Fezejet

1 I   | percre is le nem vette apám arcáról, s valahányszor az vidám,
2 II  |     Az elégültség ragyogott arcáról, mikor az öreg legény megdicsérte,
3 II  |  mondta, hogy „guter Kerl”.~Arcáról nem vehettem ki, mit mondott,
4 IV  |  Erre rögtön elmúlt a hölgy arcáról a méla búsongó kifejezés,
5 XIX | senki sem vette volna észre arcáról, hogy ő néhány percig komoly
6 XX  |  mellényén.~Gyáli letörülte arcáról asztalkendőjével a meggyalázás
7 XXII|   be ne szennyezd!”~Melanie arcáról aztán eltűnt a mosoly.~–
8 XXXI|    múlva minden redő eltűnt arcáról, sima lett az, mint a márvány,