
2628 I, VII | magányában, akár egy szigetben a Csendes-tenger közepén. Hogy a világ nagy
2629 II, IV | fiacskám. Ilonka, szívem, csendesítsd le az apróságokat. Ez nem
2630 I, XXVI | volna.~Most már Ocskay is csendesnek tetteté magát, bár minden
2631 I, XXV | Bocsássa meg bűnömet! – Csendesüljön le és aludjék!~– Nem tudok
2632 I, XXII | aggasztva e baljóslatos csendtől.~– A „korona”! – felelt
2633 I, XXVI | amely énekel, lágyabb, csengőbb, melegebb volna, mint az
2634 I, XVII | gondolatokat, amiket a gonosz csepegtet az ő ártatlan szívébe!~A
2635 II, X | Meglehet, hogy negyedik, úgy cseppenhet, hogy az ötödik napon.~(
2636 II, I | hogy mi történt. Honnan cseppennek ezek ide?~Mindjárt meg lett
2637 I, XXI | sem tudta. A kisfiú egy cseppet sem félt a marcona hadfi
2638 I, XXVI | enyim lesz. Enyim az utolsó cseppig! – Mégsem ismersz? – Én
2639 I, XXV | veszem. De ennek minden cseppje éget. Jó barát vére volt.
2640 I, XXV | kell neki, mért ment oda, s cserbenhagyják; ha kivágja magát, azt mondják:
2641 I, XXVI | előtt. Ágyút, poggyászt cserbenhagyva, gyalogságát útszorosok
2642 II, IV | makacsabbul, mint az a veszett cserebüly.~Ha Ocskay László ezt a
2643 I, XXII | kérdést.~– Ah, hiszen mi cseregyermekek vagyunk! – suttogá Ilonkának,
2644 I, VIII | a gyorsfutár vissza nem cseréli az eltévesztett szerszámokat,
2645 I, XXVI | Nekem is van kettő,~ Cseréljünk meg véle~Amelyik többet
2646 I, XXVI | vissza lehet azt megint cserélni. Ahelyett máshová célzott
2647 I, VIII | chirurgiai eszközök tokját fel ne cserélte volna a háziúr borotválkozó
2648 I, VII | vagyok rá. Hiszen ötször cseréltem már zászlót, mért ne fordíthatnék
2649 I, IX | porcelánedény, velencei kristály cseréppé törve kályhák, kandallók
2650 I, XIII | tarsolyából a kurta szárú cseréppipáját, kicsiholt, rágyújtott,
2651 I, XIX | értesül erről az ajánlott cseréről, az vágtatva fog sietni
2652 I, XVIII | nem gondoltam!~– Fölér a cserével? – kérdezé Ocskay.~– Nagy
2653 I, XXI | asszonyok aranypohárkából: ott csergedezett a patak a közelben; a férfiak
2654 I, I | Nyírről, a Szilágyból, a Cserhátról, még a Kalotaszegből is:
2655 II, XII | odadugta a köténye alá a kurta cserkesz kindzsálját; veszedelmes
2656 I, X | labanc korában maga is cserkészett az udvari kísérlettel ebben
2657 II, XIV | Szerbiából származott át Csernovics Arzén beköltözőivel, itt
2658 I, XXIV | palánkokkal, apró kertészlakkal, cserzővarga-, kötélgyártótelepekkel;
2659 I, XIX | hintóval, már meg is kezdődik a csetepaté. A Trencsén felőli síkon
2660 I, I | konyhába kiszaladt a nagy csetepatéra. – Sohasem fésülte, sohasem
2661 II, XVI | nagy készület kell hozzá! – csettegett Ozmonda csípősen.~– Bolond!
2662 II, XX | fegyver nem dördült, csak csettent.~Jávorka már ott volt mellette,
2663 II, XIII | hidd el!~Ocskay bosszúsan csettentett a nyelvével, s a keze önkénytelenül
2664 I, I | itt ez a sok csürhe nép? Csiba ki innen a konyhából, akinek
2665 II, I | Héj, német: nem vesz apád csibét? Hallod-e? Kinek van lelke
2666 I, IX | tatár rizzsel, a francia meg csicsókával: együtt nem ehetnek. Ha
2667 II, IV | felragyognak, a szája visszakapja csigaalakját. Várta, hogy az apa most
2668 I, XXI | elő éneklik a házából: „Csigabiga, gyűjj ki! Szántsunk, vessünk,
2669 I, XXI | neki is énekelni kellett a csigabigájához azt a csalogató nótát. Azt
2670 I, IV | Kiegészíti az alakot a hosszú csigákba fodorított allongeparóka,
2671 II, XVIII | szál férfi volt, hosszú csigákban vállára omló, fekete hajjal;
2672 I, XXV | a szögletekben tengeri csigákból rakott grották, középett
2673 I, V | faragvány, festészet, aranyozás, csigakirakás váltakozik; a falakból rejtett
2674 I, I | nem találhatni a színét, csigametszésű, félig nyitva feledt ajkai
2675 I, XXI | a gyereknótát, amivel a csigát elő éneklik a házából: „
2676 I, XXVI | csak úgy rugdalta a padlót.~Csihajla! Eb ura a fakó!~Mert hát
2677 II, III | felnyitom. Nesze a bükkfatapló, csiholj ki magadnak.~Gáspár úr átvette
2678 I, XXV | Eleonórát és gyermekeit ki lehet csikarni a császáriak kezéből. –
2679 I, XXI | visszatartóztatja a nevetést, ami csiklandja belül. Folytatta nagy komolysággal.~–
2680 I, XXII | fel Ilonka; borzongatva és csiklandozva attól a gondolattól, hogy
2681 II, X | hogy az embernek a talpát csiklandozza, mikor az azt énekli, hogy „
2682 I, XXIV | Azután meg az a kétszáz csikó, amit a búcsújárók előtt
2683 I, XVII | fejedelem.~– Mik azok a piros csíkok, amik utána úsznak?~– Azok
2684 I, XXIII | szattyánsarujának minden csikorgása a brassói varga pénzét siratja. – „
2685 I, XXIII | efölött dühös, a fogait csikorgatja Bercsényire. Ő ezt szántszándékos
2686 I, X | Jancsi, Kaszás Pali vakmerő csikósbandáit, Andrássy (a barátvezér)
2687 I, XIV | vele csatározása; rendetlen csikóscsapatjai minden oldalról körülcsiripelték,
2688 II, XIX | meghozták nyomtatásban.~Mikor a csikósgúnyába öltöztetett portyázó csapatjával
2689 II, XIX | tapasztalá, hogy nem a tegnapi csikóshordával van ezúttal dolga, s futott
2690 I, XXIV | kezébe szakadt a fegyvere a csikósnak, átugrott az ellenfele lovára,
2691 I, XXIV | alakok voltak a gulyások, a csikósok a maguk népies viseleteikben,
2692 I, XXIV | rohamot; a legvitézebb lovagot csikóspányvával ránták le lováról, s a közbefurakodott
2693 I, XXVI | ha a fején egyet lendít, csilingelnek; borzas, szénfekete haja
2694 II, XIX | szállt alá Ocskay László csillaga.~Hogy feleségét, gyermekeit
2695 I, XV | annak hinnie kell a saját csillagában… Vagy ott van az a csillag
2696 I, XXIII | hatodik „frigyesnő”. E földi csillaghoz jöttek oda eltemetkezni
2697 I, VII | mezőn: „Hol vagytok hazámnak csillagi? – Ocskay!”, s egyik napról
2698 I, XXIII | elnevezték a tósztmondók Rákóczit csillagnak, napnak, tündérnek, oroszlánnak,
2699 II, XI | magyarázták egymásnak a csillagoknak és az asszonyok nyelvének
2700 I, XXV | jelvényét, s helyébe tegye a csillagot, a napimádók szimbólumát,
2701 I, XXV | ostromot lehetett fúvatni a csillagsánc ellen.~A vitéz hajdúságot
2702 I, XXV | maga a forrás egy hatalmas csillagsánccal van megvédve, amit csak
2703 I, XXV | ostromzajt, puskaropogást.~A csillagsáncnak el kellett esni bizonnyal.
2704 I, XXVI | Elsőrendű erődnek volt alkotva, csillagsáncokkal, Miksa-tornyokkal, boltozott
2705 I, XXV | meggyújtott háztető volt a csillagsáncon belül, melynek a vésztüzét
2706 I, XXV | ostrommal lehet bevenni, erről a csillagsáncról azután egyenesen a várba
2707 II, III | közelebb jöttek hozzá, a csillagtávol billió mérföldnyi távolából
2708 I, XXIV | Favorita úton már kezdtek csillámlani a harschier gárda sisakjai,
2709 II, XVIII | messze kiáradt Vág ezüsttel csillámlott. – A holdfénynél egy magányos
2710 I, I | bátya atyafiságos szóval csillapítá a nagyasszonyt.~– Ne tüzelj,
2711 I, XXVI | égnek. Mégis el hagyta csillapulni haragját, megtörlé arcát
2712 I, XIV | az elszörnyedés morajává csillapult alá, mint mikor a Balaton
2713 I, II | válláról, fényes acélszablya csillog az öklében. – Ocskay László
2714 I, XIX | szélesen maga körül az aranyt csillogó selyemhullámokat, végig
2715 II, XII | mikor Delila lenyírta a csimbókjait. – Engedett magával mindent
2716 II, XII | kuruc vezért, s kihozom csimbókjánál fogva közétek. Eresszetek
2717 I, XX | neje mellől, s a nyakába csimpajkozó gyermeket visszatette az
2718 I, XXIV | Aztán dsamoré abadé! Háj csina fakadé! – Kiki magáért!”~
2719 II, VI | változott meg. – No, ne csinálj ilyen fancsali arcot! Hát
2720 I, XXIII | idebenn, akik a nagy háborút csináljuk Magyarországon, csak a pénzverésből
2721 II, VII | besepernéd a tarsolyodba, előbb csináljunk egy kis computust.~– Hisz
2722 II, XII | bajusszal furcsa parádét csinálna az ember.~– Le, le! Mind
2723 I, IV | kegyetlen erős kezet halált csináló munkájában megakasszon?~–
2724 I, I | duzzad a tarsolya a maga csinálta versektől; madárszínpadjához
2725 II, XIII | túli bozótban. Ugyanezek csinálták a tegnapi lázadást, színből
2726 I, XXI | feleségéhez; én meg csak a nótát csináltam hozzá.~– Mekkorákat hazudik
2727 II, X | kocsikázni, különben kürtőt csináltatott volna a tetejére, amiben
2728 I, XXII | a szóból „orgonavirágot” csináltunk.~Így folyt aztán a beszélgetés
2729 I, X | fekszik Schlossdorf vára, egy csinos kis tubákos pikszis: annak
2730 II, X | társaságot, amiknek némelyike csintalan is volt; de azért szabad
2731 I, XVIII | kikacagja, s folytatja a csintalankodást.~– Hahaha! Ez szép viszontlátás
2732 I, XXI | aranyos poronty hol van?~– Ott csintalankodik a parasztgyerekekkel a szénában;
2733 I, XVIII | meghunyászkodik addig, amíg a csínytevésért szidják, de amint kihúzza
2734 I, XV | Náci. – Ez a mi emberünk. Csípd meg, fogd meg, legény! Ezer
2735 I, XXI | Lesz jó pörkölt tokány csipedettel meg érmelléki bakator hozzá.~–
2736 II, III | ki-ki a maga férjének egy csipetnyit beadjon a porából, hogy
2737 II, III | volna itt, hogy teveled csípicsókát játsszon. Az én házam nem
2738 I, I | pujpunellamártáshoz”? Hogy a kakas csípje meg a fületeket! Mindjárt
2739 I, I | dudorítva, s egy fekete csipke főkötővel megkoronázva.~–
2740 I, XIX | egy susztermestert, egy csipke- és fehérneműáruló marchand
2741 II, X | az egész jókedv, a pajkos csipkedő kedély visszatér, nem reszket
2742 II, XIV | azóta véghez? – toldá oda, csipkedőleg a rác vezérhez fordulva.~–
2743 II, III | szalagján a csomó kulcs, fején a csipkefőkötő, az arca piros a tűztől,
2744 I, XXII | terjed Trianon?~Ozmonda csipkelődései nem fájtak volna Ilonkának,
2745 I, VIII | Bercsényi, a maga szokott csipkelődő, csúfondáros modorában azzal
2746 I, XXV | lesz belőle. A feleségére csipkelőznek, aki sokáig volt fogságban
2747 II, XII | viasszal; a fejét bekötötte csipkés főkötővel: olyan tökéletes
2748 I, XIX | Beckó városában; selymet, csipkét, patyolatot halommal, lehetett
2749 II, XIII | előrefeszítve, fél kezét csípőjén tartja; a másikkal a haját
2750 I, XXVI | le volt csúszva, domború csípőjéről széles piros szegélyű, kopott
2751 II, XVI | hozzá! – csettegett Ozmonda csípősen.~– Bolond! Hat társzekér
2752 II, XIV | kurta piros puliderjük (csípőtül combig érő úszónadrágforma
2753 I, XXII | számított? Az emberi hála gyönge csíráira gondolt? Ez az ember, akit
2754 I, XX | Bellarminiussal, s az könnyen csírát hajt. Én csak jótállok a
2755 I, XXIV | Ekkor egy händelfanger (nem „csirkefogó”, hanem „kötekedő”) hirtelen
2756 II, XII | A kakastollas népvezér csitította az ál-Ocskay kókányozóit,
2757 I, III | piros nadrágban, sárga csizmában, sastoll a kalpagja mellett,
2758 II, X | mert csupa sár lesz a sárga csizmád a Burgig. Aztán mikor a
2759 II, XII | puskaport – visított egy csizmadiainas, aki egy kéményseprőlétrának
2760 II, X | főhöz; Illik sarkantyús csizmához, Pillangós cipőhöz”, még
2761 I, I | térdén ki van szakadva, s a csizmájának a talpát csak az átkötött
2762 I, II | dolmánya színét hagyta, sárga csizmájáról lemaradt a fél sarkantyú,
2763 I, IV | plundra, szétálló, tölcséres csizmaszár, felkötött sarkantyúval;
2764 I, XXI | Vendég uram magával hordta a csizmaszára mellé dugva ezüsttokban
2765 II, XV | levél, az eldugta azt a csizmaszárába, s nagyon viszketett a tenyere
2766 I, VIII | lelked – szólítsd elő a csizmaszárból! Én vagyok itt, a Vak Bottyán! –
2767 II, XV | hogy „No, hát: kaptál piros csizmát?” Hanem aztán nagy hamar
2768 II, IX | lova nyakára, s a két nagy csizmával oldalba ösztökélve a gabancsát,
2769 I, XXI | közelben; a férfiak pedig a csobolyóból.~Nem is beszéltek addig
2770 I, XIII | átalagok, lengyel pálinkás csobolyók. Egy nap kiürülnek, másnap
2771 II, XIII | bécsi tolvaj és naplopó csőcseléket folytonosan lázíták. Mind
2772 I, III | fantasztikus keleties öltözetben, csodaformájú hangszerekkel; tarkára festett
2773 I, VIII | eltévesztett szerszámokat, sem a csodahatású gyógyszert nem lehet elkészíteni,
2774 I, XXV | Nem volt már sebhetlen csodahős – a testi sebe begyógyult,
2775 II, XIV | arcai, mint az Apokalipszis csodái meredeztek feléje. A testét
2776 I, XIV | Rákóczi azt írja felőle, hogy csodáit mívelte a vitézségnek ebben
2777 I, XXIII | nem látni közelről. Isten csodája, hogy a fejedelem rég oda
2778 I, IV | nagyasszony förmedt fel csodájában.~– Ugyan engedjük már ebédhez
2779 II, XVI | kakukk: amiből mindenki nagy csodák bekövetkezését jósolta.~
2780 I, XXIII | Ocskaynénak:~– Kegyelmed csodakúrát mívelt, asszonyom; ha híre
2781 II, III | vár, a közelből egy még csodálatosabb holdbeli tájkép. – És ennek
2782 I, XXV | meg ezek az aranypotykák csodálkozni, ha egyszer csak nem hull
2783 II, XII | rendben volna; de mi a hét csodának szaladgált az úr azután
2784 II, XXI | könyörgéseivel még egyszer csodát mívelt. Rábírta a kuruc
2785 II, XI | a legalsóbb népsöpredék csodatanyái. – Azután a békamocsár,
2786 I, XXV | jutott, hívására megjelen, és csodatételeivel megszabadítja; a szemmel
2787 II, XVI | vele! – No, wsetin-vári csodatett! Te voltál a legutolsó;
2788 II, XVI | generális azzal az ijesztő csodával! – Ebből aztán nagy tréfa
2789 I, II | Egyetlenegy rongyos ezrednek a csodavitézsége tárta azt ki előtte.~Hát
2790 II, XIV | szörnyeteg hadat ellene csődíté.~A fogoly kuruc dacosan
2791 II, IX | tökéletesen meg légy tőle csömörölve. Tudod mit? Csapd te a földhöz
2792 II, II | századok átkait, s a láncok csörgését a legnagyobb csendesség
2793 II, XIV | ütött a tarsolyára, ahol csörgött az aranypénz.~– Majd felszaporítom
2794 I, XX | Igenis az. Inkább egy csörgőkígyót adtál volna ide őriznem,
2795 I, XXVI | becsületet!” – El biz a csörgősipkát a szamárfülekkel. Hol az
2796 I, XXVI | akkor vagy igaz ember. – Nem csörög, mégis lánc: úgy híják,
2797 I, I | anyád szavát hallanod: ha csörölve-pörölve is; majd mikor azt a goromba
2798 II, XIV | fel erre kegyelmetek? Mit csörömpöl a kardjával, Ritschán tábornok
2799 I, XIV | ordítás, kísérve kivont kardok csörömpölésétől; alig bírt ez a vihar lassankint
2800 II, IV | kálvinisták pedig azalatt ne csörömpöljenek kanállal, kés-villával.~
2801 I, XIX | gránátok az ablak alatt, csörömpölnek az üvegkarikák az ólomfoglalásban.
2802 II, III | támadna, s nehány perc múlva csörömpöltek az ajtót lezáró keresztrudak,
2803 II, VII | lepattanva, Ocskay páncélingét csörrenté meg: mind a kettő kapott
2804 II, XVIII | az út, akkor meg vágtatva csörtettek alá szekérrel és lóval igaz
2805 I, III | lépne egy helyett; aranyos csojtárját hányja a fejével. Fehér
2806 II, VI | hát, hogy csókolja meg a csóka a fiát?~Hiszen köztudomású
2807 I, XXV | adjam vissza. Ugyanannyi csókban…”~Ennél a szónál „csók”,
2808 II, VII | meg: mind a kettő kapott a csókjából. Azzal megfordult a palóc
2809 I, XXV | vendéglátó háziasszonyok barátnői csókjaikkal fogadták. Ezeknek mondani
2810 I, XIX | jelenetnek? Nem hallja azért a csókok csattanását, s azt az artikulátlan
2811 I, XIX | Végtől végig elhalmozni csókokkal, megöntözni könnyekkel.
2812 II, XII | homlokát. S addig-addig csókolgatta, amíg egyszer csak hirtelen,
2813 I, III | haragudott érte, ha éltes nők csókolgatták, a fiataloktól azonban szívesen
2814 I, VII | vallon dragonyosok kardjai.~– Csókoljátok őket vissza!~– Nem kaptad
2815 II, XVI | hogy eltaszítsa magától a csókoló ajkát.~– Hát ti, kicsikéim,
2816 I, VII | volt ez a hat hét!~Rövid a csókolódásra; de hosszú a verekedésre.~
2817 I, XX | pedig nagyon okosak voltak! Csókolódtak, úgy haragudtak.~– Isten
2818 I, VII | feleségeddel csókolózol, velünk meg csókolóznak a vallon dragonyosok kardjai.~–
2819 II, VII | között. Az a két ölelkező, csókolózó alak világosan megmagyarázott
2820 I, VII | amíg te itt a feleségeddel csókolózol, velünk meg csókolóznak
2821 I, XXVI | leszek, mint a hattyú:~Nem csókolsz meg, szőke fattyú!~– Hát
2822 I, XXVI | végződik. Azon a harapó csókon keresztül kiszívják a vérét,
2823 I, I | képeztek, összeszorítva színes csokorfüzérekkel, azokról meg kettős ezüstcsipke
2824 I, XXII | várnagynak, hogy keresse ki a csomagból a börtönajtó kulcsát. –
2825 II, IV | futárja hozott neki egy csomagot doktor Wolffiustól. Ezt
2826 II, III | bércegyetemnek az egyik felmeredő csompója tetején van egy valóságos
2827 I, XIII | megtalálni Balahó hadnagy uram csónakját, s azzal illa berek, nádak,
2828 I, XIV | sem volt miért fölevezni csónakjával a Dunán.~Lehetett visszamenni.~
2829 I, XIII | hadnagy uram harmadmagával egy csónakra ül, s víz ellenében felevez
2830 II, XIV | Mikor annak a haláladó csőnek a sötét üregébe benézett,
2831 II, XVI | voltak takarva szépen: csak a csonka tornyok mutatták, hogy egy
2832 I, VI | voltak, az egész alak csupa csont és izom, egy-egy keze akkora,
2833 II, VII | marad az elejtett vadnak a csontja.~Pálffy észrevette a rossz
2834 I, XXVI | mint az előrementek fehérlő csontjai!~Magához tért, körülnézett:
2835 II, XV | Jöjjenek halotti lepedőikben, csontváz koponyákkal, üres szemodúkkal
2836 II, VIII | csak hárman léptek ki a csoportból. Sok kívánság volt az.~Az
2837 I, XXIII | csatlakozék a konzíliumot tartó csoporthoz. Ocskay Lászlóné asszonyom.
2838 I, III | bandukolt el a vert had egy csoportja a Tisza-kastély előtt. A
2839 I, XXII | főtisztek pompában tarkálló csoportjai. Ő maga azok közt a legfényesebb
2840 II, VII | hangzott a szemközt jövők csoportjaiból. „Meg van kötve a béke!
2841 II, XII | ontják elő a fellázított csoportokat. A vezetők, a főlázítók
2842 II, XII | vesztve a bástyáknál ismét csoportokba verődtek, s amíg a rendőrség,
2843 I, XVIII | városba.~A városház előtt csoportosan álltak a hajdúk, s hevesen
2844 I, XXV | megjuhászíthatják, ha saját jobbjai csoportosulnak egy legitim zászló körül,
2845 I, XVII | dulakodva, szétterjengve, csoportosulva.~– Ez a kuruc tábor, ez
2846 II, I | eredménye, mint ugyanannyi csorba a kardok élén. Akkor mind
2847 I, XXVI | Az öklében szorított kard csorbákkal fűrészes, és markolatig
2848 I, XXIV | emlék szent szobrain ejtett csorbáknak majd Bocskai hajdúnépe,
2849 I, XV | hátukat egyedül, akit ér a csordából. – Éppen úgy, ahogy ő szokta.~
2850 I, X | megrakott társzekér, az elterelt csordák, nyájak gátolják a gyorsított
2851 II, VI | parasztok, akiknek a teheneit csordaszámra elhajtattad? Égette a lelkedet
2852 I, XXIV | hajtották a népet, mint a csordát; hanem azért a „laszner”-
2853 I, I | koriándrumot, két kanál csorgatott mézet, három egész fehérborsot,
2854 II, VI | Forgáchával végbúcsúvételre, a kút csorgóján átvezető hídnál megtorpant
2855 II, XVII | imádatra méltó! Mikor a kardján csorog végig a vére azoknak, akik
2856 I, I | nagyon fogják a fejüket csóválni, mikor megtudják, hogy itt
2857 I, VII | szentképet. Csajághy Márton fejet csóvált erre. De hát lehet-e rossz
2858 I, XXIV | hármat.~Jávorka a fejét csóválta.~– Akkor kegyelmed valami
2859 II, XIV | ellen; de nem üszökkel, csóvával asszonyok, fegyvertelenek
2860 I, XXVI | Korallpiros ajkai hegyesre csucsorodva; piciny füléből nagy ezüstfüggők
2861 II, XIX | könnyűlovasság is hegyes csúcsú vassisakot viselt, hátul
2862 I, XXVI | fejedelem táborába, zöld csudákat mesélve a körülzárolt várőrségek
2863 II, XVI | az arcképre, kezeit ölébe csüggesztve alá.~– No, most csak keresztülrontasz
2864 I, XV | belejutott a sömlyékbe; lova csülökig kezdett süppedni az ingoványba:
2865 II, VII | odakiálta a társainak: „Csülökre, legények!”~Az ott éppen
2866 I, XXVI | füléből nagy ezüstfüggők csüngnek alá, amik, ha a fején egyet
2867 I, I | Mit keres itt ez a sok csürhe nép? Csiba ki innen a konyhából,
2868 I, XVI | megindulsz Beckó várába, a csürhéddel együtt.~– Tábornok úr! Hisz
2869 II, VI | Holnapután, vagy azután, vagy csütörtökön délután, kedves katonám!”
2870 II, XII | magad nem maradsz! A próba csütörtököt adott – itt meg nem foghatta
2871 II, XIII | azok csináltak belőle utcai csúfalakot, azok kezdték ellene a gúnydalt!
2872 I, XXVI | megint visszaváltoztam ilyen csúffá.~– Hol van Deliancsa?~–
2873 I, XXI | Csak vinnéd magaddal ezt a csúfidőt! – mondá neki Tiszáné nagyasszony. –
2874 II, XII | félszegségeknek: kíméletlen csúfolódó, aki egyszer azt mondta
2875 I, V | hogy a pápista papokat csúfolták bennük kegyetlenül. Ocskay
2876 I, XV | Sárody a hajdú ezredesre nagy csúfondárosan, s azzal még egyszer megtöltetve
2877 I, VIII | házast különben is mindenféle csúfondároskodás szokta illetni (az irigység
2878 II, XIV | hajdani inasa. Tanúja a csúfos büntetésnek, amivel Ocskayt
2879 I, XXVI | a rendes hadakra, s oly csúfot követ el rajtunk, amilyen
2880 II, IV | nem hozok a fejemre. De csúfságot sem hagyok tenni rajta.
2881 I, III | magyar dalia, fehérbarát csuhában, csakhogy a corda helyett
2882 II, X | bűnbánó leányok zárdájába csukatik be. Ez a szigorú rend nálunk.
2883 I, XXII | vasajtó zárta, csalóka zárral csukódó.~A kulcshordó várnagy ezt
2884 I, III | beszél, beszél, de a szája csukva, nem hallja azt senki –
2885 II, XV | hogy abból prikulics lesz, csuma lesz, s az hozza rájuk a
2886 I, XIX | Be-be” azt teszi, hogy „csúnya”. – „Cse-cse” azt teszi,
2887 II, I | Szétverte Bercsényi a németet csúnyául! Most azt kergetjük: hol
2888 I, XVIII | védőügyvédje az araeopág bíráinak. Csupáncsak a térdeig leomló, dióbarnaszín
2889 II, XII | pofával, borvirágos orral, csupasz ajkkal, bibircsós állával:
2890 I, III | minden pincém, éléskamrám, csűreim s gabnásvermeim a kegyelmed
2891 II, VIII | karját, s egy közös tülökbe csurgatva a vérét, úgy pecsételé meg
2892 I, X | fegyvert nem forgatott; csűrök, pincék telve; istállók,
2893 I, XXII | Ilonka lopva egy ezüstpénzt csúsztatott a fogoly markába, aztán
2894 II, X | Wratislaw kapusának egy tallért csúsztatva a markába, azáltal bebocsáttatott
2895 I, XXVI | fél válláról az is le volt csúszva, domború csípőjéről széles
2896 II, XIV | dühösen a kuruc vezért.~– Cudarság! Disznóság! Pogányság! Agyonlőni
2897 I, XVII | egyenkint elaludtak, csak a cukorangyalkák, a fehér galambok himbálóztak
2898 I, XVI | asztalra, hogy a tortán álló cukorlabanc leesett a vártáról, s a
2899 I, XVI | s tettek a helyébe másik cukorvitézt, aki páncélos német lovagot
2900 I, XXIII | gyógyítják? Vagy sympathetica curával? Ráolvasással? Mi?~– Eltalálta
2901 I, XVII | napja. Ekkor járják be a „currendfiúk” az egész várost, zsolozsmákat
2902 I, XXII | dörögnek a messze kimagasló Czobor-hegy bástyafokáról, elenyészve
2903 II, XI | az efféle tréfa. A Rote Dachel azzal kapott fel olyan nagy
2904 II, XIII | főemberek, akik nyíltan dacoltak vele; maga Wratislaw kimondta,
2905 I, IV | muskétástól körülvéve. Fiatal, dacos képű legény volt. A napba
2906 II, XIV | csődíté.~A fogoly kuruc dacosan emelé fel a fejét előtte,
2907 I, XVI | a fél képe úgy fel volt dagadva kékre-pirosra attól az ütéstől,
2908 I, XVI | fél szeme szinte eltűnt a daganatban; ami semmivel sem tette
2909 I, XVI | tűri az ember; de az ütés daganatja keserves.~– Tálalni! Tálalni!
2910 I, VIII | kenőcsöket fel lehet mázolni a daganatomra.~S azzal odaadta neki a
2911 I, II | összedőlt vályogház gunnyaszt a dágvány közepén, vízbe horpadt nádtetővel,
2912 I, XXI | nótával aludt el: még a dajka is azzal altatta el a kis
2913 I, XXVI | vagyok a tündelevény, kivel dajkád ijesztgetett: aludjál szépen,
2914 II, X | fölül: az volt az ő anyja, dajkája, gondviselője: az a duda.
2915 II, IV | ölben kellett hordani a dajkának. A kisember nagyon rossz
2916 II, XII | állával: a tűzhely melletti dajna! Főzőkanál a köténye korcába
2917 I, XXVI | deákjai kezdték rá a víg dalaikat harsogtatni: azokat a sírverembe
2918 I, V | le velük. Csaták után víg dalaikkal, lakomák alatt tréfás adomáikkal
2919 I, XIII | neveiket ismerjük már a legtöbb dalának. A „halott-tánc”, a „háromszáz
2920 I, XXVI | s szőkére fordította a dalát.)~Nekem is van kettő,~
2921 II, IX | dal meleg áriáját: ezt a dalhanggá változott kábító arómát.~
2922 I, I | kijön az étteremből egy dali levente, s riadót fúvat
2923 II, XV | kegyence! Ez a ragyogó arc; e daliatermet, egyik kezében a kivont
2924 I, XXVI | rákezdve a nótát, kísérve a dallal.~Ne szomorkodj, légy víg:~
2925 I, XXIV | fecském, ablakára!” A mélabús dallam végigringott a puszta rónán,
2926 II, X | hangjával elénekelje azt a dallamos nótát, amihez aztán Ocskay,
2927 I, III | valami olyan megható, mélabús dallamúak, amik az eddigi lepcses
2928 II, XI | közelebb jött a danoló, a dalnak a szövegét is kivehette.
2929 II, X | Mikor Augustin a kedélyes dalokból egy-egy strófát elénekelt,
2930 I, I | ünnepélyes zsolozsmákra s vidám dalokra felkészülten; Eperjesről
2931 II, X | Derék nóták: egész Bécs dalolja őket.~– Ezek mind az Augustin
2932 I, XIII | szabad erdő kell neki, hogy daloljon. Aztán olyan a cigány: pénzedet
2933 II, II | köztük a szó? „A cigányleány dalolt, én meg táncoltam hozzá;
2934 I, XIV | áldomásozott, s gitárral a kezében dalolta a várbeliek bosszantására
2935 I, XXVI | kacki tót menyecskéket, s dalolták együtt a tót legényekkel
2936 II, II | meg táncoltam hozzá; aztán daloltunk együtt, táncoltunk együtt,
2937 I, V | egynémely, hogy talán lantolva, dalolva lehet megnyerni a kedvét:
2938 II, XX | átkozódása vegyült.~Amint a dalt rikácsoló ittas csapat a
2939 I, XXV | ágyúlövés nélkül, vagy hogy a dámáknak még csak az álmukat is elrontaná
2940 I, XIX | karján, a legelegánsabb dámának öltözve, hagyhatja el azt
2941 I, XVIII | asszonyról, méghozzá egy úri dámáról, még az ingét is letépték!
2942 I, XXIII | alkudozásokra.~– Azt a bécsi udvari dámát láttam suttogni ma reggel
2943 I, X | Dunáig terjedt, úgyhogy a dámvadak néha átugráltak a kerítésen,
2944 I, VII | sétálni, lovagolni, a szelíd dámvadakat etetni ők „ketten”.~Mindig
2945 I, X | párduca is, amikkel őzekre, dámvadakra szokott vadászni. Azokat
2946 II, XX | Úgy keltek aztán útra, vad danákat kurjongatva; amik közé a
2947 II, XV | nagy hamar észrevette, hogy Danausok ajándéka neki az a rác harámbasa.
2948 I, XXVI | ezredet vezényeltek az ő dandárában, s ennélfogva csak nagy
2949 I, IX | Istenemre, hogy amíg az én dandárom a Dogvág mellett fog táborozni,
2950 II, X | múlva én már ott viszem a dandáromat ütközetbe a Garam mellett!~
2951 I, IX | Akkor hát készítsd el a dandárunkat az indulásra.~Másnap útrakeltek.
2952 I, XXVI | vállalunk a vezérünkkel; dandárunkban nem történt sem árulás,
2953 I, XXII | tanácskozásra összegyűlt Anglia, Dánia, Svécia, Hollandia, Oroszország
2954 I, XXIII | Abesszínia és Arábia lakói; dánok és spanyolok, frankok, és
2955 I, XXVI | Ocskay maga is belejött a danolásba, rákezdé szép férfihangjával:~
2956 II, IV | van az odafenn levőknek!~Danolhatja már az éjbogár, hogy „Három
2957 II, X | társaság előtt, amihez Scharodi danolta Augustin nótáját: „Den Weibern
2958 II, I | közvitézek: azt csak az urak danolták maguk között.~Jaj már minekünk,~
2959 I, III | nagyot ivott a hajdúság, s danolva vette be a sáncot. Bizony
2960 II, V | meg oroszlánkői Jakusich darabantjai voltak. A másik vőlegény
2961 I, II | kacagánynak csak egy-egy darabja lóg le a nyakukból; hát
2962 I, V | más ez, mint a vad poéták darabjai! Mily magasztos gondolatok!
2963 I, XXV | Racine, Corneille, Molière darabjait: a padlata színes kavicsmozaik,
2964 II, III | legyen téve minden egyes darabnak a neve, formája és a többi.~–
2965 I, XXIII | gyönyörűségére, Racine-féle darabokat adatott elő. Jávorkának
2966 II, XXI | e szegény nőnek a szívét darabokra törtem: alkosd még egyszer
2967 I, XXV | támaszkodik körülötte, hogyan darabolják széjjel, hogy találjanak
2968 I, XXV | akartak kínozni; szét akartak darabolni.~– Én kértem őket, hogy
2969 II, IX | bükkfataplót, letört belőle egy darabot, kicsiholt az Ocskay tűzszerszámával,
2970 I, V | Ilonka beszélni, mint erről a darabról. Hol termett az?~Ocskay
2971 I, III | leborotválva soha.~– No, ne daráljatok annyit. Nézzétek, ott jön
2972 I, V | kinevette; akadt, aki verseket darált el előtte: azelől elbújt,
2973 I, XXII | ülne itten, een meg otthon daraszolnék.~– Nincs valami kívánságod
2974 I, XXV | ellene, mint valami pokolbeli darázsraj; a lova összerogy alatta,
2975 I, XIV | kardjaikkal az ellenük meredő dárdaerdőt, s a három legvitézebb kompánia
2976 I, XIV | lovasság, se puskázó nép, se dárdasövény, még az ágyútűz sem: mindenen
2977 I, XIV | a maga seregét: „Előre, dárdások! Utána, kopjások! Ne féljetek,
2978 I, XIV | gyalogság, muskétával és hosszú dárdával ellátva. – Itt lett először
2979 II, XIX | se váltak már be nála, a dáridóban fejébe ment a bor; s a harcban
2980 I, VI | ahogy a lakodalom utáni dáridót híják) bizonyosan megérkezik.~
2981 II, XIV | áthozott ezredének, amíg maga dáridózott.~– Tudom – mondá Ocskay –
2982 I, X | purgomál posztót, szameth darócot, és karassia kelmét meg
2983 I, XXVI | az mind, a hókával és a daruszőrűvel együtt ott kinn legel most
2984 I, XXVI | mintha csakugyan értene a dauzsoláshoz: egy kenőccsel meg hét babszemmel
2985 I, XXVI | hogyan kell kantérolni, dauzsolni, vajákolni. Ha megmosdom
2986 I, XXVI | Jávorka meg az ő pataki deákjai kezdték rá a víg dalaikat
2987 I, I | nekem magamnak patikám: deákkonyha kófernyáját, kuruzsló medicináját
2988 I, XXV | saját metódusával tudná debellálni. Mi bizonnyal jobban meg
2989 II, XII | főkötővel: olyan tökéletes cseh debellát alakított belőle, hogy bátran
2990 II, XX | Losoncon volt ezredével.~Egy decemberi napon szabadságot kért az
2991 I, III | amiben csak annyi állt, hogy „decima sexta septembris, datum
2992 II, V | volt ezeknek valamennyi dédapjuk mind. – A leány azonban
2993 II, III | bedugta a bekecse alá, úgy dédelgette. – Micsodácskád van teneked
2994 II, XIII | és különben is, „ultima deficiens” (végsarja a családnak).~(
2995 I, I | lovam odaragadt a poroszlói degetbe.~A nagyasszony megdöbbent.
2996 I, XVI | hanem büntetést. Magad degradációt, a csapatod megtizedeltetést.~
2997 I, XVIII | ezekkel a szemekkel, amikből a delej úgy sugárzik, mint a holdtányérból
2998 I, XXVI | s csak úgy szikráztak a delejes tűztől.~A csúf cigányleány
2999 I, XIX | is a házak zsúpfödeleivel delektáltatták a paripáikat. Milyen próza
3000 I, I | megérkezésének a napja; délelőtti istentisztelet után lesz
3001 I, VIII | már csípős hideg volt, de délfelé erősen bemelegedett; a lovakat
3002 II, XXI | érkezni Verbóról, s átalakulni Deliancsából Ozmonda grófnővé! – A komédiásnők
3003 II, XX | Jávorka a tenyere után nyúlt Deliancsának, s belenézett.~– Jaj, te
3004 I, XXVI | egyszer visszaváltoznám Deliancsává?~– Nekem visszahozd azt
3005 I, XVII | angyalkák cukorból, a lefüggő déligyümölcsök, amikkel az angyalka parancsára
|