bold = Main text
      Kötet, fezejet                                               grey = Comment text

 6547     I,  XXVI   |                láncnak a végén, ami lépteit gátolja.~Igaz volna az, hogy a fátum
 6548     I,  II     |                 beváltja.~– Legény leszek a gáton! – felelt vissza Borbély
 6549     I,  VII    |                     előrehaladó labancoknak gátot vessenek valahogy.~A fejedelem
 6550    II,  XI     |               Pénzért is megveszik az ilyen gaudét.~– Jól van, jól. (Azért
 6551    II,  IX     |                     idillt játszani. – Ez a gaukler még csak az étlapját mutatta
 6552     I,  XXV    |                Ocskay László jellemében: a „gavallérság”. Féktelenül büszke minden
 6553    II,  V      |                   borát. De valamennyi ifjú gavar között csak egy bírta elnyerni
 6554    II,  XII    |                     falai közt burjánzott a gaz; bejárhatta azt Ocskay László
 6555    II,  X      |                   elnyelt harag föld alatti gázai, lávái törtek ki e pillanatban
 6556     I,  XXII   |              kincstár; s mikor erre nézett, gazdagabbnak érezte magát Ocskay az egész
 6557     I,  I      |                    zománcos aranyvirágokkal gazdagon megrakva. A menyasszonyt
 6558    II,  VI     |                    Új életpálya, hatalom és gazdagság állt előtte.~– Pálffy, a
 6559     I,  XXVI   |                  bűvlámpájának minden mesés gazdagsága oda lett Ilonka lábaihoz
 6560    II,  III    |          berozsdásodott hangja volt, mint a gazdájának.~Ocskay Ozmonda keze után
 6561    II,  VII    |                     de még hívebben gyűlölt gazdájára, hanem kirántotta a pisztolyát,
 6562     I,  XVIII  |                    húztunk le egynehányat a gazdájáról: kéznél van.~– Hozzatok
 6563    II,  V      |                    a kisasszonyukat, mint a gazdájukat. Andaházy elfoglalta a várat,
 6564    II,  III    |                      mint egy ötvös. Sohase gazdálkodtam lábasmarhával, mindig csak
 6565    II,  IX     |                    kiálta, a vállára ütve a gazdának –, hát te hogy lettél kocsmárossá?~
 6566     I,  XXI    |             szokatlan. Közbe-közbe Ocskay a gazdaságáról beszélt: eldicsekedett a
 6567    II,  IV     |                  otthon. Eljárt vadászni, a gazdaságát bejárta; szántatott-vettetett;
 6568     I,  VII    |                 együttlétből.~Aztán nemcsak gazdaságból, kertészetből áll ki a világ,
 6569    II,  IV     |                     Lévára. A számtartója a gazdasági ügyek végett sürgetősen
 6570     I,  XXII   |                     nagyobb virtus, mint jó gazdasszonynak lenni.~Most egy nehézkes
 6571     I,  IV     |                   Kő üsse meg azt a malacot gazdástól együtt! Adok neki egy emsét
 6572     I,  XV     |                  elszórva hevertek a mezőn, gazdátlan paripák, a magas német nyergekkel
 6573     I,  XXI    |                     még nem kérdezősködött.~Gazduram bizony csak akkor került
 6574     I,  X      |                 zsiráfjaival, antilopéival, gazelláival: hogy hagyta volna azt a
 6575     I,  XVI    |                     másik fel! Ki volt az a gazember, aki ezt idekarmolta?~–
 6576    II,  XXI    |                    magyar, ez meg a vérében gázló hitszegő – csak az jutott
 6577     I,  XVIII  |                  közül; lovasezredeit a Vág gázlóihoz küldé, hogy a segélyül siető
 6578     I,  XVIII  |                   kerülve, ide nem érhet; a gázlónál pedig várják.~– Nos, mi
 6579    II,  XVI    |                    előtte, mikor a szívedre gázol? No, hát tudd meg, hogy
 6580     I,  XIII   |                    hogy a harminc esztendőt gázolja-e már, vagy a negyvenet, az
 6581     I,  XVIII  |                    megint föltámadt a porba gázolt féreg: ott, ahol nem várták.~
 6582     I,  II     |                   lett belőlük, ami egymást gázolta bele a vízbe. Kende János
 6583     I,  IX     |               padlaton hirdeti, hogy bokáig gázoltak a borban.~De hát kik voltak
 6584     I,  IV     |                    az egyszer száraz lábbal gázoltál ki a hínárból. Fogd ezt
 6585    II,  VII    |               titulusát nem viselheti, se a gázsiját fel nem veheti, se dandárt
 6586     I,  XXIV   |         körültűzködve, előtte egy pár rossz gebe, a szekér echója alól sebekkel
 6587    II,  IX     |                  ért jobbadára, mert azok a gebéikkel el-elmaradoztak, s csak
 6588    II,  XIII   |                    onnan a gobelinszőnyeges Geheimerats-Saalba vezetteték, ahol a legelőkelőbb
 6589    II,  X      |              Augustin nótáját: „Den Weibern gehört der Brunnen, Den Mann der
 6590     I,  XIX    |              magamat jól kifejezni rajta.~– Gehorsamer Diener.~– Tehát mindenekelőtt
 6591     I,  I      |                      Mondd hamar!~– Hát egy gelóbics kilikasztotta a cifra dolmányt:
 6592     I,  I      |                 pruszlikját kilikasztotta a gelóbis: az pedig itt van a tarisznyámban,
 6593     I,  XXIV   |                  ellepő rekettyésbe, ahol a gémek, kócsagok tanyáztak; s nagy
 6594     I,  XIX    |                    termet, ahová reggel oly gênant helyzetben került be, s
 6595     I,  X      |                     hajdúságát, Bóné Bandi, Gencsy Zsiga, Majos Jancsi, Kaszás
 6596    II,  XIV    |                   volt!): „Funkelnagelneuer General!” Aztán fennhangon mondá:~–
 6597    II,  IX     |                 Csapd te a földhöz azt a te generálisi kinevezésedet, ami úgysem
 6598    II,  VII    |                      szükségképpen császári generálisnak kellene lenni kegyelmednek.~
 6599     I,  XXIII  |                sürgölé Ocskay.~– Úgy? Hát a generálisok nem mondták meg az uraknak?~–
 6600     I,  XXV    |                   meg tudnók őt becsülni, s generálisságnál kisebb állásba nem helyeznők…”~–
 6601    II,  IX     |               kifizetteti rögtön, mihelyt a generálisságot abbahagyod. Akkor aztán
 6602    II,  IX     |                    parancsolatnak.~– Én egy generálist viszek!~– Ha a Szent Kristófot
 6603    II,  XIII   |                  lesz nálam, amire az egész generalitás hivatalos!~Ocskay nem állhatta
 6604    II,  VII    |                   országnagyok és az összes generálitás színe előtt fogja őfelsége
 6605    II,  IX     |                     Pénz dolgában a császár generosus. Azt kifizetteti rögtön,
 6606    II,  X      |                 dolgot.~A magyar urak pedig generosusok. Ocskay utána akart menni
 6607    II,  XII    |               Rómánál…~– Ne voníts annyit a geográfiából – kiálta föl a kakastollas –,
 6608    II,  X      |                  Ocskay László nevét, olyan gépies flegmával, mintha sohase
 6609    II,  XIV    |                   de a lelkében volt a köd.~Gépileg végezte a teendőit. – Menni
 6610    II,  III    |               szerkesztett furfangos elsülő géppel.~Mentől beljebb hatolunk
 6611     I,  II     |                 voltán; fekete haja, mint a gereben, úgy áll szét a fején, ahol
 6612     I,  XXI    |          gyülekeztek az udvaron, villákkal, gereblyékkel: ugyan sürgős munka volt,
 6613     I,  XXI    |                     markomba is nyomnak egy gereblyenyelet, attól pedig az én tenyerem
 6614     I,  IX     |                   ép háztető, csak a kormos gerendák, kútgémek meredeztek fel
 6615     I,  XXV    |                megint csak megtalálta azt a gerendás szobát, azzal az ólomkarikás
 6616     I,  VIII   |                    derekába hatolva, a háta gerincében állt meg.~E lövésre Vak
 6617     I,  XXV    |                 rokonomé. Túlzott indulatok gerjedelme miatt lett kiontva. – És
 6618    II,  III    |            famíliája valami nagy örömre van gerjedve.~A fejedelem és Bercsényi
 6619    II,  XIII   |      harschier-gárdista között haladt fel a Gesandschafts-Stiegén, s onnan a gobelinszőnyeges
 6620     I,  I      |                     Hosszú, tömött, világos gesztenyeszín haja egész a térdhajlásig
 6621    II,  XXII   |                  nem vág útra való pálcát a gesztjéből: ott valami kísért!~Pálffy
 6622    II,  V      |             elnyerni a szívét Katinkának, a Gimesi Forgách fiú, István volt
 6623    II,  XV     |                     gyulladt ki! – Az ott a gimnázium lángja! – Most a katolikus
 6624    II,  X      |                  hozta a dudáját, a másik a gitárját. Mikor letették a szalmaszékre,
 6625     I,  XXIV   |                 álló alabárdosra rivallva: „Glabst, had e wánt? – Nix had e
 6626    II,  XII    |                szaladgáljon az úr idebenn a glacis-n, ameddig tetszik; de ne
 6627    II,  III    |                pörlekedni.~– Jaszná sztrela gladova! – Ti, sztari opica. Ti!~
 6628     I,  XIV    |             áthajíttatott” (sclopi manuriai glaude trajectus est).~Még egyébre
 6629    II,  X      |               összeesett, mint egy táncbáb (gliederpuppe). Megszokta azt már nála
 6630     I,  III    |                    keserű!~Ilonka a szentek glóriáját látta Ocskay feje körül
 6631     I,  XXIV   |                     előre húzta. – So had e gmacht!”~A Favorita úton már kezdtek
 6632     I,  XVII   |           szociniánusok, a bafometimádók, a gnosztikusok Krisztus idvözítő voltáról:
 6633    II,  XIII   |            Gesandschafts-Stiegén, s onnan a gobelinszőnyeges Geheimerats-Saalba vezetteték,
 6634    II,  XIII   |                     későn jelezte a lázadás gócpontját. Senki sem gondolt a Görög
 6635     I,  XXI    |                 eldicsekedett a teheneivel, göbölyeivel, hány mázsa gyapjút nyíretett
 6636     I,  XXIV   |                azzal a nagykarimás kalappal Göcsejből jött; az a fekete fürtösgubájú,
 6637     I,  XXIII  |                    az inge alá: oda a szíve gödre fölé, halkan dörmögve.~–
 6638    II,  XV     |                     dúlni a rablók. Ássatok gödröt a számomra a kertben, oda
 6639    II,  X      |                     a fél pofáját teletömve gölődénnyel.~– Lehet audienciát kapni
 6640    II,  XXI    |                  ennek a hegyén volt valami gömb. Az alkonyég sápadásában
 6641     I,  XVII   |               áttörnek rajtuk.~– Hát azok a gömbök, amik a fenékre leszállnak?~–
 6642     I,  III    |                    a nyalka kurucnak! Ki is gömbölyödött attól minden ábrázat, még
 6643     I,  XX     |                 vinni a szerepét: nevetésre gömbölyült az arca.~– Bohó te! Hiszen
 6644     I,  III    |              társzekerei az eleséggel meg a gönci hordókkal, amiket elénk
 6645    II,  IX     |                     Scharodi ezúttal lefelé görbítette a feltátott szája szegleteit,
 6646    II,  XIII   |                    nyúlánk nyakat féloldalt görbítve, félig lezárt szempillái
 6647     I,  XVII   |                  vállat von, s pityeredésre görbülő szájjal mondja:~– Angyalka
 6648    II,  III    |                  körme egyszerre markolásra görbült. – Ezt is mind raboltad?~–
 6649     I,  XXIII  |                     Ez annak a jele, hogy a görcsök elmúltak. Egészen magához
 6650     I,  XXIII  |                      kapálózni itt előttünk görcsökben.~– Hahaha! – kacagott fel
 6651     I,  XXIII  |                     rendelt? A látásától is görcsöket kapok. Ha jót akar velem,
 6652     I,  III    |              egyszerre két nehéz könnycsepp gördül végig az orcáján.~Ah, mi
 6653     I,  VIII   |                  Vak Bottyán nagyot ordítva görnyedt hanyatt a nyeregben, s csak
 6654    II,  XVI    |              méltóságteljesen emelkedék fel görnyedtéből, s fejét alázatosan meghajtva,
 6655     I,  XXV    |                      mint a másik: az egyik Göttingában végzett alkimista, a másik
 6656     I,  XXII   |                   is volt abban, mint palóc golyhóság! Hátha ez az ember, mikor
 6657     I,  X      |             édesgessétek. Aki ez ellen vét, golyóba fut!”~Csupa tréfa volt az
 6658     I,  III    |                 kell hozzáérteni, amiknek a golyóbisai nem voltak olyan kegyetlenek,
 6659     I,  III    |         szétpukkannak, hanem vidám, jókedvű golyóbisok voltak, amik tovább ugráltak,
 6660     I,  III    |                   nem bánják ezek, ha tüzes golyóbisokkal löveti is városukat a komendáns,
 6661    II,  I      |                   sarkukban, aztán mágneses golyóbissal lövöldöz, hogy minden golyó
 6662     I,  XIX    |                Ezentúl onnan már csak tüzes golyókat röpítenek a városba a szakállas
 6663     I,  X      |                    törődve az utána küldött golyókkal, amik közül némelyik a páncélingén
 6664     I,  VIII   |                    lőtt. – A pisztoly három golyóra volt töltve: az egyik megtalálta
 6665     I,  XXVI   |                  azt a láncot azzal a nehéz golyósúllyal ugyan még mindig ott hordta
 6666     I,  XXV    |                     kétségtelenül mérgezett golyóval történt a megsebesítés,
 6667    II,  XVI    |                   igazi! Mikor a Nagy-Fátra gombási szorosán át kellett törtetni.
 6668     I,  I      |                   derekat, egy sor zománcos gombbal, alul ruta alakú nyújtványokkal,
 6669    II,  XII    |                  Hát egy suszter!~– Meg egy gombkötő!~– Hátrább az agarakkal!
 6670     I,  XIV    |                     jelszava, hogy akinek a gombóca legelébb felvetődik: az
 6671     I,  XIV    |                    a jövő farsangon. Sárody gombócaiba egy-egy csapatvezérnek a
 6672     I,  XIV    |                  dobja fel legelébb. Minden gombócban cédula van valami névvel.
 6673    II,  X      |                    majd kiejté a szájából a gombócfalatot, úgy röhögött.~– Te! Asszony!
 6674     I,  XIV    |                     abból jövendőt mondott. Gombócokat főzött, amiben az a tréfa,
 6675     I,  XIV    |                     hogy a forró víz melyik gombócot dobja fel legelébb. Minden
 6676    II,  X      |                  mellényéről szakadnak le a gombok.~Különösen egy válogatott
 6677     I,  XXVI   |                    senki többé egy fületlen gombot. Kapituláció várt a két
 6678    II,  XV     |              csendes háztömeg közepéből egy gomolyó füstoszlop tolakodott föl
 6679     I,  XIV    |                   gyalogság, s egy tömegben gomolyodott a felállított ágyúüteg felé,
 6680     I,  XVII   |                öltött, amiben mintha felhők gomolyogtak volna. Lassankint a felhők
 6681     I,  VIII   |                   kis csapatokat megrohant, gondatlanul dőzsölő ellenséget véletlen
 6682     I,  XXV    |               törődött vele. Csak az volt a gondja, hogy a sáncárok be legyen
 6683    II,  IV     |                   hagyta altatni lelke nagy gondjait. Leginkább megnyugtató volt
 6684    II,  VI     |                  hanem a pénzt.~– Ne legyen gondod a pénzre. Lesz, amennyi
 6685    II,  X      |                 mind szétszalad a világba – gondola magában Ocskay.)~– Az én
 6686     I,  XXVI   |                  vagyunk neki mi ketten!” – gondolák magukban. Így akar tőlünk
 6687     I,  XIX    |                   Nem Beliál leányához illő gondolat-e ez?~Csajághy megszégyenülve
 6688    II,  XXII   |                     talált, aki nem emberek gondolatai szerint ítél, aki nem azt
 6689    II,  I      |                     akik szívének, lelkének gondolatait ellenőrizték, azok lettek
 6690    II,  XVIII  |                 agyában nem tudta tisztázni gondolatjait. Valamitől nedves volt a
 6691     I,  XXVI   |              lelkével odaadta magát annak a gondolatnak, hogy nemzete ügyét diadalra
 6692     I,  XXV    |                     békében maradni annál a gondolatnál, hogy Szent István koronája,
 6693     I,  V      |                    darabjai! Mily magasztos gondolatok! Mily fölséges költészet!~
 6694    II,  VI     |                    töröd most magad azzal a gondolattal, hogy „Mit? Én? Elvegyem
 6695     I,  XVII   |                     ha útközben elfognának? Gondold meg, hogy két táboron kellene
 6696     I,  XXVI   |                  karddal a kezében: ezt nem gondolhatta ki más, mint akinek terhére
 6697     I,  II     |          beszorultak már a mocsárba, nem is gondolhattak többé a védelemre. A többi
 6698    II,  XV     |                   gyújtani. Ellenállásra ne gondoljanak; mert a várőrség kapitányostól
 6699     I,  XIV    |                   elég közel van.~– Hát azt gondoljátok, nem teszem meg?~– Elhiszem,
 6700     I,  XXIV   |                     más, mint a másvilágról gondolkoznunk. – Te pedig, kedvesem, itt
 6701     I,  XV     |             másodpercet késtek, én már azon gondolkoztam, hogy élve nem hagyom magam
 6702    II,  IX     |                     Úgy tett, mintha nem is gondolna rá.~– Hej, kedves kamerádom,
 6703     I,  XIII   |                      Nem olyan könnyű, mint gondolnád. Tudnál-e nyavalyatörős
 6704     I,  XXVI   |                   De lehetetlen volt ki nem gondolnom.~„Uriás!” neve jutott mind
 6705     I,  XXVI   |                  mégis kitaláltad, hogy mit gondolok? Jól van. Én sem hiszem.
 6706     I,  III    |                 eszébe. A hajdani kurucokra gondoltak (a „crux” viselőire, innét
 6707     I,  XXII   |            kegyelmed óhajtja – mondá a bán; gondolva magában, hogy ezt az asszonyt
 6708    II,  VII    |                 ugróc, -bajmóc várait. Lesz gondom rá, hogy azok mint igen
 6709     I,  XXV    |                    ki olyan hűséggel viseli gondomat, mint te magad tennéd, egy
 6710    II,  XIII   |                     büszkén felkanyarított, gondosan ápolt „favori”, sok délcegen
 6711     I,  XXII   |                 Köszönöm a fejedelem szíves gondoskodását és kérdését. Egészségem
 6712    II,  II     |                  csakugyan sürgősen kellett gondoskodni, mert éppen akkor jött a
 6713     I,  III    |                    foglyok ellátásáról kell gondoskodnom.~– Micsoda? A labancokéról!
 6714    II,  VI     |                  csábító tündér. – Arról is gondoskodtak magas patrónusaid, hogy
 6715     I,  III    |                  Mikor aztán a fogolynépről gondoskodva lett, akkor Ocskay is felment
 6716    II,  X      |                 mondta neki, hogy: „Különös gondunk lesz az úrra!” S pártfogói
 6717    II,  IV     |                    annak ez nagy baj, de hű gondviselés mellett elmúlik veszedelem
 6718    II,  III    |                    amit szintén szeretnék a gondviselésed alá bízni.~– Hogyan van,
 6719     I,  XVIII  |                    grófnőnek: terád bízom a gondviselését.~A hosszú, csontos termet,
 6720    II,  X      |                   volt az ő anyja, dajkája, gondviselője: az a duda. Mindig annak
 6721    II,  XV     |                   László urambátyám! Valami gonosz-akaróm ilyen két levelet külde
 6722     I,  XX     |                     ment. – Csak soha ennél gonoszabbul ne bántsák!~
 6723    II,  V      |               azokat végighallgatni. Milyen gonoszak a férfiak. Megtörni a hitvesi
 6724     I,  I      |                 halva! Isten pusztítsa el a gonoszokat!~E szóra általános zsivaj
 6725     I,  I      |               Gyalázat! Infámia! Istentelen gonoszság az, húgomasszony. Amidőn
 6726     I,  III    |                     az égbe. Végre megkapta gonosztetteinek zsoldját!~„A hatalmas labancpárti
 6727    II,  X      |                     hogy „volt-e már valami gonosztettért megbüntetve és mi módon?”,
 6728     I,  XVI    |              istentelenség, hogy te ezt egy gonosztevő haramia kurucnak a kezébe
 6729    II,  XXI    |              meghalni, amivel csak országos gonosztevőket szoktak kivégezni.~Hasztalan
 6730     I,  XXV    |                  imádkozik: szabadíts meg a gonosztól; meg van róluk írva, hogy
 6731     I,  XIV    |                   volna, amit házam népével gonoszul elkövettek. Volt jó feleségem:
 6732    II,  XII    |                egyszerre megszólal ám mély, gordonkahangon. (Pedig a száját se nyitja
 6733    II,  II     |                   téve voltak, s amiket oly gorombán elutasítottál, most újból
 6734     I,  XXV    |                 biztosítva őket, hogy semmi gorombaság nincs a szándékában az ő
 6735    II,  III    |                     legválogatottabb neme a gorombáskodásnak: tótul pörlekedni.~– Jaszná
 6736     I,  X      |                   homlokzatára felírta szép gótikus betűkkel:~Morgen komm ich
 6737     I,  XXII   |                 áldomást. (Még akkor sem a „Gotterhalte”, sem a „Rákóczi-induló”
 6738     I,  XVI    |                    német: „Frauendienst vor Gottesdienst”, „a női szolgálat elébbvaló,
 6739     I,  XIX    |                   Das ist herrlich! Das ist gottvoll! – mondja rá a hintóban
 6740    II,  XIII   |                     délceg alakot, kivált a Grabenen. Ott voltak akkor a legfényesebb
 6741    II,  X      |                 hogy mikor magánosan megy a Grabenre sétálni, mindig a kezében
 6742     I,  VII    |                  Ajánlom kegyelmednek anyai gráciájába szegény, magára hagyott
 6743    II,  X      |                     ment napról napra egész gráciával. Ocskay senkit sem talált
 6744    II,  XI     |                  rohant ki a szobából, le a grádicsokon.~Mire az utcára leért, már
 6745     I,  V      |            verbuválnak!” földhöz csapták a „gradus ad Parnassum”-ot, s lovat,
 6746     I,  XIV    |                   kell a tarsolyban hordott granát kanócát meggyújtani, s az
 6747     I,  XIX    |                  úgy pattog a cérna: csak a gránát ne pattogna a fejük felett.
 6748     I,  X      |                kudarcot valljon!~Fogott egy granátcserepet, ami a lábához pattant,
 6749     I,  XIX    |                  van némulva.~– Az ellenfél gránátjai mind erre a házra hullanak.~–
 6750     I,  XVIII  |            akármilyen kevesen vannak is, de gránátjaikkal az ostromlókban nagy pusztítást
 6751     I,  XIX    |                     mikor egyre durrognak a gránátok az ablak alatt, csörömpölnek
 6752     I,  X      |               vasból; nem engedett. A védők granátokat dobáltak a támadók közé,
 6753     I,  XXV    |             kosarakkal fojtották el, az égő gránátokat innen is, túl is kézzel
 6754     I,  XXV    |               zsoldoshad.~Ekkor egyszerre a gránátoktól felgyújtott ciheren keresztül
 6755     I,  XXVI   |                   borsodi hajdúk, a francia granátosok, a svéd bivalybőr páncélos
 6756     I,  XXIV   |                találtak volna a vásárba. A „grandmer”-ek, a hamis nyavalyatörősek
 6757    II,  XVII   |                    remény fejében – egy Deo gratiasért?~– Nem tartod ingyen. Itt
 6758     I,  XXIV   |                   arisztokráciát képeznek a grémiumban a „kamdirer”-ek, akik tönkrejutott
 6759     I,  XXII   |                urává tenni; kész őt szepesi gróffá kinevezni; de az erdélyi
 6760    II,  XVI    |                   megkeserülöd!~Nagy volt a grófi családnál is a rémület.
 6761     I,  XVIII  |                   egyiknek a felesége német grófkisasszony. Ez a szívéhez való titkos
 6762    II,  II     |                   Gyanakosznak ama bizonyos grófnéra, aki a fejedelmasszony kíséretében
 6763    II,  X      |                  fel, barátom uram, Ozmonda grófnét, énekelje el azt a nótát,
 6764     I,  XXV    |                 fordítá minden figyelmét.~A grófnőknek előre levelet küldött be
 6765    II,  XXII   |             Ozmondára, született Eszterházy grófnőre.~Annyira szerette-e őt,
 6766    II,  XXI    |             átalakulni Deliancsából Ozmonda grófnővé! – A komédiásnők gyorsan
 6767     I,  XXII   |                    kísérőhölgyével, Ozmonda grófnővel együtt. Azt kívánta, hogy
 6768    II,  X      |                      tengercsigákból rakott grottáival, mesterséges aranybányájával,
 6769     I,  XXV    |                    tengeri csigákból rakott grották, középett a kagylóból kilépő
 6770    II,  IX     |                 Kuruzengenerál”-lá. Iszonyú guadét fogunk vele csinálni. Leverjük
 6771     I,  XVIII  |             fonalának. Nagyon össze volt az gubancolva.~Csajághy kénytelen volt
 6772     I,  XIII   |                    sűrű volt, és annálfogva gubancos: jaj volt annak a fésűnek,
 6773     I,  I      |                    kell pujpunellamártás?~A gubbaszkodó alak fel sem veszi a fejét
 6774     I,  XXV    |                     menekült; rozsdás ágyúk guggolnak a szögletekben, egyéb harcijelek
 6775    II,  III    |                  szörnyű obeliszkok, merész gúlák, zegzugokat képző hegyes
 6776     I,  XXIV   |                híveihez cigányul: „irgundum gule… Farahó fiai! sopphengyule
 6777     I,  XXIV   |                rájuk lehetett ismerni már a gulyáikról: ez a széles piros szegélyű
 6778     I,  XXIV   |                 eléjük kerül a saját szilaj gulyájuk; a maga eszétől a mellékútra
 6779     I,  XXIV   |                  megszokott alakok voltak a gulyások, a csikósok a maguk népies
 6780     I,  XXIV   |                  végén a cimborái egy rideg gulyával.~Ezek a jeladásra egyszerre
 6781    II,  X      |               konstatálni, s még egy kancsó gumpoldskirchenit rendelt magának; tüntetve
 6782     I,  II     |                     egy összedőlt vályogház gunnyaszt a dágvány közepén, vízbe
 6783     I,  XIII   |               visszajöjjön! Ő felveszi a te gúnyádat, s reggel, korán hajnalban,
 6784     I,  XVIII  |                    nyúlt semmiféle asszonyi gúnyához. Ez az alak itten a bolondóci
 6785     I,  II     |                     a jelmezváltoztatáshoz. Gúnyáikat odadobálták egy halomba.
 6786     I,  XIV    |                  meg, ahogy itten láttok, a gúnyám csupa rongy, testemen annyi
 6787     I,  XIII   |                    volt. Az a rongy olyan a gúnyán, mint az ablak a házon:
 6788     I,  XIX    |                     ruhának, cípőnek, fehér gúnyának készülni; mert estére már
 6789    II,  IV     |                    a kenyerünket, s szalmás gunyhó alatt húzzuk meg magunkat.
 6790     I,  XX     |                     lenni, ahol te vagy; ha gunyhóban, ha sátor alatt; sehol engem
 6791    II,  XIV    |                 templomok tornyába, paraszt gunyhójába, saját édesanyád ős lakóházába!~
 6792     I,  XXIII  |                  jól megőrzött arcán könnyű gúnymosoly fintorgott.~– Hová oly sietve,
 6793    II,  XX     |                   bátyját megsiratni.~– Mit gúnyolódik kegyelmed? – szólt Ocskay. –
 6794    II,  XV     |                        És amellett folyvást gúnyolódott Ocskayval. Minden embert
 6795     I,  XVII   |          hercegnőnek hallania kellett azt a gúnyordítását a népnek, látnia kellett,
 6796    II,  XII    |                Tréfás, csípős a katedrában; gunyoros korbácsolója az erkölcsi
 6797    II,  VII    |                   vissza Gáspár úr, cinikus gunyorral.~– Én nem, hanem a katonáim,
 6798    II,  X      |             kezdenek égni; a hülye tekintet gúnyra vigyorodik, s amint aztán
 6799    II,  XV     |                    éppen állt.~Megértette a gúnyt.~Hirtelen haraggal fordult
 6800     I,  XXVI   |               fejére ez kisül, annak a feje guruljon el a földön! De ne keressék
 6801    II,  VII    |                 szökevények.~Ocskayt majd a guta ütötte meg mérgében, mikor
 6802    II,  V      |                 Magdolna asszony, a kerekes guzsaly pergése mellett a szép Katinka
 6803    II,  V      |                  mert én azt a kulcsot a te guzsalyod bábjába dugtam volt be.”
 6804    II,  V      |                     ketten fontak a kerekes guzsalyon. Lietava völgyében terem
 6805    II,  V      |                pászmának: elfogyott a len a guzsalyszárról, s új babát kötni péntek
 6806     I,  VII    |                  jól halad a tanulás. Már a gyakorlatokig ment. Fél esztendő alatt,
 6807     I,  X      |             magyaráznia, hogy mit tegyenek. Gyakorlatuk volt ebben. Szurokkanócokat
 6808    II,  IV     |            terjesztették, hogy kegyelmet ne gyakorolhasson. A lábához tették a fejét.
 6809    II,  XVI    |                  dicső nevet: választotta a gyalázatost: szégyent, kuhit hozott
 6810    II,  II     |          cigányleánynak köszönhetjük a nagy gyalázatot, ami fegyvereinket érte.
 6811     I,  VII    |             helyembe mást. Mit törődöm én a gyalázattal! Arcul ütnek? leköpnek?
 6812    II,  XVI    |                azért mégis uram! Előttem ne gyalázd!~– Előtted ne gyalázzam?
 6813    II,  XV     |              életemre törtek –, meg akartak gyalázni –, ők tettek azzá, ami vagyok. –
 6814    II,  XVI    |                     a nemzetségére. – Téged gyalázott meg legjobban, meg a te
 6815    II,  XVI    |                    ne gyalázd!~– Előtted ne gyalázzam? Mert ő neked urad? Térdepelsz
 6816     I,  XIV    |                  hajdúk, azok között Ocskay gyalogcsapatjának az élén jó Balahó uram a
 6817     I,  XIV    |               elszéledjenek. Azért az egész gyalogcsapatnak nagy ünnepélyességgel egy
 6818     I,  XV     |                      a futásnak indult négy gyalogezred magával sodort két lovasezredet
 6819     I,  XXVI   |                     volt egyesülve az egész gyaloghad; rendes ütközetben a tábor
 6820     I,  X      |                   lovassága maradt a kezén, gyaloghadai hanyatt-homlok siettek vissza
 6821    II,  IX     |                    Dunán a malmok, amiken ő gyaloghadait áthozta. Itt a várkapu,
 6822     I,  II     |                    egy bokor sem takarja. A gyaloghadat rác szerezsánok és morva
 6823    II,  X      |                     így vitette fel magát a gyaloghintón a császári Burgba, a levett
 6824     I,  XIV    |              derékhadához: az ő feladatában gyalognépre nem volt szükség. Mielőtt
 6825    II,  XVI    |        vadászlegényre, aki ismerte az erdők gyalogösvényeit Lietavától Zsolnáig. Innen
 6826    II,  I      |          visszatérőben a mezőn levágott rác gyalogokat kifosztogathatta, a veres
 6827    II,  XX     |                lábaiban. Ez versenyt tudott gyalogolni akármiféle lovassal. Jávorka
 6828     I,  XIX    |                álruhában, férfinak öltözve, gyalogolva, éhezve, fázva, rettegve
 6829    II,  VII    |                 hajdúság van: Czelder Orbán gyalogosai, azokat lefegyverzik, foglyul
 6830     I,  XXVI   |                    poggyászt cserbenhagyva, gyalogságát útszorosok védelmében elvesztegetve,
 6831     I,  XXVI   |          lovasságunk messze külön táboroz a gyalogságtól; a Vág mellett az ellenséghez
 6832     I,  XIV    |                 csak szénázásra használják. Gyalogságuk csupa muskétás, új szerkezetű
 6833     I,  XXVI   |                     az egész hadseregünket; gyalogságunk le van kaszabolva, ágyúink
 6834     I,  XXVI   |                      sietett Sándor szavait gyámolítani Csajághy Márton. – Ne beszéljünk
 6835     I,  IV     |                     A legény jó vitéz volt, gyámoltalan öreg anyja van otthon; de
 6836     I,  XXII   |                    Szegényke, bizony nagyon gyámoltalanul viselte magát, mikor az
 6837    II,  V      |                 tavaly apácává lett. – Hogy gyanakodhatott volna reá?~Egyszer Magdolna
 6838     I,  VII    |                     két ember a földön, aki gyanakodik rám, hogy áruló lehetek
 6839     I,  XVII   |                   peregrináló diákot, s nem gyanakodnak benne. Így eljutok a fejedelemhez.
 6840     I,  XXV    |                    mi történik itten. Még a gyanakodó Csajághy sem.~Hogy egy szelíd,
 6841     I,  VII    |                  vagyunk hárman; mert én is gyanakodom! Undorodom a kardom markolatjától,
 6842     I,  XXII   |                   kölcsön – sejteté Ocskay, gyanakodón nézve az asszonya után,
 6843     I,  XIX    |            beletörött, ott kelevény támadt.~Gyanakodóvá tette mindazok iránt, akiknek
 6844     I,  XVIII  |                     erről fölteszem. Mindig gyanakodtam benne. Csak azért jött közénk,
 6845    II,  II     |             kudarcát nehéz szívvel viselik. Gyanakosznak ama bizonyos grófnéra, aki
 6846     I,  XIX    |                Ocskayhoz kisvártatva.~– Nem gyanítom.~– Mikor az ön alvezére
 6847    II,  X      |                Augustinnak elébb egy kicsit gyantázni kellett – wacholderrel.~
 6848    II,  X      |               orchestrumot.~Augustin megint gyantázott, azt jelezte, hogy új vers
 6849     I,  XXIV   |                   Senki sem veheti őket így gyanúba: hisz mind gyalog vannak,
 6850     I,  IX     |                 titokban. A fejedelem előtt gyanúsítanak mindenkit, a fejedelmet
 6851     I,  IX     |                 mindenkit, a fejedelmet meg gyanúsítják mindenki előtt.~Közelről
 6852    II,  I      |                hozzá szólt, mindenkit azzal gyanúsított, mintha nem volna törvényes
 6853     I,  XXII   |                   éppen ezáltal tette magát gyanússá – Ozmonda előtt.~Ozmonda
 6854    II,  XV     |              intézkedését rovásra szedje és gyanúval kísérje. Ez az ő felügyelője:
 6855     I,  VII    |               birkák pedig selymet hordanak gyapjú helyett. A baromfiudvarban
 6856     I,  X      |         helységekben posztó- és vászonszövő gyárak; mindenütt fényes, úri kastélyok,
 6857    II,  XVII   |                      fiaid nevére; engem is gyászba borítottál vele; de vigasztalásom
 6858    II,  XXI    |              Odakünn már verték a dobokon a gyászchamade-ot. A vérpad fel volt már állítva
 6859    II,  III    |                  volna futárját, érkezett a gyászhír Lucskóra, hogy Pongrácz
 6860     I,  I      |              lepecsételt levéllel, vágtat a gyászhírrel, a fáklyás hírrel, ki erre,
 6861    II,  XV     |                  Végig kellett várni, míg a gyászmenet elvonul.~És még azután is
 6862    II,  III    |              úrasszony a mai napra leveté a gyászruháját, s egész pompába öltözött
 6863     I,  VII    |               konvertita támadt, az nagyobb gyászt hozott arra a halálesetnél.
 6864     I,  XXVI   |                 Megkezdődött a processió! A gyászvitézek processiója.~Mennek, mendegélnek.~
 6865    II,  XV     |                     ha kettőbe vágnak is.~– Gyáva kákompillik! Jöjjetek utánam!
 6866    II,  XII    |               László éppen olyan inaszakadt gyávaságot érzett, amint a bajuszát
 6867     I,  XXIV   |                     kardok vannak eldugva a gyékény alá; a szűrujjában, a koldusiszákban
 6868    II,  IX     |                         Hiszen most már egy gyékényen árulunk!”~Nagy átváltozás
 6869     I,  XXI    |                megviselt kártyákat, leült a gyékényszőnyegre Ocskay és Ilonka elé, törökösen,
 6870     I,  XXI    |               arannyal írtam nevét.~– Képét gyémántlapra festem,~Rubinkő ládába rejtem,~
 6871    II,  XVII   |                  kellett volna égni annak a gyémántnak.~Eggyel több kínzás a rováson.~
 6872    II,  IV     |                    csinál, s megolvasztja a gyémántot és a férfijellemet; az egész
 6873    II,  XVII   |               varázslat. Az anya büszkesége gyémántpáncél.~Úgy állt vetélytársnéjával
 6874     I,  I      |                  amint a füleet levágták, a gyenerális parancslattyábul, mindgyárt
 6875    II,  XVI    |                   ezt az egész dolgot, édes gyenerálisom! Láttál te már ilyen fájerverket
 6876    II,  IV     |                szenvedélyek. Utánuk dobta a gyeplőt, mikor megvadultak, s mármost
 6877     I,  XIX    |                    de olyan volt az, mint a gyepűbodza, benne szakad a gyökere,
 6878    II,  XI     |     Meg-megszaladnak előtte. Ocskay látja a gyér lámpák világánál el-elosonni
 6879     I,  XIV    |                  Aki a kegyelmed feleségét, gyerekeit, öreganyját megölette.~–
 6880    II,  V      |                     olyan sokat az órára! A gyerekek jól alusznak, nem kell azoknak
 6881     I,  IX     |                  hallanám: „Eresszük haza a gyereket szopni”. Mintha olvasnám
 6882     I,  XXI    |                 szénában, s tanulta tőlük a gyereknótát, amivel a csigát elő éneklik
 6883    II,  X      |                  apjáról, mint szegény árva gyerekre, akinek az apja elitta a
 6884     I,  XXII   |                  földönfutóvá tesz magadat, gyermekedet; a fejedelemasszony, ha
 6885    II,  IV     |                   Csak azt fogadd meg, hogy gyermekeidre azt a nevet hagyod, amit
 6886    II,  VIII   |               hagyja nyugodni. Érte megy és gyermekeiért, hogy elhozza onnan. Előbb
 6887    II,  IV     |                fejem csak appetitorium, s a gyermekeimé csak poszpász. El akarlak
 6888    II,  III    |            megkezdetni. Én a feleségemet és gyermekeimet félek magukra otthagyni
 6889    II,  XVII   |            mondandód, itt hagylak. Megyek a gyermekeimhez.~– Nem mégy! – lihegé Ozmonda,
 6890    II,  XVIII  |                   fel a szekeretekbe, a kis gyermekeimmel, nem bírnak a lábaim tovább;
 6891    II,  XIII   |                     is lett felruházva, ami gyermekeire is örökségül szálland. A
 6892     I,  XXVI   |                lelkét.~Mikor Ilonkájától és gyermekeitől visszatért a táborba, azt
 6893    II,  XVIII  |                     gyalog ment fel a várba gyermekeivel. Mikor búcsút vett Jávorkától,
 6894     I,  XXV    |                    apák bűneit megbünteti a gyermekekben, akinek a szavára „a tigris
 6895    II,  XVI    |                Jössz vagy maradsz. Én a két gyermekemmel megyek innen. Ha nem kísértek,
 6896     I,  I      |                    magam.~Aztán elkezdett a gyermekének mesélgetni az eljövendő
 6897    II,  V      |                gondot viselni, mint az édes gyermekére. Ha megígérte, meg is tartotta:
 6898    II,  XV     |                    felül tudott emelkedni a gyermekes érzékenykedésen, s hadvezéri
 6899    II,  IV     |                útján megállt. Asszonykönny, gyermekfecsegés szétzavarta furfangosan
 6900     I,  XIX    |                    melyik az apa? – szólt a gyermekhez Ritschán.~Így csak becsületes
 6901     I,  XVII   |                     Úr fordítsa el a gyönge gyermeki szívről e veszedelmes gondolatokat,
 6902     I,  XXII   |                     fejedelemnő pedig egész gyermekké lett az örömtől, alig bírt
 6903    II,  XI     |             sétánynak. Valamit érzett, amit gyermekkora óta nem ismert: félelmet. –
 6904     I,  XV     |                    átölelte egymást forrón. Gyermekkoruk óta nem látták egymást színről
 6905     I,  XXIII  |                     legyen verve. Egy ilyen gyermekség miatt! – A fejedelem ide
 6906    II,  V      |           ruhaszabás ellen; nem hallhatja a gyermeksírást, a kakaskukorítást. Napjában
 6907     I,  XXI    |               kegyelmed.~Csajághy odament a gyermeksokaság közé; biz a Gáborkát nehéz
 6908    II,  IV     |             labancot játszani?~Az igazmondó gyermekszáj kiejtette a rejtegetett
 6909    II,  V      |                     mondja az ölben tartott gyermekükre: „Ejnye, de szép gyermek!” –
 6910     I,  XXVI   |                     jön a vérlángban lobogó gyertyához, s az arcába látni. Minden
 6911     I,  XXVI   |                     mert el sem koppantja a gyertyája hamvát.~Deliancsa arra a
 6912    II,  XX     |             éjszakája. A tivornya terme még gyertyákkal volt kivilágítva.~A hír
 6913     I,  XXVI   |                  Mint annak a tartóba égett gyertyának a lángja, hol fellobban,
 6914    II,  XVIII  |                volnának-e?~Felkapta a karos gyertyatartót az asztaláról, s átment
 6915    II,  XIII   |         dreimasterrel a parókája tetején; a gyíklesővel az oldalán, s az is rákezdé:~–
 6916    II,  XI     |                    éppen az ilyen hely jó a gyilkolásra: ez a mély út, ezek a düledező
 6917    II,  VI     |             hallatszik ki semmi szó, még ha gyilkolnának is valakit; az ablaka is
 6918     I,  XXV    |              személyes sérelem is fokozta a gyilkoló haragot. Rákóczi a felesége
 6919     I,  XVIII  |               voltak is a harcban, égettek, gyilkoltak, de a női szemérmet meg
 6920     I,  XIV    |                   parancsára, az ő intésére gyilkolták le ilyen kegyetlenül az
 6921     I,  XIV    |           kisgyermeke. Azt mind ő égette, ő gyilkoltatta le. Nincs otthon mit keresnünk;
 6922     I,  XIV    |                    hogy csorbára veri azt a gyilkosnak a koponyáján, csak egyszer
 6923     I,  XXIV   |                    császár, ne jöjj tovább! Gyilkosok várnak rád. Eresszetek a
 6924    II,  XIV    |                 vesztett ütközetnél. Én nem gyilkosságot követtem el, hanem ítéletet
 6925     I,  XIV    |               otthon mit keresnünk; hanem a gyilkost, a gyújtogatót kell keresnünk
 6926     I,  VII    |                    fogalmai még nagyon erős gyökerekkel voltak belenőve a szívekbe –
 6927    II,  XVII   |                 kellemetlen visszaemlékezés gyökeresen elrontotta az addigi jókedvet.~–
 6928     I,  IV     |                  már, hogy sok más egyéb is gyökeret fog ott verni, s levelet
 6929     I,  XVII   |                    Pedig gyökere sincs. Ott gyökerezik a gyermekek emlékezetében. „
 6930     I,  XXV    |                  mindenkivel szemben, aki a gyöngébb nemhez tartozik. Ha elkeseredett
 6931    II,  IV     |                     nagyobbikba is, ha apai gyöngédségében részelteti. Azzal csak csak
 6932     I,  XVIII  |                   lehet megejteni? Milyen a gyöngéje? Az inkvizítor megítélheti
 6933     I,  XXIV   |                      hanem csak azért, hogy gyöngélkedő egészségét helyreállítsa
 6934     I,  III    |                     elgázoltasson valakit a gyöngenép közül, leszállt a lováról,
 6935    II,  XVII   |                  öröme fellobbanását. Nem a gyöngyért, hanem a megemlékezésért.~–
 6936     I,  XXVI   |                    ajkpár, s kivillan a két gyöngyfogsor: olyankor azt mondja az
 6937    II,  XVIII  |             feküdtek le?~Az asztalon heverő gyöngyfüzér megmondá neki, hogy itt
 6938     I,  IV     |                     elő nem adod az én szép gyöngyház nyelű késemet, amit elnyeltél,
 6939    II,  XVII   |              mindenemtől megfosztottak. Ami gyöngyöket adtál, azokat is itten hagyom:
 6940     I,  I      |              hímeztem ám én arra anélkül is gyöngyöt eleget. – No lásd, éppen
 6941    II,  III    |                     láncokkal, diadémokkal; gyöngysorok egész pamatszámra, álomnak
 6942    II,  V      |                     a jobbágyfiúkkal epret, gyöngyvirágot szedni a pagonyba, nem kellett
 6943    II,  XVII   |                     Hadd élje világát! Hadd gyönyörködjék a világ minden szép asszonyában.
 6944     I,  XVII   |                   ragyogó arcok, amik ebben gyönyörködnek.~A legkisebbiké az elsőség
 6945    II,  X      |              kocsmájában, a Fehér Angyalban gyönyörködtesse a bécsieket. Ezen az estén
 6946     I,  XIX    |                     úrhölgy: lornyettjén át gyönyörködve a mulatságban.~*~A beckói
 6947     I,  XXV    |                    fénynek nincsen árnya, a gyönyörnek nincs megbánása, ahol nincs
 6948     I,  XVIII  |                 volt: összekeverve istenítő gyönyörökből és ördöggé aljasító gonosz
 6949    II,  XII    |             Párizsnál, gazdagabb Londonnál, gyönyörűbb Nápolynál, hatalmasabb Rómánál…~–
 6950     I,  XXI    |                   szépen kitisztult az idő; gyönyörűen kisütött a nap. Cinka Panna
 6951    II,  V      |                  mutogatni, nem is volt más gyönyörűsége, mint mikor felmehetett
 6952     I,  XX     |                  csendes tanúja örömeiknek, gyönyörűségeiknek. Ocskay még az úton elmondta
 6953     I,  XVII   |                     látvány, amihez fogható gyönyörűségeset az ember soha többet e világi
 6954     I,  XXIV   |                  kócsagok tanyáztak; s nagy gyönyörűségét találta benne, ha a hazai
 6955     I,  XVIII  |                    de ennél az egynél egész gyönyörűséggel fogom azt végezni. Torquemada
 6956     I,  III    |                 Sándor, sógorával, Andrássy Györggyel együtt, haraggal jött vissza
 6957     I,  XVIII  |               fordul. Ő is, meg a testvére, György herceg, a szandeci sztaroszta,
 6958     I,  XXIV   |                    Karlsbad már akkor híres gyógyfürdő volt. Doktor Wolffius tanácsolta
 6959     I,  XXV    |                   híres professzor. S mivel gyógyít kegyelmed?~– Imával és jeges
 6960     I,  XXIII  |                  Ocskay. – Nincs talán elég gyógyszer a patikában a páciens számára?~–
 6961     I,  XXV    |                     odakívánja, ahol ezek a gyógyszerek teremnek!~A két orvos disputájából
 6962     I,  VIII   |             szerszámokat, sem a csodahatású gyógyszert nem lehet elkészíteni, sem
 6963     I,  XXVI   |                  Deliancsa~A lélek sebe nem gyógyul be soha.~Ott csengett folyvást
 6964     I,  I      |                     majd nemsokára. Csak te gyógyulj meg elébb. Szakasztott olyan
 6965     I,  I      |                   szűrd át az egészet ritka gyolcsvásznon. Ez az igazi pujpunellamártás.~
 6966    II,  X      |                      ahonnan idejött?~Van-e gyónási cédulája, és mikorról?~Ocskay
 6967    II,  II     |                  nem kényszeríti többé az ő gyónástitkának zár alatt tartására.~Egészen
 6968    II,  II     |                  összerázkódott. Minő nehéz gyónástitok ez!~– A fejedelemnek ellentmondok,
 6969    II,  II     |                 hallgasd meg, amit én fogok gyónni.~– Hallgatom.~– Legelőször
 6970    II,  II     |                  voltak, amiket meg kellett gyónnom. – Megadod-e az absolutiót?~
 6971    II,  II     |                   fehér barát:~– Mármost én gyónok meg neked.~– Nekem?~– Igen.
 6972    II,  II     |                 lelkének terhei. Régóta nem gyónt már. Pedig nagyon buzgó
 6973    II,  II     |                     Mednyánszky Pált.~Ennek gyónta meg minden bűnét.~Mikor
 6974     I,  XXV    |                   kiontva. – És ezt még nem gyóntam meg soha, és nem kaptam
 6975    II,  III    |              virágokból volt fonva, a sárga gyopár alapon piros kakastaréjokból (
 6976    II,  XXI    |                     ezelőtt elküldtem már a gyorsfutárt peremptorius levelemmel
 6977     I,  X      |                  csordák, nyájak gátolják a gyorsított menetben, annálfogva rajta
 6978    II,  IX     |                     ő maga megérkezett, aki gyorspostával utazott, váltott lovakkal,
 6979     I,  X      |                  mai nap európai seregek. A gyorspuskát is megszégyeníti a sok nyíl.~
 6980     I,  VII    |                Hanem engem a heveskedés nem győz meg. Én küldve vagyok hozzád;
 6981    II,  IV     |                    singgel, milyen magasak! Győzd le őket!~– A fejedelem maga
 6982    II,  II     |              Rettenetes gondolat egy mindig győzelemhez szokott hősnek, hogy egy
 6983    II,  II     |                 előbb tudja okát, miért nem győzheti, mintsem reá indul.”~Ocskay
 6984     I,  VI     |                       Rákóczi villáma vagy! Győzhetlen a harcban; – a nép hitében
 6985    II,  II     |                    rémhír, hogy a hatalmas, győzhetlennek hitt Nyitra vára Heister
 6986     I,  III    |                     az édesanyjától; az nem győzi magasztalni a bosszúálló
 6987     I,  III    |                     még alig hatottak. Nagy győző volt – még a kancsók között
 6988    II,  IX     |               hangon. – Arról is meg vagyok győződve, hogy azok a szolgálatok,
 6989     I,  XXVI   |                    ő kapta a megrovást, aki győzött, Pekry lett tábornokká,
 6990    II,  XII    |                     iramodó sokaság közé. Ő győzte legjobban futással. Ismerte
 6991     I,  I      |                     is belekotnyeleskedett, győzték nyelvvel; zenekíséretül
 6992     I,  VI     |                    én jövök ez epilóggal. – Győztél, diadalmaskodtál. Én is
 6993    II,  VII    |                  ittam.~– Sokat?~– Amennyit győztem.~– Tehát kétszer annyit.
 6994     I,  X      |                 szultán egész hatalmának is győztesen ellen tudtak állni; van
 6995     I,  IV     |                     Sárady lesz a neved. Ha győzünk, nemessé teszünk, predikátumot
 6996    II,  XVII   |                 kicsinyeket is leszedegette gyügyögtetve.~A kisebbik aludt már, azt
 6997     I,  I      |                    Amint ritkulni kezdett a gyülekezet, megpillantja árgus szemeivel
 6998    II,  XXI    |                 hajdúság, a népség lázongva gyülekezett, s ordítva követelte rettentő
 6999     I,  I      |               meghúzzák eléjük, s a nép már gyülekezik a piacon, a jobbágyság a
 7000     I,  XVIII  |                egyúttal a Vág túlsó partján gyülekező császári seregekre is ügyelni.
 7001    II,  XIII   |                   tölcsérpuskát, s sietni a gyülekezőhelyre: lázadás van a városban!
 7002    II,  X      |                    német katonáknak verik a gyülekezőt, akik a házaknál vannak
 7003    II,  XII    |               kezéből! – kiabáltak fel rá a gyülevészből.~– Pisztolyokat! Hahaha! –
 7004    II,  XII    |                   mindenféle napvilágkerülő gyülevésznek. Néhány év múlva aztán a
 7005     I,  XXIV   |              környékén, mint máskor, hogy a gyülevészt respektusteljes korlátok
 7006    II,  XII    |                halálra…~Csúf halál!~Piszkos gyülevésztől ízekre tépetni, bottal,
 7007     I,  XXI    |                  milyen jól kelt az árpa; a gyümölcsfák is jól kötöttek; a méhek
 7008     I,  VII    |                     ő sohasem látott, olyan gyümölcsöket ő sohasem ízlelt. A virágoknak
 7009     I,  X      |                     szigetbe, amiben pompás gyümölcsöskertek valának azon időben mulatóházakkal,
 7010     I,  VII    |                 plántálja a csemetéket, s a gyümölcsöt ő szedi le a fákról. A kert
 7011     I,  XXI    |              éneklik a házából: „Csigabiga, gyűjj ki! Szántsunk, vessünk,
 7012    II,  XIV    |             csendességben egy új hadsereget gyűjt össze a bányavárosokban
 7013    II,  XV     |               fővezér parancsából fel fogja gyújtani. Ellenállásra ne gondoljanak;
 7014     I,  XIV    |                     szurokba mártattad, úgy gyújtattad meg a szemem láttára.~–
 7015     I,  XXVI   |                fogalomban értett hadsereget gyűjte a portyázó hadakozók közepett,
 7016     I,  XXIV   |                     barátok, akik perselybe gyűjtenek szent célok számára; diákmondásokkal
 7017     I,  X      |                  ami sereget maga körül tud gyűjteni, azzal kezdjen a saját tetszése
 7018    II,  VI     |                pártolja pénzzel és csapatok gyűjtésével a lázadók ügyét. Egész bűnlajstrom
 7019    II,  XVI    |                liptói, trencséni nemességet gyűjtögeti a császári zászlók alá,
 7020    II,  VII    |               megyék elégedetlen nemességét gyűjtögette maga körül.~Pálffy bán Nyitra
 7021     I,  XXVI   |              ellenséget keresett. Nagy erőt gyűjtött maga körül; a császáriak
 7022     I,  X      |            Zsákmányt ejtettünk, élelmiszert gyűjtöttünk, amennyi a hadunknak elég;
 7023     I,  III    |                  mindjárt sarcolás, rablás, gyújtogatás jutott mindenkinek az eszébe.
 7024    II,  XVI    |                   esküvésért! Nesze a lévai gyújtogatásért! Ezt a megölt napadasszonyodért
 7025     I,  XIV    |              keresnünk; hanem a gyilkost, a gyújtogatót kell keresnünk a csatatéren;
 7026     I,  XVII   |                 nyomult előre, s azt fel is gyújtotta.~– Egy szó sem volt róla
 7027     I,  XXVI   |               férfihangjával:~Korcsmárosné, gyújts világot!~Héj, van-e kökényszemű
 7028    II,  XV     |                   hadd halljam, mit beszél! Gyújtsa rám a házat, nem futok el
 7029     I,  X      |            elhajthatjátok; de semmit fel ne gyújtsatok – mert még többször is vissza
 7030    II,  XV     |                  ahhoz a kastélyhoz ott, és gyújtsátok fel!~Kókány Laci az az ember
 7031    II,  XVI    |              vesszen a szerdék; úgy is lett gyűjtve!~Pestvármegyei látta, hogy
 7032     I,  XXVI   |                   rendek kimondták az ónodi gyűlésen, hogy „eb ura a fakó!” –
 7033     I,  XXII   |                     arcnak lángveressé kell gyulladni arra a szóra: „a kegyelmed
 7034    II,  XV     |                  Most a Szentiványi-kastély gyulladt ki! – Az ott a gimnázium
 7035    II,  XV     |                  előre jönne, orcái haragra gyulladva égnének, szemei szikráznának,
 7036    II,  XVIII  |                feleségét, akit olyan nagyon gyűlöl.~– Megszabadítsam őtőle?
 7037    II,  XIII   |                 méregerjesztője, most már a gyűlölet és harag is társul szegődött
 7038    II,  XV     |                     de meg a labanccá tétel gyűlöletéből, Tiszáné úgy elmegy onnan,
 7039     I,  VII    |                     már fogni senki, hogyan gyűlölhette egyik magyar ember a másikat,
 7040    II,  XVII   |                 Egész nemzete eltaszítja és gyűlöli. Tudod ezt?~– Én fölemelem
 7041     I,  XXV    |                 amit szeressek, nincs, amit gyűlöljek ezen a világon. – Elolvassam
 7042     I,  XXVI   |                    játszom veled! Iszonyúan gyűlölnélek, ha még iszonyúbban nem
 7043     I,  XXVI   |                      Te nagyon is jól tudsz gyűlölni.~– Nemcsak azért a vérért,
 7044    II,  XX     |               ébredtem fel. Utálom magamat. Gyűlölöm az embert, aki tegnap voltam. –
 7045    II,  VII    |                   szolgált, de még hívebben gyűlölt gazdájára, hanem kirántotta
 7046    II,  XIII   |                    most ez szakadt le róla! Gyűlölte az emlékeit!~Mikor aztán
 7047    II,  III    |              megkeseredett hölgyek szoktak, gyűlölve az egész férfinemet, a maga
 7048     I,  IX     |                     Elfogadom.~– A csapatok gyűlőhelye Ocskó mellett fog lenni: