bold = Main text
      Kötet, fezejet                                               grey = Comment text

 9586    II,  IX     |                    tudvalevő három császári kegylevél érvényesítése végett.~De
 9587    II,  II     |              ajánlatok, amik a minapi három kegylevélben teneked téve voltak, s amiket
 9588    II,  IX     |                   várkapu, amire a császári kegyleveleket török késével felszegezte.
 9589     I,  XVI    |                   jövök a korcsmából: nagy „keilerei” volt.~Valóban Heisternek
 9590    II,  XXI    |                        Madame, ich verstehe kein Türkisch!~Igaz. Itt nem
 9591    II,  X      |                alleseins, habi a Geld, oder keins”. Scharodi kísérte a nótát
 9592    II,  XVII   |                  ellen!~S Ilonka tudta azt! Kéjelgett a lelke annak a tudatában,
 9593     I,  XXVI   |           fájdalomnak, mely a semmivé létel kéjérzetében végződik. Azon a harapó
 9594     I,  VIII   |                 ütést érzett a mellén, hogy kék-zöld lett előtte az egész világ.
 9595     I,  VII    |                     el kellene már foglalni Kékkőt, Csábrág várát régen ostromolják.
 9596    II,  V      |                   egy kis darab külvilágot, kéklő rónával, kertek közül kivillogó
 9597     I,  XVI    |                   képe úgy fel volt dagadva kékre-pirosra attól az ütéstől, amit Balahó
 9598     I,  III    |                     De hátha ez csak gonosz kelepce? Hátha csak oda akarják
 9599     I,  VIII   |                   kiszabadítsa a katonáit a kelepcéből, amibe jutottak. Mivelhogy
 9600     I,  II     |                  nádtetővel, amin egy gólya kelepel, s a távolban szerte káprázik
 9601    II,  IX     |              szétvert nyílt ütközetben; ott kelepelnek a Dunán a malmok, amiken
 9602    II,  XII    |             megérthette, hogy az ő járását, kelését minden lépten-nyomon ellenőrzés
 9603     I,  XIII   |                 meghalljátok az ágyúdörgést kelet felől; de még az égő házak
 9604     I,  XIV    |                 hogy Heister a Fehér-hegyek keleti oldalán vonul előre, elkerülve
 9605     I,  III    |                    trombitások fantasztikus keleties öltözetben, csodaformájú
 9606     I,  XIX    |                  agyoncsaplak!” Talán akkor keletkezett ez a nóta.~Ocskaynak volt
 9607    II,  I      |                     hogy melyik a legutolsó keletű.~Annyit megtudott belőlük,
 9608     I,  XIX    |                     lelkébe beletörött, ott kelevény támadt.~Gyanakodóvá tette
 9609     I,  XIX    |                    nem mehetek, se útra nem kelhetek. No, hát csak siessen! Kapni
 9610    II,  V      |                      lyányom, Kata lyányom, kell-e Jakusich uradnak?” –, hogy „
 9611     I,  XXVI   |                     Sopront Ocskay uram, ha kellemesebb időtöltésnek nem tartotta
 9612     I,  XVI    |                     sem tette az ábrázatját kellemesebbé.~Ez is növelte a bosszúságát;
 9613    II,  VI     |                amennyi kell, elég. Amikorra kelleni fog, akkorra lesz. Mindjárt
 9614     I,  XVI    |                 hogy el ne szökjetek, – nem kelletek a testemhez közel. Jó lesz
 9615     I,  V      |              egyedül; úgy neveltem, hogy ne kelljen mindig strázsálni és lesni,
 9616     I,  XIV    |                    feleségét sem hasították kelmednek kétfelé?~– Soh’ se volt
 9617     I,  XIX    |             uraságok laknak. A ruhához való kelmének a választását kegyelmedre
 9618    II,  XX     |               kurucok minden seregétől.~Úgy keltek aztán útra, vad danákat
 9619    II,  IX     |                  kell feljönni, rögtön útra keltem, hogy megelőzhessem.~– De
 9620     I,  XIX    |                    most énbennem fel akarja kelteni azt a sárga szemű szörnyeteget,
 9621     I,  XXV    |        természetesen a legnagyobb resensust keltette. A két orvos protestált;
 9622     I,  V      |                       monda másnap reggelre kelve Tiszáné nagyasszonynak Tormássy
 9623     I,  XIV    |                    a Tirna nyugoti partján. Kémeik hírül hozták, hogy Heister
 9624     I,  XXVI   |                    de koromszagú a pofád.~– Kemencében hálok, galambom. De válogatós
 9625     I,  III    |                     biz úgy igyekeznek ők a kemencéhez, hogy az első sütetből ők
 9626     I,  XXV    |                    dobbant, s azzal huss, a kéménybe föl valamennyi.~Az arc nélküli
 9627     I,  III    |                     megjegyezni, hogy ilyen keménydió-törésnél vigyázzon a testi egészségére,
 9628    II,  XVI    |                   hogy melyikünknek a szíve keményebb!”)~Mikor Heister Pozsonyból
 9629    II,  XX     |        visszagondolni.~Ocskay Lászlót egyre keményebben üldözte a balsors. Hajdani
 9630    II,  XIV    |                   szíve nagyon meg volt már keményedve: még akkor sem tudott megijedni,
 9631     I,  XXII   |                 mögül a városra lesütnek, a kémények füstje arannyá változik,
 9632    II,  XII    |           füstfaragó! Talán te hordod fel a kéményen keresztül a kanonizáltakat
 9633    II,  XVI    |                      de a hűség szilárdsága keményíté meg vonásait.~– Asszonyom! –
 9634    II,  XVI    |                     vigasztalá őt Ocskay. – Keményítsd meg a szívedet. „Terem az
 9635    II,  XVII   |                  mikor a bécsi csőcselék, a kéményseprők, a tolvajok, a koldusok
 9636    II,  XII    |                 egyszer a péklegények meg a kéményseprőlegények felbőszítették egy vasárnap
 9637    II,  XII    |                   vezetők, a főlázítók mind kéményseprőlegényeknek vannak öltözve, ez a legjobb
 9638    II,  XII    |                  egy csizmadiainas, aki egy kéményseprőlétrának a legfelső fokára felmászva,
 9639    II,  XII    |               öltözve, ez a legjobb álca: a kéményseprőnek nem lehet személyleírását
 9640    II,  XV     |                    fázott. Megfogadta, hogy keményszívű lesz.~– Azt a levelet én
 9641    II,  XV     |                    varrva, mint hogy őutána kémkedjék, s minden intézkedését rovásra
 9642     I,  XXII   |              Ozmonda pedig nagy figyelemmel kémlelte Ilonka arcát.~Ha ennek elmondott
 9643     I,  XVIII  |                    Hadd hulljon a férges! A kémmel a haditörvényszék rendelkezik.~–
 9644    II,  XX     |               Jávorka rendeletéből a cigány kémnek egyedül kellett mindenütt
 9645     I,  XVIII  |                 magyarázatot. – Az elfogott kémnél semmi írást nem találtak,
 9646    II,  I      |       tapasztalataiból tudta, hogy az ilyen kémszemlészetre nem szoktak nagy haderőt
 9647    II,  I      |             utoljára is alig lesz egyéb egy kémszemlésző portyánál.~Nemsokára visszajött
 9648    II,  V      |                   fonsz le te akkor egy báb kendert nemhogy egy nap alatt, de
 9649    II,  XI     |               amivel végig volt hintve; itt kendertilolók laktak), Kumpf, Koth, Kater
 9650    II,  IX     |                       Én nem azért hívattam kendet, hogy nekem itten bolond
 9651    II,  IX     |                    rögtön, hadd fizetek.~A „kendezés”-re aztán a kamerád is megexcellenciásuramozta
 9652     I,  III    |             annyiszor lebegtette felé fehér kendőjét a leány onnan a kastély
 9653     I,  II     |               kiáltának a labancok, s fehér kendőket lobogtattak dzsidáikra tűzve.~–
 9654     I,  I      |                     ráismerni attól a fehér kendőtől, ami a homlokán át van kötve,
 9655    II,  II     |            törölheti azt onnan csak úgy egy kendővel. Az egész világ előtt lehetsz
 9656    II,  XII    |                Hirtelen előszedte Ozmonda a kendőzőszereit; az arcát Ocskaynak kifestette
 9657     I,  XVIII  |                     sakramentum, az „utolsó kenet”.~Senkire nem fájt úgy a
 9658     I,  VIII   |               hanyatt a nyeregben, s csak a kengyel tartá, hogy le nem bukott
 9659     I,  II     |                      nyereg helyett pokróc, kengyelük madzagból és fűzfavesszőből,
 9660    II,  XIX    |                   változtatta a fegyvert. A kengyelvasába tűzve ott volt jobb keze
 9661     I,  IX     |                annak a hibáját minden ember keni másra, egyik vezér a másikra,
 9662     I,  XXVI   |                  értene a dauzsoláshoz: egy kenőccsel meg hét babszemmel úgy átváltozni
 9663     I,  XXV    |                   serpenyőjét, a harmadik a kenőcseit; némelyik visszanéz az ajtóból,
 9664     I,  VIII   |                   hogy a mindenféle írok és kenőcsök felkenésére szükséges vászonpólya,
 9665     I,  VIII   |                pelenka is van elég, amire a kenőcsöket fel lehet mázolni a daganatomra.~
 9666     I,  XXV    |             egymással veszekedő fantomokat, kenőcsös tégelyt, tüzes serpenyőt,
 9667     I,  VIII   |                  semmi.”~Biz azt fölszabták kenőcspólyának.~
 9668    II,  XII    |                   fényben, valami foszforos kenőcstől. Hajdani katonai egyenruhája
 9669    II,  XV     |                festett kép az: egy vászonra kent alak. Maga Ocskay készíttette
 9670     I,  II     |               ellenfélt. Maga Ocskay mint a kentaurok mintaképe vágtatott az ellenfél
 9671    II,  IX     |               valami hiba történt, mind rám kenték; s ha magam követtem azt
 9672     I,  XIII   |                    süveggel a fején, hájjal kenve a hosszú haja, borostás
 9673     I,  II     |             szigetek és martok, amik között kénye-kedve szerint tévelyeg a szűz
 9674    II,  III    |                harapva hozzá a magával vitt kenyérből, s próbálgatta az acélráspollyal,
 9675    II,  XX     |                  tarisznyában hozott száraz kenyéren böjtölni, s éjszaka a faluk
 9676     I,  XXII   |                Bécsben pedig közel állnak a kenyérforradalomhoz. Az öreg császár meghalt,
 9677     I,  XIV    |                    amivel Kinizsi buzdítá a kenyérmezei ütközetben a maga seregét: „
 9678    II,  XVII   |            öregember! Aki kincseket várt, s kenyérpusztítókat kap helyettük.~Ennek a számára
 9679    II,  III    |                     Arra Gáspár úr nem tart kenyérpusztítót. Az udvarán hat mérges komondor
 9680    II,  XVII   |             lakomára számított, s kénytelen kenyérrel, szalonnával beérni.~– Csak
 9681    II,  III    |                     az elég volt arra, hogy kenyértöréskor Ocskay legyen ott a parancsoló.~
 9682    II,  IV     |                   munkájával kell keresni a kenyerünket, s szalmás gunyhó alatt
 9683     I,  IV     |                     kolostori életéből igen kényes adatokat kezdett a malacfő
 9684     I,  III    |                 gondot viseltek rájuk; ezek kényesek voltak.~Maguk azok a nóták
 9685     I,  XIX    |                     ami egy gyönge nőt, egy kényesen nevelt, minden veszélytől
 9686    II,  III    |                messze vidékről az ő várukba kényszeríté folyni.~Ocskay idejében
 9687     I,  XXVI   |                     lelkén. Kétségei térdre kényszeríték, csak a büszkeség tartotta
 9688    II,  II     |                   már rettegésbe, s ezáltal kényszeríteni fogja a császári seregeket,
 9689     I,  XIX    |                  hosszú kezd már lenni ez a kényszerített mulatság.~– Azt biz elhiszem.
 9690     I,  XXII   |                     Ozmondához:~– De hát mi kényszeríthet téged (már akkor tegezték
 9691    II,  II     |                   azt semmi sakramentum nem kényszeríti többé az ő gyónástitkának
 9692     I,  XVI    |                amidőn az ellenség táborában kényszerítve szolgáltam, annyira el voltam
 9693    II,  XVI    |                     tétlenül, mozdulatlanul kényszerültek a Duna két partján vesztegelni
 9694     I,  XIV    |              hadjáratra, amit kétharmadában kénytelen-kelletlen felültetett magyar bandériumok
 9695     I,  XXVI   |                  aztán mindegy: akár tündér képében jön a „cifra asszony”, akár
 9696     I,  XIX    |               Csajághynak sehogy sem állt a képéhez és alakjához ez a rögtönzött
 9697     I,  XXV    |             álomországban beszélt.~Azokat a képeket látta iszonytató változatokban
 9698     I,  VII    |              énekelték róla:~Gyakran térdet képeknek hajték,~Titkos boltban melyeket
 9699     I,  XX     |                   arcot alig hihette valaki képesnek, s Ocskay elérté, ami e
 9700     I,  XV     |              ellenség visszafordított ijedt képével találkoztak mindenfelé.
 9701     I,  XXII   |                      A torony első emeletét képező szobájának vasajtaját három
 9702     I,  I      |              patyolatujjai kétszeres dudort képeztek, összeszorítva színes csokorfüzérekkel,
 9703     I,  XV     |                     egyre csak arra a saját képmására bámul, aki még akkor is,
 9704     I,  XVI    |                 iránti tisztelettel, hogy a képmását igyekeztem ideál után vázlatozni.~–
 9705     I,  II     |                tengeréből, lefelé fordított képmásával összeragadva: az ott Beregszász.~
 9706    II,  XV     |              egészen közelbe rohanna az élő képmáshoz, arcot archoz tűzve, mellet
 9707     I,  XIV    |                    még alá is firkantotta a képnek, hogy „pinxit Sárody”.~–
 9708    II,  III    |                    állt volna! – suttogá, a képre mutatva. – Szeme, szája,
 9709     I,  XVI    |             vádolhatnak azzal, hogy erről a képről ismertek rá excellenciádra.
 9710    II,  III    |                     pamatszámra, álomnak is képtelen kincshalmaz egy rakáson.~–
 9711     I,  XXII   |                     ő a fejedelem személyét képviseli. Minden nyelven tud beszélni,
 9712     I,  XXII   |                   ezüstből van. A fejedelem képviselőjének pénzt kell szóratni, mikor
 9713     I,  XXIII  |          felmagasztaltatott mind a külföldi képviselők, mind az osztrák főurak
 9714    II,  XII    |               polgárságának minden osztálya képviselve. Legelőször egy pék! A dicső
 9715     I,  XVIII  |                       Nem hiszem.~– No, hát képzeld, hogy most a kínpadra vagyok
 9716    II,  III    |                   bálványképet, akit azután képzeletében minden férfiúi tökéllyel
 9717    II,  XVII   |              teremtve. – Te nem ismered őt; képzeleted sincs róla, ki ő. – Te egy
 9718     I,  XXV    |                  hall; de keverve a valót a képzelettel. Erős akarata van, ébren
 9719     I,  XXII   |                     felől, magyarázva ezt a képzelhetlen átváltozást, és leginkább
 9720     I,  XXVI   |                     mint az indulat a mámor képzelt korcsszülötte?~… Hanem amint
 9721    II,  XV     |              egymást meg nem látják többet.~Képzelte, hogy szidja, átkozza most!
 9722    II,  III    |                    merész gúlák, zegzugokat képző hegyes sziklacsompók: távolról
 9723     I,  XXII   |                  meg eddig. Most már nem is kérdem. Magukkal vihetik.~Erre
 9724     I,  XXII   |                címezned; s ha a fejedelemnő kérdeni találja: nem ismered-e ezt
 9725     I,  XXII   |                   követei, kik mind abban a kérdésben fárasztják diplomáciai tudományuk
 9726     I,  VIII   |                  ütközet? – Ez volt az első kérdése.~– Meg bizony – felelt Csajághy. –
 9727     I,  XXII   |                     rab, aki a bíró kulcsos kérdései előtt alig tudja tovább
 9728     I,  I      |                     felügyelhessen, s vitás kérdésekben döntő szavával igazságot
 9729     I,  XV     |            erre-arra bandukoló csapatokkal. Kérdéseket intéz hozzájuk. Azok nem
 9730    II,  X      |                    felelni a hozzá intézett kérdésekre.~Először is, kinek híják,
 9731     I,  XXIV   |                   feleltél akkor mindjárt a kérdésemre?~– Azt gondoltam, valami
 9732    II,  X      |                 expedíciója: az inas arra a kérdésére, hogy itthon-e az excellenciás,
 9733     I,  XXIII  |               asztal fölött azzal a meglepő kérdésével Bercsényihez, amire még
 9734    II,  VI     |             magaddal, a nyeregbe ültetve?~A kérdésnél már ott volt a hölgy jobb
 9735    II,  XVII   |                  nyájasan beszélgettek. Mit kérdett Ozmonda? Hogy szabadult
 9736     I,  XXII   |                  amit az a két égő tekintet kérdez így egymástól.~Miért nincsen
 9737     I,  XVIII  |                     mindent ingyen: az első kérdezésre. Mindent, amit Scharodi
 9738     I,  XXV    |      kínszenvedéseket. Őtőle magától nem is kérdezik, hogy mi fog jobban tetszésére
 9739     I,  XXV    |                   torkig lakatják? Hiába is kérdeznék, mert aligha tudna felelni
 9740    II,  X      |                   összeszidta jó magyarul a kérdezőnek minden hím- és nőnemen levő
 9741     I,  XXII   |                 Ilonka meglepetve tekinte a kérdezőre.~– Honnan gondolja ezt kegyelmed?~–
 9742     I,  XXI    |              megtette.~Ocskay felől még nem kérdezősködött.~Gazduram bizony csak akkor
 9743     I,  XXII   |                  folytatá Rákóczi –, de azt kérdezteti általam a fejedelem, hogy
 9744     I,  IV     |                 hogy a keresztszülőktől azt kérdezze:~„Contradicisne diabolo,
 9745     I,  XVII   |                 jövendőt lehet mondani. Azt kérdezzük meg.~Egy nagy velencei kristálypalackba
 9746    II,  VIII   |                     ha rátalálhattok; ti se kérdjétek éntőlem, az én dolgom lesz
 9747    II,  VII    |                  össze kell aprítani, és se kérdve, se hallva nekivágtak, úgy
 9748    II,  V      |                három estén keresztül. Hiába kéredzkedett a fiacskáihoz, Magdolna
 9749     I,  XXVI   |                  halállal magával is táncra kerekedő szilaj bordalokat: meg-megakasztva
 9750     I,  XXII   |                    hogy a lovak lábai meg a kerekek alá ne kerüljenek.~Az ágyúk
 9751    II,  XVIII  |                aztán toljuk az országutat a kerékkel!~Nehány pillanat alatt el
 9752    II,  VII    |                   ember.~Ocskayval csak úgy kerengett a világ.~– No, de ne ijedj
 9753     I,  III    |               puskatűz a bástyákról, mint a kerepelő, olyan sűrűn. De a szemmel
 9754     I,  V      |               odatalál az indulatja, én nem keresem, csak hogy becsületes ember,
 9755     I,  XXII   |                     A te úrasszonyod kegyes kérésére szabadon bocsátlak. Elmehetsz,
 9756     I,  XXVI   |                  talált rá. Mikor aztán sok keresés múlva reáakadt, akkor úgy
 9757    II,  XVI    |                     az asszonya megindult a keresésére; nehogy odábbmenjen: sőt
 9758    II,  IV     |                     Aki azt elveszti, ugyan keresheti!~Ilonka beteg gyermeke mellett
 9759     I,  XXIV   |             kamdirer”-ek, akik tönkrejutott kereskedőknek adják ki magukat, vedlett
 9760     I,  XIX    |                   bízom: azt is kap a görög kereskedőnél nagy választékban; most
 9761    II,  IV     |                    áldozatbárányt, bűnbakot keresnek. Bezerédyt már lefejezték.
 9762     I,  II     |                    Minden figyelem a gázlót kereső lovasság felé volt fordulva.~
 9763    II,  XVIII  |                  meglássa, s hírt mondjon a keresőinek. – Kertek alatt bujdokolva
 9764     I,  XXVI   |                 guruljon el a földön! De ne keressék kegyelmetek ezt a főt a
 9765    II,  XXI    |                   küldte ezt hozzá, azzal a kéréssel levelében, hogy engedjék
 9766     I,  II     |               Wisnovieczky dzsidásait, hogy keressenek valahol gázlót a Tisza mentében.
 9767     I,  XXV    |                    No, most megkaptad, amit kerestél! Te itt küszködöl, éjt-napot
 9768    II,  III    |                 lettem az temiattad? Nem én kerestelek-e fel mindenütt: aki futottál
 9769    II,  III    |                   az Ocskay László, akit én kerestem, akit én bírtam valaha:
 9770     I,  IV     |                     ezt nézve, elvállalta a keresztanyaságot. Egy kis asztalt hoztak
 9771     I,  IV     |              Andrássy Mihályra mutatott), a keresztapa lesz Ocskay; a keresztanya
 9772     I,  XXIV   |                Musztafa janicsárhada volt a keresztapja.~A legutolsó a mondák között
 9773     I,  XXI    |                    az az övé.~Akkor aztán a keresztapjának csak le kellett mellé heveredni
 9774     I,  XXI    |                   Csajághyt íratta be a fia keresztapjául.)~– Hogyne, édes komámuram;
 9775     I,  IV     |                    breviáriumából olvasva a keresztelés formuláréját, odáig nem
 9776     I,  IV     |                   székét a helyére. – Elébb keresztelkedj ki magyarnak!~– Úgy van,
 9777     I,  IV     |             Utoljára egy mély basszushang a keresztelőasztalka alatt zúgott fel rémletesen:~„
 9778     I,  IV     |                 nyefegne, elkezde magából a keresztelőkancsóból kifelé gágogni:~„Non contradicito!”~
 9779     I,  XXV    |                    nevére, Ferencnek fogjuk kereszteltetni. A Mindenható oltalmazza
 9780     I,  XXI    |                elkezd sivalkodni. (Gábornak kereszteltette az elsőszülöttét Ilonka,
 9781    II,  IX     |                    a kormos váromladék az ő keresztfia. Itt van az a török sánc,
 9782     I,  XXI    |             megnézni, hogy mit csinál a kis keresztfiam.~– Hamis kegyelmednek a
 9783     I,  XXI    |                    jön kegyelmed ide csak a keresztfiát lovagoltatni.~– Hát bizony,
 9784     I,  XV     |             császári hadaknak. Mint a kévék keresztjei gazdag aratás után, úgy
 9785    II,  III    |                csörömpöltek az ajtót lezáró keresztrudak, kulcs nyikorgott a zárban,
 9786     I,  IV     |             incselkedéseinek?)~De mielőtt a keresztszülők erre megfelelhettek volna,
 9787     I,  IV     |                    odáig nem jutott, hogy a keresztszülőktől azt kérdezze:~„Contradicisne
 9788    II,  XXI    |               semptei parancsnokát, hogy őt keresztülbocsássa a hadvonalon. Ha jókor érkezik
 9789     I,  VIII   |                    nagy ember kegyelmed, de keresztülesünk egymáson!”~Megmondta a vitéz
 9790     I,  XXV    |                   bánt. Te pedig kaptál egy keresztüllőtt lábat, az a tied: azzal
 9791     I,  XVI    |                  uramat magát hozták haza – keresztüllőve.~S vele együtt jött a rémhír,
 9792    II,  III    |                     nem szabad ezen a kapun keresztülmenni. Onnan kövekkel agyonverhetik
 9793    II,  XVI    |            csüggesztve alá.~– No, most csak keresztülrontasz hát a szívén ezzel a tüzes
 9794     I,  I      |               homlokán át van kötve, s amin keresztültör a vér. Lova habzik, maga
 9795    II,  VII    |                     aztán közéjük vágott, s keresztültörte magát rajtuk, vele ment
 9796     I,  XV     |                derekába, s három hadvonalat keresztültörtek már, vissza már nem vonulhattak,
 9797     I,  XV     |                 magukat, „előre hátráltak”; keresztültörték magukat még a tartalékon
 9798    II,  XVI    |                     árvízen lóval nem lehet keresztülúsztatni. Ha pedig ezek után veti
 9799     I,  XXIV   |                   már a sok zöldségeskerten keresztülvágtattak, s kiértek a Favorita útra,
 9800     I,  XVII   |                    hogy két táboron kellene keresztülvergődnöd, a császáriakén meg a magyarokén.~–
 9801     I,  VIII   |                  üdvözletét küldi hozzád, s kéret, hogy csak a meggyógyulásodra
 9802    II,  XIII   |                  titkára volt az. Wratislaw kéreti a tábornok urat, hogy amilyen
 9803    II,  XVII   |                  hagyjam.~Ezzel felugrott a kerevetről, egy cifra faragványú, ódon
 9804    II,  V      |                    le, hogy az egész élő fa kérge mind a körmük alatt foszlik
 9805     I,  XXVI   |                   festé, annak az arcába ne kergesse még a vért szégyen és haragköltögető
 9806    II,  IV     |                    Futnunk kell innen? – Ki kerget bennünket?~– Még magam sem
 9807    II,  I      |                  németet csúnyául! Most azt kergetjük: hol mi elöl, hol ők hátul.
 9808     I,  II     |                      fegyverhagyó tömegeket kergetnek maguk előtt.~A zivatar,
 9809    II,  XIV    |                     bosszantó, oly őrülésre kergető, oly gyilkos méregkeverő
 9810    II,  VII    |                  Jávorkát elfogni! Másforma kergetőzésekben is volt neki része. Hát
 9811     I,  XV     |                     is valaki közülök ezt a kergetőzést, éppen úgy kurucnak nézhette
 9812     I,  XIX    |                  csákós kurucok előre-hátra kergetőznek. A hajdúság a sövény mellől
 9813     I,  XXII   |                    országon keresztül-kasul kergetőzött. Megannyi jó ismerős. Egy
 9814     I,  XXVI   |                  csak portyázó hadoszlopaik kergetőztek, Dunán innen, Dunán túl,
 9815    II,  XVIII  |                   Hát ide jutottál? Világgá kergettek, óh, az átkozottak!”~Ilonka
 9816    II,  I      |                azután meg Pálffy bánt magát kergették meg valamennyi vasasezredével:
 9817    II,  XIV    |                     amit tudunk. Éppen most kergettünk meg egy csoport kurucot,
 9818     I,  XVIII  |               Scharodi.)~Ocskayval csak úgy keringett a világ e soroknak az olvastára.~–
 9819    II,  XIII   |                     hogy élve akarták kézre keríteni. A lovaik kinn voltak elhelyezve
 9820     I,  XXIV   |                végigvágtató vadászcsapatot; kerítés, vízárok nem volt előttük
 9821    II,  XII    |                 mint a juhászkutya, mikor a kerítésbálványra felugrik, s ott táncol maga
 9822     I,  XXIV   |                  visszaszáguldott a legelső kerítésig: nyomában a csapatja. Átugrattak
 9823     I,  XXIV   |              látogatást tenni, megsértsék a kerítésugrás közben magukat. Ilyenformán
 9824    II,  VII    |                     a három váracskát kézre kerítette: azonnal siet föl Bécsbe.
 9825     I,  XXV    |              hozzanak neki valami szekeret. Kerítettek számára egy ágyútaligát.
 9826    II,  VII    |                  ütközettel fölér, ha kézre keríthetjük. Mit szól a plánumomhoz,
 9827     I,  XVIII  |                másik a belvárost és a várat keríti el, boltozatos kapukkal
 9828     I,  XXI    |                  Repülj, fecském, ablakára!~Kérjed, nyissa meg szavadra.~Mondd:
 9829    II,  IV     |                 magamat tartani: hogy ne én kérjek, hanem más kérjen engem.
 9830    II,  IV     |                     ne én kérjek, hanem más kérjen engem. Bűnöm még nincs;
 9831    II,  I      |                       Ahol dolgoztatok, ott kérjétek az ebédet.~Hanem a kuruc
 9832    II,  X      |                illik a tánc a magyarnak”!~– Kérjük nagyon szépen! – Federreiter
 9833     I,  XIII   |            fölébredés; a fél világot kihívó kérkedés; vigasztaló reményadás;
 9834     I,  VIII   |                sereg közötti térre, harsány kérkedéssel hívta ki személyes viadalra
 9835    II,  XIV    |                  Hippokratész-lárvája a hiú kérkedést ennél a szónál. – A halálítélet
 9836     I,  XIV    |                   hajdú hadnagy a nagyszájú kérkedőhöz. – Hát ihol van a nagyfejű,
 9837     I,  III    |                    Igazán aprópénzzel. – Ha kérőbe jön a legény, azt mondja
 9838    II,  IV     |                    azután majd én kerülök a kertajtó felől. Ne tarts te semmitől!
 9839    II,  XVIII  |               ajtaján kiszökött a kertbe, a kertajtón át ki a szabad mezőre, s
 9840     I,  XXVI   |                         Felborzolgatja.~Kis kertedben, ligetedben~      Hogyha
 9841     I,  V      |              Parnassum”-ot, s lovat, kardot kértek. Meg is kapták.~Ocskay azonban
 9842     I,  XXIV   |           Átugrattak a kerítésen, le a mély kertekbe; egy sem törte ki se a lova
 9843     I,  IV     |                    vesszője! Nekem adta egy kértemre! Ezt én elültetem, és ki
 9844     I,  VII    |                 azokban ők ketten.~Azután a kerten túl van az erdő; a szép
 9845     I,  VII    |               virágoknak maga az „édesem” a kertésze; ő oltja, plántálja a csemetéket,
 9846     I,  VII    |                  Aztán nemcsak gazdaságból, kertészetből áll ki a világ, vannak komolyabb
 9847     I,  XXIV   |          szegélyezve volt palánkokkal, apró kertészlakkal, cserzővarga-, kötélgyártótelepekkel;
 9848     I,  III    |               eljöttek, s nem maradt otthon kerti virág, azt mind elhozták:
 9849     I,  IV     |                   megvolt az Ocskay-kastély kertjében az a nagy jegenyefa, ami
 9850    II,  VI     |                     valakit; az ablaka is a kertre nyílik, s azon is vastábla
 9851    II,  XVII   |        vetélytársnéjával szemközt, mint egy kerub!~S ez érezte, az első szembetűzésnél,
 9852    II,  XII    |               mindent meg kell tudni, ami a kerületén belül történik, s különösen
 9853     I,  XXVI   |                   kitől.~– Tán orgyilkokkal kerülgetik?~– Nem az. László bátyád
 9854     I,  XXVI   |                hatalma. Valami nyugtalanság kerülgette, ami meglátszott az arcán;
 9855     I,  XV     |            esthomályban, nem keresve, hanem kerülgetve egymást. Nem kellett már
 9856     I,  XXII   |                  lábai meg a kerekek alá ne kerüljenek.~Az ágyúk üdvlövései dörögnek
 9857     I,  XXV    |             ősereklye egy kálvinista fejére kerüljön; mert hisz a porosz király
 9858     I,  XVII   |                    zászlók.~– Most a zöldek kerülnek felül.~– Nem, nem, a veresek
 9859    II,  XX     |                      puszta tájékozás után. Kerülniök kellett a járt országutat,
 9860     I,  IX     |                  egyszerre érkezzünk: nekem kerülő utam van. – Ezzel Ocskay
 9861    II,  IV     |               ügyéből. Akkor azután majd én kerülök a kertajtó felől. Ne tarts
 9862     I,  XXV    |           sebesülteket ápolják.~Hát nem így került-e maga Ozmonda is Ocskay kórágya
 9863     I,  XVIII  |                     nehezebb tête-à-tête-re kerültünk össze. Beszéljünk csak suttogva,
 9864     I,  III    |               kezében volt; ami aztán félig kérve, félig kínálva az ő kezébe
 9865    II,  IV     |                    csörömpöljenek kanállal, kés-villával.~Amint ima végeztével az
 9866     I,  XXV    |                  fogott, amibe beletörött a kése.~Aki a háborúban a regényes
 9867    II,  VI     |                     ismét keresztül a török késeddel? – kérdezé nevetve.~Óh pedig
 9868     I,  I      |                    van még hátra. Azoknak a késedelmét meg lehet magyarázni. A
 9869    II,  VI     |                       Aztán add ide a török késedet!~Ocskay el nem tudta gondolni,
 9870     I,  XXVI   |                  sem; se deres, se fakó, se kesely; az mind, a hókával és a
 9871     I,  XVIII  |                   mint őrá. „No, majd az én késem nyeld el, ha ezermester
 9872     I,  IV     |                     én szép gyöngyház nyelű késemet, amit elnyeltél, én nem
 9873     I,  XXI    |                      de még most is) annyit keseregtek idebenn a hazában, amit
 9874     I,  VI     |                 mondá vőlegényének: „Meg ne keserítsd valaha a húgomat, mert akkor
 9875     I,  III    |                   No, hanem a levél, az még keserűbb volt. Abban a fejedelem
 9876     I,  XXV    |                     enyhíteném a baját, még keserűbbé teszem. Bocsássa meg bűnömet! –
 9877     I,  XVIII  |                   engem ily módon, halálnál keserűbben megsértettek, olyan bosszút
 9878     I,  XXIII  |                     bajuszuk nőni, rendesen keserűek, szatirikus humorúak a többi,
 9879     I,  X      |                    látnám – mondá kegyetlen keserűen. – Ahogy azt meghallgatta
 9880     I,  XIV    |                 hajdúezred. Annak kellett a keserűjét kiállni. Mikor kilőtték
 9881    II,  XVII   |                   nem mutattam; könnyeimet, keserűségemet magamba fojtottam.~Szívedet,
 9882    II,  XV     |          asszonyszívbe nem lehet annyi özön keserűséget önteni, hogy ami egyszer
 9883    II,  XVI    |           pillanatban elfeledé lelke minden keserűségét, s nem jutott eszébe, hogy
 9884     I,  VII    |            gyermekei előtt mindennek a nagy keserűségnek nincsen már értelme. Hogy
 9885     I,  I      |                kitör szívéből az eltemetett keserv, és átkokra fakad.~– Most
 9886     I,  XV     |                      Az a „Bärenhäuter” nem késett már. Sárodyt értették alatta.~
 9887     I,  XVI    |                     az intézkedéseimmel. Te késlekedtél. Ezalatt a kurucok betörtek
 9888     I,  XIV    |               Ocskay, minthogy az útját nem késleltethette velük, eladta a pozsonyi
 9889     I,  XXVI   |                    is elsárgult. Félretette későbbre azt, amit most mondani akar.~–
 9890     I,  I      |               esküvő. Azért haladt ki ilyen későre az időből az egybekelés,
 9891     I,  XXVI   |                      s ahol Turkoly szokott késsel-villával dobolni a cintányéron, ott
 9892     I,  XV     |                   Ha ti még egy másodpercet késtek, én már azon gondolkoztam,
 9893     I,  XX     |                 végszót: „Ha még egy percig késtetek volna, milyen jól jártunk
 9894    II,  V      |               végzik a majorban, ide csak a készet hozzák. Régi, a háznál vénült
 9895     I,  XVII   |                     amiket a „Burzen”-ekben készítenek, elmondta: abban olvastam. –
 9896     I,  VII    |                   olyan körülforgó kalitkát készíteni, amiben a tréfás állatka
 9897    II,  XII    |            kitörésre került. A zsidók ellen készítettek heccet. Ezúttal a leghűségesebb
 9898     I,  XVI    |              serenissime princeps!” számára készítettetek. Éhes vagyok, mint a farkas!
 9899    II,  VII    |                   mikor a vendége számláját készíti.~– Jó ebédet adott a menyemasszony?~–
 9900     I,  IX     |                    rá Csajághy.~– Akkor hát készítsd el a dandárunkat az indulásra.~
 9901     I,  XXI    |            nyíretett az idén, milyen sajtot készíttet a bálisával, hogy telelt
 9902     I,  V      |                palotában gyönyörű színpadot készíttetett az akkori idők legfényesebb
 9903    II,  XV     |             vászonra kent alak. Maga Ocskay készíttette azt egyszer olasz művész
 9904     I,  XXIII  |                     odament hozzá bátran, s keszkenőjével megtörlé a kíntól izzadó
 9905     I,  XXV    |           Stahremberg táborának elég élelmi készlete ott van felhalmozva. Ha
 9906     I,  XIV    |                    a pozsonyi mészárosoknak készpénzért. A pénz jó volt az ő hadainak
 9907     I,  IX     |                      amit a bányavárosokban készpénzül talált. Hogy az ezután összetoborzandó
 9908    II,  III    |                   neki. A hosszú szarvasbőr kesztyűn érzett a kámfor szaga.~Magdolna
 9909    II,  XVI    |                     odábbmenjen: sőt inkább készüljön az elfogadására!~– Jó lesz –
 9910     I,  XXIV   |                 vármegyék ellenforradalomra készülnek. Hat vármegye reprezentál
 9911     I,  I      |                 most egy nagy lakodalom van készülőben; mert amaz egészen mást
 9912     I,  XXII   |                     korán kelt, hogy az úti készülődéseket idején elláthassa; de a
 9913     I,  I      |                   az ideje, hogy komolyan a készülődéshez lásson, mert a hintók gördülése,
 9914     I,  VIII   |                     a maga híveiben.~Csak a készülőre trombitáló tárogatók tudták
 9915    II,  IV     |                     te férfi, földi hazádat készülsz elcserélni; ő elcseréli
 9916     I,  I      |                  nagyasszonyom úri portáján készültek, úgy pünkösd után való hétben,
 9917     I,  I      |                menyegzőnkre, én éppen akkor készültem feltenni a koszorút a fejemre.
 9918     I,  I      |                     is voltunk ellenállásra készülve: pisztolyaink csupa vaktöltésre
 9919     I,  XVIII  |                   egy-egy zászló alatt csak két-háromszáz ember maradt meg, a többi
 9920    II,  II     |                    hadai képezik: ő maga is kétbalkezű ember, aki amit megfog,
 9921    II,  XIV    |                előre is paroláját adta, nem kételkedem rajta, hogy ezt a feladatot,
 9922    II,  II     |                 seregét. Most már senki sem kételkedik ennek a hírnek a valóságáról.
 9923     I,  XIV    |               indult meg a hadjáratra, amit kétharmadában kénytelen-kelletlen felültetett
 9924     I,  XVIII  |                   labanc huszárjainak ugyan kétharmadát elfújta odáig a szél; hanem
 9925    II,  XVIII  |                  egy bűnbánó állt előtte, s kétkedve tekinte fel e kétségbeesett
 9926     I,  XIII   |                  mindenütt a tábor közepén, kétkerekű laptikájával, amibe kis
 9927     I,  XXII   |                 mert az a fickó, aki ebbe a ketrecbe magányosan van bekalodázva,
 9928     I,  XXII   |                 szóra. Nagy hideg flegmával kétrét hajtogatá az ajándékba hagyott
 9929     I,  I      |             átlövöldöznének egymásra. Semmi kétség, hogy maguk a Léva várát
 9930    II,  XX     |                    oly orgiák folynak, amik kétségbeejtik a verbói anyákat, férjeket. –
 9931     I,  XVIII  |                  irgalomra, s védte magát a kétségbeesés erejével. Az is kevés volt.
 9932    II,  XIX    |            sarkantyúba kapva, lélekvesztett kétségbeeséssel rohant árkon-bokron keresztül;
 9933    II,  XVI    |                    mit végigolvasott. Semmi kétsége sem lehetett. Elhallgatott,
 9934     I,  XXVI   |                    most is érezte a lelkén. Kétségei térdre kényszeríték, csak
 9935     I,  XXV    |                   másik ellenben, mivelhogy kétségtelenül mérgezett golyóval történt
 9936    II,  XVI    |                   elszállásolt huszárjaiból kétszázat tartsanak útra készen, hogy
 9937     I,  XIX    |                      azok sem voltak többen kétszáznál.~Mind a két lovascsapat,
 9938     I,  IX     |                 megcsókolja azt keservesen, kétszer-háromszor is. Nincs már más, akit
 9939     I,  VII    |                   ők „ketten”.~Mindig csak „kettecskén”, mindenütt „mi ketten”.~
 9940     I,  XIV    |                 asszony, azt két fára kötve kettéhasították, kis csecsemő fiam felszúrták
 9941     I,  XIV    |            feleségemet két fához köttetted, kettéhasíttattad –, kis porontyocskáimat
 9942    II,  XXI    |                 küldöncöt.~S ezt határozva, kettétöré a fekete pálcát, s odadobá
 9943     I,  IV     |                   aztán azt a rövid vesszőt kettétöri, s a földre dobja, akkor
 9944     I,  XVIII  |                      Majd mielőtt a vesszőt kettétörnéd, valaki azt fogja a füledbe
 9945    II,  IX     |                     az égő taplót a pipába, kettő-hármat szippantott rajta, amíg
 9946     I,  XXVI   |                  mint a másik, akármelyik a kettőből?~Három fehér kendőt veszek;~
 9947    II,  III    |                     kegyelmednek; egy évig, kettőig, amíg a háború tart; amíg
 9948     I,  XXVI   |                   bízhatott. Egyedül ővelük kettőjükkel közölte a haditervét, amiben
 9949    II,  X      |               képzelni, hogy ki lehet nekik kettőjüknek közös jó barátjuk, s amellett
 9950    II,  XVII   |                  Nagy társaság volt együtt: kettőjükön kívül csupa férfiak. Trencséni
 9951     I,  VIII   |                     és labanc. Eddig mind a kettőnél csak abból telt ki a háború,
 9952     I,  XXIV   |                     és én vele megyek. A mi kettőnk küldetése ezen a világon
 9953     I,  VI     |            mindenütt ott láss magad mellett kettőnket: öcsédet és engem: a mi
 9954    II,  I      |                   találkoznak.~Azzal megint kettőt-hármat vágtak egymásnak a kardjára,
 9955     I,  VIII   |            Eszterházy uraimék pedig a másik kettővel eleblábolnak valamerre,
 9956     I,  III    |                     támadt, hogy a zsebórák ketyegését is ki lehetett venni. –
 9957    II,  X      |                mikor az már régen a másé.~A ketyegő faliórára nézett: késő reggel
 9958     I,  XV     |                   császári hadaknak. Mint a kévék keresztjei gazdag aratás
 9959     I,  III    |                     arab mén, amely úgy jár kevélységében, mintha minden lábával kétszer
 9960    II,  XIV    |                     hagyta magát ragadtatni kevélységétől, s kérkedő pátosszal esküdözék: „
 9961     I,  I      |             mogyorónyi indigót alkermesben; keverd hozzá. Azután végy egy kupa
 9962    II,  XIX    |                   nevezett, s komoly harcba keveredik a kuruc lovassággal, azt
 9963    II,  I      |                    mendemonda szófia beszéd keveredjék belőle: nem jó volna, ha
 9964     I,  XXVI   |                    rendetlenül, összevissza keveredve. Most van itt a jó alkalom,
 9965     I,  XXIV   |                    számára; diákmondásokkal keverik az ájtatos rimánkodást,
 9966    II,  XII    |                    úgy a jó mulatság végett keverkedett a társaság közé, s most
 9967     I,  XXV    |           csillagsáncot védő muskétások nem kevesebb vitézséggel fogadták; az
 9968    II,  XVII   |                 semmivel sem következtetett kevesebbet, minthogy természetesen
 9969     I,  XXIII  |             fejedelemhez a jelszót átvenni.~Kevésvártatva, anélkül hogy a fejedelem
 9970     I,  IV     |                     bajtárs. Vitézek közt a kézcsapás egyértékű az esküvel. Nálunk
 9971     I,  X      |                  Nem lehet ezt csak úgy egy kézcsapásra elvenni.~Ocskay egypár száz
 9972    II,  VI     |                fegyvereseidet. Így most egy kézcsapással tied a vár is, a domínium
 9973     I,  IV     |                  megbérmáltak. Feljöhetsz a kézcsókolásra.~De biz azt a kézcsókot
 9974     I,  IV     |                 kézcsókolásra.~De biz azt a kézcsókot nem várták be. Ilonka vígan
 9975    II,  XII    |                   nagyon kell vigyázni, nem kezd-e idebenn a fővárosban valami
 9976     I,  XVI    |                 potu incipe coenam.” Iváson kezdd a vacsorát. – No, a mai
 9977     I,  IV     |               egészben, majd meglátom, hogy kezded ki?~A kapitány e szóra elkomolyodott,
 9978    II,  VII    |                  fatális félreértés volt. A kezdet rosszul indult meg. Ocskaynak
 9979     I,  XVI    |              izented nekem, hogy az ütközet kezdetén azonnal átjössz a táboromba,
 9980     I,  XVIII  |                sokáig hallgatott, kereste a kezdetét az eszméi fonalának. Nagyon
 9981     I,  XV     |                 ütközet, s visszavonulásról kezdettek beszélni. A tábornok főbelövetéssel
 9982    II,  XIII   |               polgármesterek is más szokást kezdhetnének, mint éjfél után két órakor
 9983     I,  I      |                    a tájról. No, csak el ne kezdj sírni te is. Az volna szép!
 9984     I,  X      |                   körül tud gyűjteni, azzal kezdjen a saját tetszése és belátása
 9985     I,  XXVI   |                    magyar lakomákat, délben kezdődnek, és éjfél látja végüket;
 9986    II,  XVI    |                    zápor, fellegszakadással kezdődő, egyszerre eloltá az égő
 9987    II,  XV     |                  fiam! Hol van az a te erős kezed? Akit kinyújtasz még a sírodból
 9988     I,  XXV    |               cserébe, s mikor már mindez a kezedben van, akkor azt mondják: „
 9989    II,  XVIII  |                    láttuk volna, csókolom a kezedet-lábadat, méltóságos herceg úr. De
 9990     I,  I      |                    ha csak a szele éri is a kezednek – még nem ettem vicispánhúst;
 9991    II,  XIV    |            aranyláncot ugyan sohase kapta a kezéhez, mert azt majd az egyik,
 9992     I,  III    |                     hagyják az ellenséget a kezeik közül osonni, mikor már
 9993     I,  XXIV   |                   magukat, nyakukon vasörv, kezeiken lánc; egyik társuk a láncnál
 9994     I,  XVIII  |                    a keresztbe font karjait kezeinél fogva. – Hát téged meg lehet-e
 9995    II,  XXI    |                     Zichyt, Ritschánt, akik kezeink között vannak! Ez a mi válaszunk!”~
 9996    II,  XXI    |                 sáncorom felett; megragadva kezeivel Sándor karját.~– Óh, ne
 9997     I,  XIX    |                    könnyekkel. Azokat a kis kezeket egészen a szájába venni,
 9998     I,  XXII   |                     épületes volt a művészi kezelés, a foglalat némelyiken;
 9999     I,  VII    |                     ez ideig a Sándor öccse kezelte.) Olyan tehenek vannak itt,
10000     I,  XXIV   |                     hercege által szigorúan kezeltetik; kebelzetükben egyesülnek
10001    II,  XXI    |                   három kuruc vezér esett a kezembe: Fodor László brigadéros,
10002     I,  XIX    |                 hogy egy ablakon kinyújtott kezemet meglássa, és esküdött, hogy
10003    II,  XX     |           újesztendő napján, Isten őfelsége kezemre adta Ocskay Lászlót. Mától
10004     I,  I      |                  már az asztalra, ami akkor kézen-közön forgott: többek között azok
10005     I,  XIX    |                vágtam le a két ujját a jobb kezéről.~– Tehát kedves emlék! Ha
10006     I,  XXIV   |              Bécsben. Egyik a másik helyett kezes.~– Elhozzuk mind a hármat.~
10007    II,  XIX    |                     sebben esik el testvére kezétől.~Ez a rémjelenet az utolsó
10008    II,  III    |                     a malackocsonyát.~– Egy kézfogóra elég volna!~Azzal elkezdett
10009     I,  I      |                    oldalfülkébe, ami afféle kézi éléstár lehetett. – Találsz
10010     I,  XVIII  |                    szabad szemnek meglátni, kéznek megilletni, ha idegen nőé.~
10011     I,  XVIII  |                 Hanem – eszedbe jusson az a kézszorítás, amit egymással váltottunk,
10012     I,  XXIII  |                     egymással össze, a béke kézszorítására? A katonai parádé legnagyobb
10013    II,  XII    |                      aki a merénylet tervét kezükre adta, ő a főügynöke Rákóczinak,
10014    II,  IV     |                  amikor talán idegen földön kezünk munkájával kell keresni
10015    II,  X      |              nekivágott jó Ocskay László, s kézzel-lábbal majd szétrúgta maga alatt
10016     I,  XIII   |                  ajtaját nem nyitják fel se ki-, se bemenőnek. Azon az éjszakán
10017     I,  XXV    |                    másik felbontotta. Aztán ki-kimentek a mellékszobába veszekedni:
10018     I,  I      |                 embert.~– Hát igazság ez? – kiabál rikáccsá vált hangon. –
10019     I,  IV     |            magyarnak!~– Úgy van, úgy van! – kiabálának egyszerre többen. – Ki kell
10020    II,  I      |                      Egyszerre csupa lárma, kiabálás lett az egész csapat: „Hol
10021     I,  XXVI   |                   legyőzte Bercsényi rekedt kiabálását.~Végre Csajághynak és Ocskay
10022    II,  X      |                     illetéktelen fennhangon kiabálásért a hivatalszobában.”~– Hát
10023    II,  XVI    |                     László?~Ocskay kijött a kiabálásra a tornác elé, s nagy mérgesen
10024     I,  XXVI   |                     A nagy száj a becsület! Kiabálj sokat! Akkor vagy derék
10025    II,  XII    |                   elébbvaló, hanem mind azt kiabálják, hol a kéményseprő, menjen
10026    II,  XIII   |                mindazok a hangok ordítanak, kiabálnak, susognak, visítanak; mindazok
10027    II,  XVI    |              hurcolta őket Vajda elé, s azt kiabálta: „Zabi panye! zabi! précsoszom
10028     I,  III    |                     s miután a szakácsoknak kiadá a rendeletet, bevonult belső
10029     I,  VII    |                    fordul meg: jövedelem és kiadás. Mennyi gond van azzal!
10030     I,  XIX    |                     Bécsbe, sürgetni Ilonka kiadatását, s hozza le sietve, tehát
10031     I,  XXI    |                   van az, hogy a császáriak kiadják a fejedelemasszonyt egy
10032     I,  I      |                    a leánynak a jussát kell kiadni. Hát illik a testvéreknek
10033     I,  I      |      bányavárosokból. Legelébb megérkezik a kiadó násznagy meg a menyasszony
10034     I,  XVIII  |                     fokkal nagyobb tortúrát kiállani? Mondjak még többet?~– Mi
10035    II,  III    |                     mogorvasága átváltozott kiállhatatlan hízelkedéssé; csupa nádméz
10036     I,  X      |                     képes akkora védsereget kiállítani ellenök, ami azokat agyonnyomhatja:
10037    II,  XVII   |              nyerendő sebekre. – Azt hitte, kiállja. S végül mégiscsak ő marad
10038     I,  XXII   |                       de az is nehéz. Vajon kiállja-e?~– No, hát kedves jószágom,
10039     I,  XVIII  |                      No, hát folytassuk, ha kiállod. Következik a sorban Károlyi
10040     I,  XXII   |                     foglalta el; sok harcot kiállott, régi erősség.~Semptétől
10041    II,  XII    |               voltak bélelve, sok döngetést kiállottak.~Ocskay már aludt, a tegnapi
10042    II,  XVI    |                     kuruc huszárjánál. Ezek kiállották maguk is, lovuk is ezt a
10043    II,  XV     |             labancok a kastélya felé. Őmaga kiállt a tornácajtóba.~Ocskay László
10044     I,  XVIII  |                   széjjel. De szemei bátran kiállták Csajághy haragos tekintetét.~
10045    II,  X      |                   egy ellen.~– Silentium! – kiálták a kerek asztalnál. – Augustin
10046    II,  XI     |              toppanni egy sötét alak, s ezt kiáltaná rá: „Megállj! Térdre! Imádkozz,
10047     I,  XXIII  |                  természetesen nagy vivátot kiáltanak, Wratislaw a poharára tette
10048    II,  IV     |                egyességét hallotta kórusban kiáltani a feje felett. „Estél lefelé,
10049    II,  XVI    |                  közepett nem halljátok egy kiáltásomat, de ha itt maradok, megőrülök!
10050    II,  XIII   |                  hogy mindenütt „querauz”-t kiáltottak előtte a vártaházaknál.
10051     I,  XV     |                    A véres hómezőn nyögnek, kiáltoznak a világ minden nyelvén az
10052    II,  XVI    |                    Nem tudod a címemet? Mit kiáltozod a nevem?~– Eh! Most nincs
10053     I,  X      |                   Hát az én Ilonkám nem így kiáltozott-e?~Egy ablakon át két hófehér
10054    II,  XII    |                  igazhívőket fejbe verni, s kiáltozza „rajta, rajta!” (persze
10055     I,  XVIII  |                  kezedbe a topolyfavesszőt! Kiáltsd el: „Istennél a kegyelem!”
10056     I,  XXV    |                   könyökére emelkedve.~– Ne kiáltson kegyelmed: mert megtudják,
10057     I,  XXVI   |                  hármas három csengő szóval kiáltva: vissza, Etele! Ez a mi
10058    II,  VI     |              kivágnod, ahogy a deli Forgách kiásta a szép Katinkáját. Mondd
10059    II,  III    |               elfelejtetted a hozományát is kiátkozni a házadból.~– Fogadatlan
10060    II,  III    |                     hanem azért, mert mikor kiátkoztad, elfelejtetted a hozományát
10061     I,  XX     |                 Ilona odaállt az ablakba, s kibámult az udvarra.~Ott a tornác
10062     I,  XXV    |              erőszakos keze küzd ellene; de kibékíthetik, megjuhászíthatják, ha saját
10063     I,  XXVI   |                     Nincs többé semmi alku, kibékülés a császárral.~Rákóczi felajánlotta
10064    II,  XXI    |                  magamra; – Istennel akarok kibékülni!~Azzal megölelték, megcsókolták
10065    II,  II     |                    vonják a cigányleányért? Kibeszélje országnak világnak, írásba
10066    II,  I      |              közelebb jött. Az egyenruhájok kibeszélte, hogy kicsodák.~– Hahhó!
10067     I,  XIII   |                      a te bizonyítványoddal kibocsáttatja magát. Terajtad ismét kitör
10068    II,  III    |                    ebédet”, ha pedig valaki kiböjtölte nála a vacsorát, bizonyos,
10069    II,  V      |                      hanem siettek a fülkét kibontani; a félholt leányt kihozták
10070    II,  XVII   |                Milyen sietséggel iparkodott kibontogatni a csatos szíjakat, amikkel
10071     I,  VIII   |               megütközni, s nyílt csatában, kibontott lobogókkal vezéri tudomány
10072     I,  XVIII  |                 tarsolyából Csajághy, s azt kibontva, odanyújtá a vezérnek.~A
10073    II,  XI     |                   melankólikusan.~Egyszerre kibukkant a hold a szétszakadozó sűrű
10074     I,  XIII   |                   Jaj, de érti az a cigány: kicsalni a lelket a magyar ember
10075    II,  XI     |                     hogy utolérje őket.~Így kicsalogatják lassankint Bécs legrongyosabb,
10076    II,  XIX    |            öltöztetett portyázó csapatjával kicsapott a rekettyésből, a ravelin
10077     I,  XXIII  |                     úgy ment ki onnan, hogy kicsapta az ajtót, s be sem tette
10078     I,  XIX    |                              XIX. Asszonyok kicserélése~Csajághy visszadugta a hüvelyébe
10079     I,  XVIII  |                 servant-ja vagyok – egész a kicserélésig!~Ozmonda olyan ijesztő szép
10080     I,  XIX    |                helyet megállapítják, ahol a kicserélésnek végbe lehet menni: az egy
10081     I,  XIX    |                  Hott, hott!”~A két hintó a kicserélt hölgyekkel indul visszafelé
10082     I,  XXII   |               motesici kastély előtt, mikor kicserélték őket egymásért. A női szemeknek
10083     I,  XXVI   |                     sajnálod a gyűrűt, amit kicseréltél velem? – Félsz, hogy a cigányleány
10084     I,  XVIII  |                     két szó, amit egymással kicseréltünk, mikor azon a nagy napon
10085     I,  XXII   |                lettek tábori szokás szerint kicserélve.~Föltette magában, hogy